Egy Games Convention szintű eseménynél mindig nehéz megfelelő bevezetőt írni, ám megesik, hogy az élet gondoskodik a cikkíró ilyen jellegű problémáiról. A kiutazás során ugyanis egy török vendégmunkás figyelmetlenségének köszönhetően sikerült közelebbről megismerkednem a francia autógyártás biztonsági berendezésével, illetve az eddig még csak filmekben látott légzsákkal. Az autó, amivel utaztunk, üzemképtelen lett három másik járművel együtt, de szerencsére senki sem sérült meg. Mivel bérelt autóval indultunk útnak, ezért hamarosan hoztak egy újabb négykerekűt, amivel sikeresen eljutottunk a keletnémet városba.
A GC első napja kifejezetten újságíróknak és egyéb médiáknak szólt, így aki ki akart valamit próbálni, és ezen csoportok egyikéhez tartozott, keresve se találhatott volna jobb napot. Én úgy döntöttem, hogy először a környezettel ismerkedek meg, hiszen a hét csarnok hatalmas mérete miatt kissé elveszettnek éreztem magam. Ám amikor a pressnek fenntartott részről nagy nehezen átevickéltem a Show-floor-ra, akkor a lélegzetem is elált. Valahogy így nézhet ki az E3-om is, csak talán még ennél is nagyobb. A hatalmas standok és boothok között nagyobbnál nagyobb plazmatévék és kivetítők versengtek egymással a nézők figyelmének elnyerése érdekében. Gyorsan bele is vetettem magam a játékok tengerébe, hiszen a kötelező prezentációk miatt kevés időm volt játszani, ezért a tervem a felderítéssel kapcsolatban gyorsan kudarcba fulladt.
Az első dolog, amit volt szerencsém élesben kipróbálni, az a Saint?s Row második része. A bemutató egy karaktergenerálással kezdődött, ami igen összetett ahhoz, hogy bárki a számára megfelelő figurát hozza létre. A lehetőségek száma szinte korlátlan. Én a jó öreg ?izomagyú gorilla? stílusú maffiózót hoztam létre, de a mellettem lévő gépeken láttam negyven kilós kopasz hölgyet, illetve egy enyhén túlsúlyos, leginkább transzvesztitára emlékeztető valamit is. Miután elkészült a kissé elnagyolt akcióhősöm, a sztori mód vette kezdetét, amely során egy társunkkal együtt kell a börtönből kiszabadulni. Ami már most szembetűnő, hogy elég sok tárgyat lehet használni a Saint?s Row-ban. Felvehetünk székeket, fadarabokat, és szinte mindent, ami mozdítható. Az, hogy a karakterünk mellett rögtön ott volt egy gép által irányított társ, elsőként szívet melengető volt (hiszen a sokat emlegetett cooperativ módnak ez már egy komoly jelzése), ám amikor másodpercenként állt be olyan helyekre, ami miatt nem tudtam tovább jutni, akkor kissé elkeseredtem. Sebaj, gondoltam, még fejlesztés alatt áll, majd csiszolnak rajta. A mesterséges intelligencia viszonylag gyenge, amit a rendőrök is alátámasztottak, amikor úgy vittem el egy rendőrautót három kékzubbonyos mellől, hogy azok meg se próbáltak elkapni.
Ez után az Ubisoft standja következett, ahol ezen a napon is olyan sokan voltak, hogy nem volt türelmem kivárni, amíg sorra kerülök. Jobb híján egy ideig néztem a Farcry 2-vel játszó embereket. Azonnal világossá vált számomra, hogy a F2 talán valami olyasmi élményt hozhat a konzolos FPS-ek világába, amit a PC-sek a STALKER kapcsán már valamennyire ismerhetnek. Valóban arra tudott menni az éppen játszó férfi, amerre csak akart. A játékban egyébként több frakció is lesz, így bizonyos cselekedeteink miatt egyesek megkedvelhetnek minket, míg mások előszeretettel fognak a legváratlanabb pillanatokban az életünkre törni. A grafika lélegzetelállító. A dinamikus időjárás-változásból semmit nem láttam, valószínűleg azért, mert nem töltöttem elég időt a TV előtt ahhoz, hogy lemenjen a nap, vagy a két kilométerre lévő felhő a közelbe érjen. Egyelőre tárt karokkal várom a Farcry új részét, hiszen mindig is szerettem a sandbox játékokat, és végre FPS-ben is kipróbálnám.
Már messziről kiszúrtam magamnak a Sony standját, ahol olyan csábító nevet pillantottam meg, aminek a legszőrősebb szívű Xboxos se tudna ellenállni. Ez nem más, mint a Killzone 2. Az első részhez ugyan nem volt szerencsém, de sok jót hallottam róla, ezért gondoltam kipróbálom. Ahogy az előttem lévő gamer játszott a K2-vel, egyből feltűnt a játék részletessége. Elképesztően élethű, mind a katonák mozgási animációja, mind a környezet részletessége terén. Ráadásul egy-egy nagyobb fegyverropogtatás után alig lehet valamit látni, annyira porzik minden. De nem csak a por miatt nem lehetett látni semmit, hanem a vakítógránát miatt sem, ami? aminek az effektje úgy beragadt, ahogy azt kell, és onnantól kezdve a Killzone-val játszó úriember teljesen vakon volt kénytelen lövöldözni még kb. két percig, amikor is végleg megadta magát a gép. Ekkor kicsit elszomorodtam, mert még egyszer nem akartam sorban állni két perc játékért, így elkullogtam.
