A CB abszolút klasszik típusú game, leginkább talán a Sonic-hoz lehetne hasonlítani: végig kell zúzni a pályákon, gyűjtögetni az életet adó almákat és a végén megküzdeni a főellenséggel; nem a harcra volt kiélezve a dolog. Talán pont emiatt, a sorozat többi darabja is méltán lett népszerű, öregbítve ezzel a csapat hírnevét. Crash a róka (egyáltalán nem hasonlít ugyanis bandikutra, az sokkal kisebb), mára klasszikussá vált és kalandjai folytatódtak PS2-őn is, de már nem a pajkos kutya gondozásában, sajnálatosképp nem is lett akkora durranás. A Crash-széria után valami új ötlettel akart előrukkolni a gárda, kicsit pörgősebb, nehezebb és izgalmasabb produktummal: ennek eredményeképpen megszületett a Jak and Daxter, ami a mai napig az egyik legsikeresebb akció-platform játék.

Az akció-platform annyit takar hogy harcolni és ugrabugrálni egyaránt kell. Maga a platformjáték elnevezés onnan ered hogy különböző távolságban lévő platformokra (emelvény) kell átjutni. A sztori: két jóbarát, Jak a hallgatag és a szómenésben szenvedő Daxter, rossz helyen és rossz időben, a lurkerek szigetén szimatol a gonoszok után. Daxter a nagyszájú figura pechjére beleesik egy tartályba, ami ún. sötét eco-t tartalmaz. Amikor kimászik, elszörnyedve látja hogy menyétté változott. Ezek után a cimborák elindulnak ellenszert keresni, eközben összeakadnak egy öreg bölccsel és a lányával, akiktől megtudják hogy a gonosz elrabolta a többi világ bölcsét és csak az ő együttes segítségükkel lehet Daxtert visszaváltoztatni.

A feladat tehát adott: megmenteni a világot és a bölcseket hogy Daxter visszanyerje eredeti formáját.
A játék hatalmas sikert aratott 2001-ben és azóta is tart ez a diadalút. Egyértelmű volt tehát hogy készülnek belőle további részek. A Jak 2, októberben került piacra konzolon (a PC verzió 2004 elején várható), de az E3-mon már volt játszható verzió. A történet némiképp komolyabbra sikerült az előzőnél: Jak és Daxter találnak egy teleportot, ami 500 évvel előre repíti őket az időben egy idegen városba. A városban bizonyos Praxis báró zsarnokoskodik és fémszörnyek terrorizálják a lakosságot. Jakot elfogják és két évre bebörtönzik,ahol a sötét eco-val kísérleteznek rajta. Daxter megússza a sittet, később segít barátjának megszökni. A szabadulás után Jaknak két célja van: bosszút állni a bárón és hazajutni. Egy titokzatos kő is bekerül a képbe,amit egy ártatlan gyermek, a város igazi ura tud csak használni. Ez a kő képes megnyitni a teleportot ami hazajuttathatja a párost. A cselekmény tehát eléggé szövevényesnek igérkezik és nem fogja nélkülözni a misztikus elemeket sem.

A sztoriból kitűnik hogy ez a rész sokkal komorabb, érettebb mint az előző. Külföldön valószínüleg korhatáros cimkével fogják ellátni (T-rated:12 éves kortól fölfelé ajánlott). A Precursor legacy-ban megismert vidám természeti világot itt felváltja egy sötét hangulatú táj. A színek közül leginkább a fekete és kék dominálnak, kissé nyomasztó ipari létesítmények képei. A főhős is felnőttesebb külsőt kapott: Jak már nem az az elf-tinédzser, kissé férfiasabb jelenség lett. Daxteren nem látszik az idő nyoma, ugyanaz a kötekedő szőrcsomó mint eddíg. Nyilvánvalóan egy idősebb korosztályt akartak mecélozni a készítők, anélkül hogy száműzték volna a(néha kissé fekete) humort.
A játszható demon a hivatalos trailer és két kisebb pálya található. A „pumping station” amolyan gyakorlópálya, öt, metalhead-nek nevezett robotot kell likvidálni, egy idősebb fazon segítségével (tisztára mint Jak öregebb kiadásban). Közben rosszindulatú rágcsálók is ránk támadnak, és az öreg harcost is meg kell védeni, ugyanis nemcsak a mi, hanem az ő halála esetén is vége a játéknak. A másik pálya a „strip mine” névre hallgat, itt szintén porrá kell zúzni az ellenséget és használhatjuk a légdeszkát, ami a hatalmas szakadékoknál jó szolgálatot tesz.

