A játék 2020 nyarán kapta meg a legelső olyan bemutatót, mely lerántotta a leplet a játékmenetről, ám nagyon sokat nem tudhattuk, sajnos, meg az érdekesnek tűnő harcművészetes, szellemvadászós tematikán kívül. Azonban most januárban a játék elérte a végső stádiumát. A hibajavításokon és az apró-cseprő kiegészítéseket leszámítva készen áll eme alkotás a megjelenésre, mely, ha minden jól megy, március 25-én történik meg.
A Cenega Hungary jóvoltából a Game Channel ellátogathatott egy exkluzív bemutatóra, ahol végre részletes(ebb) betekintést nyerhettünk a játékmenetbe. Annyit már eddig is tudhattunk, ha másból nem is, akkor a címből biztosan, hogy Tokióban játszódik a történet, ahol szellemekkel fog konfliktusba keveredni a főszereplő. Ám a helyzet sokkal komplikáltabb ennél.
Valamiért nekem böki a szemeimet az a tripla karperec.
A Japán főváros teljesen elnéptelenedett; a lakosság csaknem egésze látszólag felszívódott a semmibe, és helyettük különféle szellemek járják az utcákat, ami nem egy optimális helyzet, lévén, hogy semmi keresnivalójuk ebben a dimenzióban. A főhősünk, Akito, különféle varázsképességekkel felvértezve megy neki a kísértet megszállásnak, azonban nincs egyedül.
Egy titokzatos szellemvadász, aki ráadásul Akito képességeinek a forrása, KK csatlakozik hozzá. Ez a kapcsolat nem hétköznapi, ugyanis KK halott, ám a lelke összekapcsolódott Akitoéval. Ketten egy városnyi halálos kísértet ellen nem tűnik túl kiegyensúlyozottnak, ám szerencséjükre a szellemek nem számítanak arra, hogy valaki a saját energiájukkal felvértezett technikákkal visszatámad.
Viszont nem csak ártó szellemekkel fogunk találkozni, hanem segítőkészekkel is. Például láthatunk cicalelkeket boltokban, kiknél el lehet szórni a fölös költeni valónk, avagy tengu "yokai"-ok is tiszteletüket teszik, hogy segítségükkel elérhessünk olyan magaslatokat, melyeket egyébként nem tudnánk. A barátságos szellemek küldetéseket is adhatnak, különféle jutalmakkal kecsegtetve, és aki ismeri a Japán mitológiát, az sok ismerős lelket láthat.
Watashi kirei? NEM NEM NEM NEM NEM ...
A stúdió előző két művéből és az alaptémából kiindulva azt hihetné a játékos, hogy ez egy horror alkotás, de téved. Tény, sok groteszk fenoménnal, helyszínnel és látványvilággal fogunk találkozni, ám ezek ellenére a GhostWire: Tokyo egy akció szerepjáték első sorban, és inkább thriller másodlagosan. Megijedni nem feltétlenül fogunk, de a hátsó fertályunk össze fog húzódni a pergős akciónak hála.
Vagy a lopakodás miatt; mindkettő út járható. A különleges harcművészet-mágia keverék, amit használni fogunk, pedig mindezt roppant színessé és hangulatossá varázsolja. Ezt a játék "Etherial Weaving"-nek (éteri szövés) hívja, ami találó, ugyanis a lelkek megtisztítása energiafonalak komplikált mozgatásával megy végbe. A klasszikus nindzsa kézmozdulatok és elemi típusok jellemzik ez a stílust; mintha egy anime világában lennénk.
Ebből kifolyólag rendkívül látványos és pergős a csatározás. A különféle technikák hatásait egyedi kézjelekkel és mozdulatokkal idézi meg a főhős, igencsak dinamikussá téve így az összecsapásokat. Ha pedig hátulról csapunk le áldozatainkra, akkor is egy grandiózus kivégző mozdulattal szívja el a lelkek energiáit Akito. Mondjuk nem egy halk megmozdulás ez, így nem egészen érthető, miért nem fordul ránk a fél kerület azonnal egy ilyen megmozdulás után.
Vajon ki gyújtotta meg azokat a lámpákat?
Persze hétköznapibb eszközök is rendelkezésünkre fognak állni, mint például egy íj, vagy szent jelekkel ellátott talizmánok, ha KK valamiért távol lenne tőlünk és emiatt nem tudnánk használni az erejét. Ezt az állapotot pedig nem jó, ha sokáig fenntartjuk, ugyanis Tokiót egymagunk megtisztítani nem fogjuk tudni. A város nagyrészét átkozott torii-k (szent kapuforma) miatt gyilkos köd lepte el, és az imént említett átjárók megtisztításával tudjuk ezeket az anomáliákat eltűntetni, és fogunk végső soron győzedelmeskedni.
Azonban nem csak manifesztálódott szellemek várnak ránk kalandunk során, hanem groteszk épületbelsők is, ahol a tér és az idő is meg van törve. Dimenzióhasadás, vagy valamiféle ismeretlen eredetű realitás-összeolvadás következtében ezek a helyiségek kicsavarodtak, és ijesztő látvánnyal, kiszámíthatatlan struktúrával, illetve veszélyekkel várják a botor vándorokat.
A szerepjátékos elemek kimerülnek az összegyűjtött tapasztalati pontok segítségével történő képességfejlesztésben. Három elemmel vértezhetjük fel az éteri szövést: tűz, víz és levegő. Saját játékstílusunktól függően keverhetjük a különféle képességeket, vagy mehetünk el egy ágon gyorsan a legerősebb technikákhoz.
Eiffel-torony? Nem, te műveletlen fazék, ez a Tokiói torony.
Mivel egy hatalmas terület áll rendelkezésünkre, nem fogunk tudni mindent azonnal megtalálni. A kalandozásunkat megsegítendő, a kísérteti látásunkkal (Spectral Vision) kiszúrhatjuk a veszélyes lényeket, illetve egyéb eldugott érdekességeket, titkos rekeszeket, vagy átjárókat is találhatunk így. Egy fergeteges, "sandbox" világot ad nekünk a Ghostwire, kellemes grafikával, minőségi szinkronnal és lenyűgöző muzsikával; én már alig várom, hogy belevethessem magam.
Feltéve, hogy én nyerem meg a nagy versenyt, amit kedves kollégámmal leszek kénytelen lezavarni. Ugyanis PS5-re és PC-re is meg fog jelenni a játék, úgyhogy a tesztelés privilégiumáért meg kell majd küzdenem iPet-tel; a verseny témája: kókuszkockasütés. Márkó lesz a zsűri, feltéve, ha egy darabban visszatér a vakondvadászatról, amire még szeptemberben ment el.