Szintén népszerű volt a Force Unleashed demoja, amit a szerencsésebbek már le is tölthettek maguknak a hétvégén, én azonban kint láttam először. A Sith tanítvány történetét elmesélő rész a létező összes konzolon játszható, de a legnépszerűbb verziója a Wii-s volt. Én Xboxon próbáltam ki a régóta várt Star Wars játékot, de sajnos azt kell, hogy mondjam, kicsit csalódás volt a rövidke játszható demo. Véleményem szerint a rettenetes kamerakezelés, a néha kifejezetten kaotikus hentelés és körülményes ?lock-on? miatt csakis a története lesz az, ami miatt megérhet egy vételt. A grafika sem olyan részletgazdag, mint amilyet a trailerekben láthattunk, igaz a demo pályája pont a lehető legjellegtelenebb helyszín, ami a Star Wars univerzumban fellelhető. Azért várjuk ki a végét, de egyenlőre nem jósolok túl fényes jövőt a játéknak.
A sok járkálás után úgy döntöttem, kicsit leheveredek a PSP-s részleg zöld műfüvére, és lazításként játszok egyet a Sony Handhealdjén. Meglepetésemre semmi olyan nem volt a választék között, ami még nem jelent meg. A legtöbb kis masinán az Echocrome, a Patapon, illetve a God of War futott. Én pont egy GoW-ot fogtam ki, de két perc játék után a kis masina olyan képernyőre váltott, amitől bármelyik Windows felhasználó megrettenne, nem hogy egy PSP-n játszó átlagember. A kék hibaüzenettel elfagyott képernyő miatt egyből verejtékezni kezdett a homlokom, gyorsan körbenéztem, hogy nem vár-e valaki a gépre, majd kijelzővel lefelé leraktam a helyére, és szégyenszemre elmenekültem a helyszínről, nehogy kitudódjon gaz tettem.
A hangulatról annyit, hogy mindenhol gyönyörű lányok csábítgatták az embereket egy-egy termék kipróbálásához, szinte mindegyik csarnokban volt egy, vagy akár több színpad, ahova bárki felmehetett egy kis Rock Bandezés vagy Gitar Hero-zás gyanánt. Mivel rengetegen rohangáltak bontatlan GH-kal a kezükben, ezért úgy gondolom, hogy aki elég bátornak érezte magát, és vállalta a nagyközönség előtti fellépést, azt kompenzálták cserébe egy eredeti játékkal. Ezen túl rengeteg játékfigura mászkált a mit sem sejtő tömeg között, Sonictól kezdve a Killzone és a Resident Evil katonáin keresztül az MMO-kból ismert zöldbőrű amazonokig mindenkit életre keltettek. Ami ismételten kissé csalódást okozott, hogy a frissen megválasztott Lara Crofttal csak zárt ajtók mögött találkozhatott néhány szerencsés kiválasztott, míg a többi közös fotóra vágyakozónak be kellett érnie egy ál-Larával.
Emellett folyamatosan mentek a színpadi performance-ok. Volt, hogy DJ zenélt egy pultnál, máskor egy egész csoport breakdancelt a közönség kedvéért, egy másik helyszínen pedig az MMO-k világából kelt életre néhány lény, és adott elő egy színdarabot. Ha valaki elfáradt a sok kivetítőtől és nyüzsgéstől, annak ott volt a Chillout rész, ahol nyugodtan le lehetett feküdni egy kicsit, és fejhallgatón keresztül nézni az olimpiát. Akinek elege lett a modern játékokból, annak találták ki a Retro sarkot, ahol az Atarik és a Spectrumok mellett olyan játékgépekkel is játszhatott, mint a Pacman, vagy a legelső, tekerőkarral irányítható Pong. Ha ez még mindig nem lett volna elég, akkor az egyik csarnok közepén óriáskivetítőn lehetett játszani egy olyan Space Invaderssel, amihez nem kellett semmiféle Joystick, hiszen a plafonon lévő mozgásérzékelőnek köszönhetően puszta kézzel lehetett irtani a hatalmas pixelűrlényeket.
Igazából hosszú-hosszú regényt lehetne írni a kiállításról, de nem lenne sok értelme. Ezt mindenkinek saját magának kell megtapasztalnia. Ha az E3-ra nem tudsz kijutni, akkor Lipcsébe mindenképpen érdemes kilátogatnod ha teheted, hiszen közel ugyanazt az élményt adja. És ezt nem én állítóm, hanem a Midway-nél a Mortal Kombat vs. DC Universe-n dolgozó Hector Sanchez mondta: ?Olyan fáradt lettem az elmúlt három napban. Azt hittem, hogy az E3 után ez pihenés lesz, de nagyot tévedtem?. Az eseményről összeállítottam egy rövidke videót nektek, és bár kifejezetten amatőrre sikerült a megvalósítás, azért remélem, hogy sikerül visszaadnia valamit a Games Convention hangulatából.#tv#