A játék számos újítást tartalmaz: az első részben némaságra kárhoztatott Jak végre hangot kapott. Lehetőség van fegyverhasználatra: négyféle fegyvert vethetünk be a rosszak ellen, amelyek fejleszthetők is és ha megszereztük valamelyiket az a játék végéig megmarad. De a csúcs: Jak át tud változni Dark Jak-ké, köszönhetően a sötét eco kísérleteknek. A Jak and Daxter-ben is lehetett különféle eco-kat gyűjteni, amelyek sokféle képességgel ruházták fel a főhőst, a sötét eco viszont azonnali letális reakciót váltott ki. A mostani játékban csak sötét eco-t lehet gyűjteni(a megölt ellenségekből nyerhető) de ez igen hasznos lesz: ebben a formában Jak sokkal erősebb, szinte elpusztíthatatlan. Több életereje van a figuráknak és végre vannak olyan feladatok amelyeket Daxterrel kell végrehajtani aki eddíg csak a szövegelésben jeleskedett. Ezenkívül különféle járműveket is igénybe vehetünk (akár el is lophatjuk azokat): autókat, légdeszkákat, amiket bevethetünk harcban, versenyben, esetleg Jak imponálhat a trükkökkel a hölgyeknek. A járművek megrongálódhatnak vagy felrobbanhatnak ha nem vagyunk óvatosak. A platformjátékoktól szokatlan, interaktív környezet miatt, sokan a GTA3-hoz hasonlították a Jak2-őt, amit a Naughty Dog nem utasított el, bár a hasonlóság itt valószínüleg ki is merül, hiszen a Jak 2 elsősorban gyerekeknek készül és közel sem tartalmaz annyi erőszakot mint a GTA3. És persze semmi köze a valós élethez.

A külcsínről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A terep fantasztikus, gyönyörűen néz ki. Hatalmas bejárható területek voltak az előző részben is, zéró töltési idővel, de a Naughty Dog most még nagyobb és látványosabb pályákat igér: legalább háromszor-négyszer nagyobbak lesznek és tizenhat ilyen pályán kalandozhatunk majd. A karakterek még szebben lettek kidolgozva,12,000-15,000 poligonból állnak, a szájmozgások tökéletes szinkronban vannak a beszéddel, a mozgások összefüggőbbek lettek. A napszakok folyamatosan változnak, az alkonyat vagy a napsütés hihetetlenül élethű és elképesztő hangulatot varázsol elénk. A képernyőn sok-sok figura van jelen egyszerre, mind egyéni mozgáskultúrával, anélkül hogy a játék lelassulna vagy beszaggatna. A játék egyébként a régi grafikus motorját használja de finomítottak rajta és új effektekkel spékelték meg. A frame rate félelmetesen gyors (60 fps), real time cinemák színesítik a cselekményt. Ezekből a kis bejátszásokból teljesedik ki a történet, ugyanakkor rengeteg poént tartalmaznak, Daxter beszólásainak külön fejezetet lehetne szentelni.

Maga a játékmenet misszióalapú mint azt megszoktuk, ugyanakkor nem lineáris: sokszor kell visszabaktatni egy-egy pályára ha meg akarunk csinálni egy feladatot. Megváltozott viszont a gyűjtögetés lényege: már nem kell fizetőeszközt szedegetni. Igazából nem kötelező semmi: ha kedvünk tartja, gyűjthetünk mindenféle cuccot-fegyvert, ammot, ecot- de nem muszáj, a játékmenet szempontjából nem létszükséglet. Ami fontos, a város többi részébe vezető ajtók kulcsainak megszerzése. Nehezebbek lesznek a feladatok-az első részben is akadtak izzasztó dolgok-de ez nem von le a játék értékéből, inkább inspiráló.
A hangulathoz szervesen kötődik a zene és az egyéb hangeffektusok. A játék támogatja a Dolby Pro Logic II rendszert, a legtökéletesebb hatást így élvezhetjük, de enélkül sem lesz hiányérzete senkinek. A szinkronhangok mókásak és karakteresek, tökéletesen illeszkednek a figurákhoz. Pl. az első részben a főgonosz szinkronja Dee Snider, a legendás Twisted Sister együttes énekese volt.

Az irányítás ugyanolyan jó mint az első részben, teljesen játékosbarát, nincsenek bonyolult gombkombinációk rendelve egy-egy mozdulathoz. A fegyverzet használata is egyszerű, teljesen kézreáll. A kameraállásokat kedvünk szerint szabályozhatjuk, nincsenek lehetetlen nézetek, ráadásul a kamera néha „beáll” a legoptimálisabb nézőpontba, ami még jobban segíti a játékost. Multiplayer játékmódra valószínüleg most sem lesz lehetőség, ez általában jellemző a platformjátékokra, de a játék annyira összetett és izgalmas hogy egyedül is tökéletes élményt biztosít. A készítők 20-30 óra tiszta játékidőt jósolnak elsőre (további végigjátszásoknál ez ez idő jelentősen csökkenhet), ebből is látszik hogy a fejlesztők kitettek magukért.
Egy szó mint száz, egyszerűen nagyszerű lesz ez a game, méltó a Naughty Dog hírnevéhez és eddigi alkotásaihoz. Már nem kell sokat várni hogy újra részt vehessünk a dinamikus duó kalandjaiban. A műfaj rajongóinak egyenesen kötelező darab, akik pedig nem kedvelik ezt a kategóriát, azoknak ajánlom figyelmébe- garantáltan meg fog változni a véleményük.

További képek a játékból: