Kezdetek kezdetén: A kilencvenes évek közepén egy új jelenség ütötte fel a fejét és szedte sorban áldozatait. Az áldozatok mindannyian adrenalin függőségben kezdtek szenvedni amit próbáltak enyhíteni, de mindhiába. Nem voltak képesek szabadulni a sebesség rabságából és megszállottakká váltak. A futurisztika és a sebesség megszállottjaivá. A kiváltó ok egyértelműen a Psygnosys számlájára volt írható.
Megalkottak ugyanis egy mesterművet, amit Wipe Out-nak kereszteltek el és rászabadították a világ játékos társadalmára. A hatás nem maradt el. Annak idején mindenki versenylázban égett. Történt mindez a PlayStation éra kezdetén, amikor a 3.-ik dimenzió még csak a szárnyait kezdte próbálgatni. A készítők a jövő formula 1 versenyének aposztrofálták szerzeményüket. Nem véletlenül. Aki élénk fantáziával rendelkezik, könnyen képzelheti el ilyennek a jövőt. A föld felett száguldó járgányok elképesztő sebességgel a felvehető fegyverek pedig minden eddiginél élvezetesebb verseny élménnyel ajándékozták meg a gamer-eket. Ugyan eltelt már egy évtized, de a recept ma is remekül működik. A felállás nem változott, a platform viszont igen. A PlayStation Portable elhozta nekünk azt a kiváltságot, hogy napjainkban szinte bárhol élvezhetjük a sebesség és a versengés mámorító érzését. Mindezt olyan grafikai körítéssel, melyet régebben még csak elképzelni sem nagyon tudtunk volna.
A sebesség mámora: A Wipe Out világa a féktelen száguldásra épül. A levitációs járgányok a talaj felett lebegve, sugárhajtással közlekednek, és ha mindez még nem lenne elegendő, akkor a pályákba épített panelek segítségével tovább fokozhatjuk a tempót, ami a súrlódás teljes hiányában elég félelmetes méreteket ölthet. Nem ritkán átléphetjük a 800 km/h-ás sebességet is, ahol már nem kis feladat a pályán tartani a siklókat. A Wipe Out nem igazán a casual gamer-eknek készült. Kell hozzá kellő fanatizmus, kitartás és elszántság.
A témabeli alapmű, egyértelműen egy Nintendo-s produktum, az F-zero, melyből tagadhatatlanul sok ihletet merítettek az angol srácok a Wipe Out megalkotásakor. Nem igazán a témát forradalmasították, hanem a kivitelezést. Valami leírhatatlan érzés volt a 2D-s sprite grafika után meghódítani a 3. dimenziót. Sokan próbáltak már lopkodni a stíluson belül, de senkinek sem sikerült a Studio Liverpool (Psygnosys) munkáját überelni. A high-tech futuristic racing király sziklaszilárdan vetette meg lábát a trónon. Komoly kihívóra mindezidáig nem is akadt és ez sokáig így lesz még.
Az újjászületés: A széria PlayStation 2-n élte meg eddigi mélypontját, ami nem igazán tett jót a széria hírnevének. Egy ideig el is tűnt a porondról és mikor már-már mindenki kezdte eltemetni a brand-et, akkor jött a hatalmas áttörés. A meglepetés erejével operáltak a készítők, ugyanis bejelentették az újabb rész érkezését, ami önmagában is egy kisebb eufóriát okozhatott a régi rajongótábornak, de a meglepetések sora itt még egyáltalán nem ért véget. A célplatform nem volt más, mint a marokkonzolok Ferrarija, a PlayStation Portable. A világ megdöbbenve várta a hordozható revíziót, de valószínűleg nem fűztek nagy reményeket a produkcióhoz. Rosszul tették.
Az első találkozásom a Wipe Out Pure-ral egy életre nyomot hagyott bennem és ezzel nem vagyok egyedül. Fantasztikus volt látni, hogy a készítők újra rátaláltak a követendő útra és egy olyan folytatást raktak le az asztalra, ami egy pillanat alatt visszaállította a patinás név renoméját. Újból fellángolt a régi tűz, melyre a készítők épp? most készülnek olajat önteni, vagy inkább kerozint. Örömmel jelentem, hogy sikeresen túl vagyok a
Wipe Out Pulse tesztelésén és szeretném megosztani veletek az impresszióimat. Lelkesedve tapasztaltam, hogy az előd által kitaposott ösvényen halad tovább a diadalmenet, megfejelve mindezt mindenből többel, szebbel, jobbal.
Látvány a köbön: Első körben a grafikai megvalósításra szeretnék kitérni. Az első sokkot ugyanis ez okozza. Soha sem gondoltam volna, hogy ekkora erőtartalékok rejtőznek a PSP-ben. Mivel egy futurisztikus, fiktív jövőben járunk, a környezet megrajzolásakor ezt megpróbálták maximálisan érzékeltetni a játékosokkal. A versenyek helyszínéül szolgáló pályák, nem szenvednek hiányt a neonfényekben, felhőkarcolókban és metropoliszokban. A mellettünk elsuhanó táj fantasztikus kidolgozottsággal lett megalkotva. Külön felhívnám a figyelmet a fény effektek kivitelezésére, melyek szintén mesterien vannak modellezve. A látvány leírhatatlan, ezt mindenkinek látnia kell. A frame rate mindemellett elég stabilan tartja a sebességet. Látványos, vagy zavaró belassulásoknak nem igazán leltem nyomát. Ez a grafikus motor másik nagy érdeme. Bravó!
A kezelhetőség nem lett újragondolva, ami szerintem nem is baj, mert az eddig is nagyon rendben volt. Ha sikerül megszoknunk, hogy lebegünk és nincs súrlódás, akkor könnyedebbé válik a manőverezés. Élesebb kanyaroknál a jól ismert módon tudunk rásegíteni a folyamatra. Van két fékezőszárnyunk, amit ismét az L és R gombokkal fogunk tudni használatba venni. Kellemes megoldás, csak rá kell éreznünk. Némi gyakorlással mindenkinek menni fog a dolog. Látszik a játékon, hogy kifejezetten a handheld gépre fejlesztették, nem pedig egy silány nagygépes port az egész. Manapság elég trendi húzás asztali gépekről butított verziót kalapálni, de a liverpooli stúdió nem esett ebbe a hibába.
A frenetikus hangulat: Mint már azt eddig is tapasztalhattuk, a zene szekció mindig külön figyelmet kap. A dolog ezúttal sem változott, hisz napjaink legismertebb elektronikus zenészei, lemezlovasai szállítják az adrenalin képződését elősegítő, ütős track-eket. Nem kisebb előadók zúznak a lemezen, mint a Kraftwerk, Aphex Twin, D.j. Fresh, Noisia, vagy a Booka Shade. A felcsendülő számok egytől-egyig remekül illeszkednek a jövő évszázad fiktív képi és hangulati világához, masszívan támogatva a futurisztikus feeling megteremtését. A pörgős muzsikák fokozzák a száguldás élményét.
Szem nem marad szárazon, ha belemerülsz az önfeledt küzdelmek végeláthatatlan tengerébe. A versenyek alatt az ikonokkal ellátott paneleken átszáguldva, különféle fegyverekre tehetünk szert, amit a riválisaink aljas megfékezésére, vagy eliminálására használhatunk fel. Tehát nem csupán üresben repesztünk, hanem taktikáznunk is kell, mert minden item más és más körülmények között hatásos. Kiválóan színesíti a versengés hangulatát. Rákattansz és függő leszel. Ritmusra mozgó fejjel, elszánt arccal fogod nyúzni, heteken át. A szavatossággal is minden a legnagyobb rendben, hisz 7 különböző játékmód áll rendelkezésre. Az új fotó opcióval készült képek pedig fellőhetők a világhálóra, hogy megoszthasd a többiekkel.
Formához a tartalom: Mit érne a kiváló zeneszekció és a retinába égő, gyönyörű panoráma, mögöttes tartalom és fantáziátlan pálya design nélkül? Semmit sem. De a Studio Liverpool fejlesztői ezt a feladatot is remekül megoldották. A tartalmi bővülés gyakorlatilag mindenhol tetten érhető. Több lett a játékmód, bővült a csapatlista, durvult a pályavezetés? Egyszóval fejlődött. Minden téren hozza az elvárt szintet, sőt, némely aspektusból még túl is tesz rajta. A kihívásra szomjazó versenyzőket 12 merészebbnél merészebb pálya várja, ami kiegészül az ingyenesen letölthető bónusz szintekkel is. Bevetettek minden trükköt, cselt és aljasságot, csak, hogy megnehezítsék a racer-ek dolgát.
Találkozunk hajtűkanyarokkal, hurkokkal, ugratókkal és még számos hajmeresztő megoldással. Már önmagában az is kihívás, hogy koccanás nélkül teljesítsük egyedül a köröket. Képzeljük el mindezt a játék hevében ránk vadászó ellenfeleinkkel megfejelve. Ismét tiszteletét teszi a bajnokság mód, ami a játék gerince is egyben. Aki pedig megunta az AI-t és multiplayer mókára éhezik, az is megtalálja a számításait, mert van itt minden, kérem szépen. Wi-fi-n keresztül kiállhatunk a haverjaink ellen, de betámadhatjuk a világhálót is, hogy megmutassuk, ki az úr a pályán. A fegyver arzenál is fejlesztésen esett át, de összefuthatunk majd a jól ismert pusztító eszközökkel is, melyeket az elődökből emeltek át. Lesz mivel egymásnak esnünk verseny közben, ehhez nem fér kétség.
Konklúzió, végítélet: Kissé bajban vagyok, mert eljött az értékelés ideje és nem igazán tudom, hogyan ítélkezzek felette anélkül, hogy elfogultsággal vádolnátok. Úgy döntöttem, hogy a végítélet kimondásánál roppantul szigorúra veszem a figurát és felhántorgatok mindenféle dolgot a játék rovására. Fél napot tépelődtem rajta, hogy mibe tudnék belekötni, de egyszerűen nem találtam fogást, vagy égbekiáltó hibát. Az egyetlen dolog, ami fejfájást okozhat, az a stuff nehézségi szintje. Ahogy haladunk a bajnokságban előre, úgy nyílnak meg az újabb szintek és verseny osztályok, amik egyre keményebbek és a tempó is durván fokozódik, mígnem egy ponton feladja az ember. Nem egy könnyed délutáni móka, nagyon rá kell állni a témára, ha komolyabb sikereket szeretnénk felmutatni.
Mindent egybevéve viszont bátran kijelenthetem, hogy egy újabb gyöngyszem született. Fényes éke lesz a PSP rohamosan bővülő software arzenáljának. Epedve várjuk a 2008-ra esedékes újabb felvonást, ami viszont már PlayStation 3-ra készülget. Te jó ég! Ready! Go!
