A történetet már elkezdtem itt a GC-n, egy korábbi bejegyzésben beszámoltam róla, hogy most egy hordozható makettel fogok járkálni. Hosszú órák után aztán jelenthetem, hogy a makettet befejeztem, azonban sajnos újra felemás élménnyel, amiből sok tanulnivalót tudtam leszűrni.

Bár mindezek előtt…Szeptember eleje óta új logót használok -tényleg egész rég nem írtam ide-, amivel igyekeztem a minimál stílust megőrizni, remélem tetszik nektek. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, függetlenül attól, hogy jó-e vagy sem.
Végiggondolva, hogy jutottam el oda, hogy egy saját készítésű Eevee-vel fogok mászkálni rendezvényen, kellőképp érdekes története van.

Még az egész egy beszélgetéssel kezdődött -valamikor januárban-, mikor visszalátogattam a régi kollégiumomba. Egy hosszas beszélgetés során felmerült a Pokémon is, mint téma, aztán egyszer az egyik beszélgetőpartner lehozott a szobájából lehozott egy plüss Eevee-t. Még aznap lőttünk is egy képet, amit épp most Twitteren használok profilképnek, bár ma már módosított formában, de az alapot az az este adta.

Ez után -már nem is tudom hogyan- jött az ötlet, hogy „Hey! Csinálhatnék saját Eevee-t is!” Több szempontból jó ötletnek tartottam akkor és igazából most is:
– Egy saját, egyedi makettet tudok megalkotni, amit eddig senki sem csinált még meg.
– Gyakorolhatok Blenderben, hiszen a sima alapállás helyett, új póz kellett, amihez csontvázat kellett csinálni
– Gyakorolhattam a sablonkészítő programban, mivel ezt nagy hiányosságomnak tartottam, hogy eddig mindig mások sablonjából dolgoztam.

Sajnos ehhez csak később állhattam neki, mert mindig volt más -makett // egyéb elfoglaltság- ami előrébb volt, ám azt kikötöttem, hogy a PlayIT-re ebben fogok megjelenni. Ma már csodálkozok, de tényleg sikerült előtte befejeznem.

(Csak az időpontokra visszatérve: januárban beszélgettünk erről, és szerintem nyáron fogtam neki konkrétan a megvalósításnak modellszinten, mondjuk, hogy nem ez volt a legfontosabb)

Néhány héttel ezelőtt elkészültem a sablonnal -amit videóra vettem, bár még nem töltöttem fel sehová, de szeretném 🙂 [esetleg jó ötlet-e // nem-e azt is várom kommentben]- ez után nyomda, majd intenzív kivágás, majd összeépítés következett.

Igyekeztem a legjobbat kihozni magamból, ám a kapkodás, a gyors ötletek belerondítottak a végeredménybe. Ugyanis a farkát külön akartam megcsinálni és majd valahogy belerögzíteni, és így nem kell szétbarmolnom az egész modellt. Ehhez egy szál drótot használtam, amit a farokrész csücskébe erősítettem, majd 2 helyen körlapokat ragasztottam bele kartonból, rajta egy drótátmérőnyi ponttal.

Fejben jó ötletnek tűnt, éppenséggel a megvalósítást toltam el. A második körlapot picit nagyobb lett, bár bele tudtam ragasztani, az egész farok nem hajlott úgy, ahogy kellett volna, mivel akadályozta eme lap. Ennek a végeredménye az lett, hogy az utolsó darabot csak nagy nehezen, hatalmas csúfítás árán tudtam felragasztani, ami rá is nyomta a bélyegét a farokra.
Nagyon bántam a dolgot, legszívesebben újracsináltam volna, de úgy voltam vele, hogy viselem hibáim emlékét és így jobban fogok rá emlékezni, hogy óvatosan a belső erősítésekkel. Végül többé kevésbé tudtam úgy forgatni, hogy a hiba a fejem felé legyen, de az eredmény akkor se 100%, bár megtettem magamtól, amit lehetett.

A test elég érdekes eredménnyel került befejezésre. Az erősítést a testemre akkor még nem találtam ki rendesen, így félve fogtam neki, mivel később úgyse tudok belenyúlni. Aztán jött a szikra, hogy tépőzárral rögzítsem magamhoz, ami később a táskám pántja lett. Ehhez előzetesen belülről kierősítettem a mellső lábait, aztán később a hasát is, majd ott átmozgattam a tépőzárat, így 3 ponton tudom rögzíteni, így remélem sérülésmentesen tud ülni a vállamon.

Táskapróbát még nem tartottam, de ennek is itt az ideje, hiszen hétvégén most először megyek el Mondocon-ra, ahol szeretném megvillantani és így több embernek megmutatni, mi tud megszületni egy kényelmes órákon át tartó beszélgetésből.

Tulajdonképpen már okt. 7-én befejeztem, ám a mai napig nincs végleges referenciaképem az egészről, csak sietve elkészített fotóm a végeredményről. Az igazság az, hogy most minden célom teljesítettem, amit erre az időszakra datáltam, így az ilyen dolgokon, hogy megosszam másokkal többet szoktak csúszni, mint máskor. Ennek oka az, hogy

1) Lusta-féle vagyok
2) Másodlagos dolog az, hogy megosszam másokkal, amikor már befejeztem
3) Örültem, hogy befejeztem és ilyenkor még a képek rendezésén is napokat ülök
4) Egyszerűen nem volt kedvem/ihletem/stb, hogy írjak.

Aztán jön egyszer egy /klikk/ és ilyenek születnek belőle, mint amit fentebb olvashattatok, persze aki nem csak a képek miatt kattint a bejegyzésre 🙂

Tehát az okt. 17-18-i Mondocon-on is megtalálható leszek, csak úgy, mint a nov. 29-30-i PlayIT-en! [vagy így / vagy úgy *kacsint] Aki tud, köszönjön oda. 😉

Válasz, kérdés, észrevétel lent vagy üzenetben. Továbbá, ha tetszett a poszt, tekintsd meg az előző témával kapcsolatos bejegyzéseimet 😉

totya0108

A sablont majd idővel teszem elérhetővé, amikor már rendes referenciaképeim vannak a teljes makettről. „Hetek” kérdése…