A játék elkezdése előtt kiválaszthatjuk a nehézségi szintet (easy, normal, hard), valamint, hogy hány életünk legyen (egytől kilencig állíthatjuk be, de ha a játék során meghalunk, nem szerezhetünk újabb életet). Az egész játékban Ellen Ripley hősnővel kell legyőznünk az alieneket. Négyféle fegyver áll rendelkezésünkre, melyeket bármikor váltogathatunk: gép- és lángszóró fegyver, kézigránát, „gránátrakéta”.

Ellenségeink, az alienek négyféleképp tűnhetnek fel: egyszerűen sétálgatva, a plafonon várakozva, szellőzőkben ránk várva, valamint váratlanul előugorva. Sokszor érhet bennünket támadás, pont, amikor és ahol nem számítunk rá. Ám nem csak ezek a lények az egyedüli ellenfeleink a játékban. Vannak még a furcsa tojások, mindegyikben rejtőzik egy úgynevezett „facehugger”. A tojást és a furcsa teremtményeket is elintézhetjük fegyvereinkkel, de a facehuggerrel vigyázni, bármikor az arcunkra tapadhat, de természetesen ügyes gombnyomásokkal egykettőre lerázhatjuk magunkról, bár amíg a fejünkön van, és mi próbálunk védekezni, addig fogy az életerőnk.

A játék lényegét még nem is említettem. Az elfogott embereket kell kimentenünk az alienek „markából”. Az első pályák természetesen nagyon könnyűek, ám a későbbiekben egyre nagyobbak és hosszabbak lesznek a pályák, az emberek pedig egyre többen és szétszórva lesznek, így nem lesz könnyű megtalálni mindannyiukat. A játékot nehezíti, hogy mindez időre megy, tehát ha nem találod meg az összes embert adott idő alatt, akkor kikelnek belőlük az alienek, tehát újra kell kezdened a pályát. Ezzel még nincs vége, még ha meg is mentettél mindenkit, még meg kell találnod a kijáratot is, ami a pálya valamelyik szélén lehet, csak nem mindegy, melyiken, és hanyadik emeleten. Ha ez mégsem sikerül, életet veszítesz.

Ám még mindig nincs befejezve ellenségeink sora: nem csak az alienekkel és a szaporító lényekkel kell megküzdenünk, természetesen vannak nagyobb ellenfelek is, nevezzük őket bossoknak. Ezek a bossok az úgynevezett guardianok, akik jóval nagyobbak és szívósabbak a „hagyományos” alieneknél, bár alig kell hozzá 2 perc, hogy legyőzzük őket (az ő legyőzésük is időre megy). A bossok extra fegyvere, hogy savat tudnak szanaszét spriccelni (ha egy csepp hozzánk ér, csökken az életerőnk).

Ha már úgyis az életerőről írtam… A pályákon természetesen csomagokat is szedhetünk fel, amely lehet fegyver, vagy energiacsomag (életerő), mivel fegyvereink is csökkennek a használat miatt, valamint életerőnk is. Megsérülni azonban nem csak egy idegen támadásától tudsz, elég csak lezuhannod egy magasabb helyről, vagy beesni a ventilátorhoz, csapdákhoz, és máris kevesebb lesz az energiád.

A játék során négyféle móddal találkozhatunk: mission, guardian, rescue, valamint mayhem. A mission módban meg kell mentenünk az embereket, és a pályákon vannak alienek. A guardian mód, mint említettem, a boss, a rescue módú pályákon meg kell menteni az embereket, de itt nincsenek alienek, a mayhem mód pedig tele van alienekkel, de emberek nincsenek, csak meg kell találni a kijáratot sok alien kíséretében. Természetesen mindegyiket az adott idő alatt kell végigfutni. Viszont a játékban nem mi választhatjuk ki, hogy melyik módban szeretnénk játszani, mennek úgy, ahogy annak mennie kell.

A játékban ötféle helyszín van. Ezeket nem részletezném, max annyit, hogy előrébb haladva egyre nehezebbek, például az utolsó pályák az alieneknek kedveznek, nekik tökéletes búvóhelynek szolgál a helyszín. Ám az ügyesebb játékosok rá fognak jönni, hogyan is játszhatjuk ki az idegeneket, például ha az alien a szellőzőcsőben mászkál, dobjunk hozzá kézigránátot. Vannak helyszínek, amelyek némi nehézséget jelenthetnek a játékban, ilyenek például a felnyitható kapuk, amelyeket nézhetünk esetleg falnak is: ezeknek benyomhatjuk a „nyitás” gombot az ajtó előtt álló gépnél (nem kell hozzá semmi, csak álljunk meg előtte, és nyomjuk meg a „fel” billentyűt”), vagy gránáttal lerombolhatjuk, és előre szabad a menet.

Kijátszottam a játékot, és nekem tetszett, nagyon bejön! 🙂 Ez egy olyan játék, amellyel az alien rajongók szívesen játszanak többször is, nem pedig olyan „na kijátszom, aztán nem foglalkozok vele” szerű játék. Megéri kipróbálni, nagyon jó játék, tökéletes unaloműző! 🙂