Sárkány

A sárkány szó hallatán az embereknek általába ez jut eszükbe: A sárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal.

A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlőscsontmaradványokra született magyarázatképpen.

A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány[1] a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szerepló bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A ‘sárkány’ szó jelentése valószínűleg "fehér kán".

A 15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.

A fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket).

A sárkány a magyar folklórban

A magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében ?sárkány, vízisikló? jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent.

Sárkányok igazságosan, valóságosan

A tudósokat régóta foglalkoztatta a kérdés, miszerint ezek a lények valóban léteztek-e. Sokat azt mondták biztosan lézeztek, de sokan mindenféle kifogást mondtak miért is nem lézethetett ilyen lény. Elsősorban azt hozták fel, hogyan tudhatott repülni egy ekkora lény aekkora szárnyakkal nemtudott volna felemelkedni. Ezt egy igen egyszerű válasszal fogalmazták meg. A sárkánynak, volt egy különleges tüdő szerő zsákja amiben olyan gázokat tárolt, amik sokkal könnyebbek a levegőnél. A gázokat ő maga termelte táplálkozás közben. Így lett akkora súja, hogy képes legyen levegőbe emelkedni. De még mindíg ott volt a legnagyobb cáfolni való, a sárkányt híressé tévő tűz okádás. Erre is tudtak magyarázatot találni. A sárkány szájának két oldalán kémiai anyagokat spriccelő mirigyek voltak, amik ha érintkeznek egymással, lángralobbannak és a gáz amit termelni tudott azt fújta ki ami szintén begyuladt és így volt képes lángot fújni. És, hogy miért nemtaláltak csontokat? Mert a sötét középkorban mindet kiírtották és a csontjaikat elégedték, hogy a késöbbiekben nederülhessen fény arra, hogy léteztek valaha is ilyen teremtmények.