Életem legelső horrorfilmjét még kispizsamás koromban láttam, ha jól emlékszem, az Átok volt a becsületes neve (nem az új fajta Kör koppintás). Utána jött az Ideglelés (1 hét no alvás... jóvammá kicsi voltam), majd pár lájtosabb tinihorror, amit már meg is tudtam emészteni. Csak a szokásos tündérmese.
A műfaj valahogy sohasem volt a kedvencem. Jó persze, szeret az ember félni, de én alapból skizofrén hajlam vagyok, szeretem a dolgokba beleképzelni... más dolgokat, egy Rorschach-teszt alapján simán a négy gumifal között kötnék ki... egyszóval beteg egy valami vagyok. Ennek következtében nem mondanám magam nagy horror-zabálónak... inkább csak afféle casual player vagyok.
A Sikoly mindenesetre kifejezetten tetszett anno, ezért ma elhatároztam, hogy a folytatásaival együtt ledarálom.
Eljött a délután, a lemezeket bekészítettem, ölembe vettem a kukoricát és a kólát, s mivel nem szeretem sem a pop-corn-t sem a pacsmag lötyit, ezért ez utolsó kettő nem is igaz, szóval natúr nomád módon beültem a TV elé... pont mint az Ősmagyarok.
Az első rész nem volt olyan rossz - régen azért jobban ütött -, a második szerintem kifejezetten xar volt - később kifejtem -, a harmadik pedig szimplán fasza.
És akkor jöjjön a részletes tájékoztató.
Ha valaki nem ismerné, a Sikoly alapsztorija egy bizonyos Sidney Prescott körül zajlik. A lány édesanyjának a holttestét egy évvel a film cselekménye előtt találták meg, megerőszakolva, brutálisan megcsonkítva. A gyilkosságok azonban egy év elteltével újra kezdődtek, s valaki - egy szellemmaszkos alak - sorban mészárolja le a diákokat, s mindenkit, akik Sidney-hez közel áll...
Bár a film nem mai darab, még mindig kifejezetten élvezhető. A magyar szinkronhangok kifejezetten jók, s nagy kedvencem, Fekete Zoltán is köztük van (Randy Meeks). Ez plusz pont neki, de amúgy is, bátran ajánlom mindenkinek.
A második részt először csak ma láttam és hááát... nagyon nem jött be. Lehet, hogy a technikai fejletlenség miatt, vagy amúgy sem tetszett volna, ha 12 éve látom, de nem élveztem annyira. Pláne, hogy hála az elbaxott szinkronnak, az elejétől fogva tudni lehetett, hogy ki a gyilkos. Ez egyébként a hibája a harmadik résznek is, és ezt nem értettem sohasem a filmekben: az áldozatok ismerik az embert, ismerik a hangját, de ha az illető felhúz egy csuhát, fogalmuk sincs, ki az...
Nagyon nagy negatívum volt a filmben, hogy Randy-nek új hangja volt, de úgy, hogy Fekete Zoltán részt vett a munkálatokban és mást szinkronizált! A 3. részben pedig újra Randy-t. Kérdés: ez mire volt jó? Nem látom a logikát...
A harmadik részt viszont roppant élvezhetőnek találtam, holott a netes kritikák alapján az sikerült a leggyengébben... nekem messze ez tetszik a legjobban. Meglátszik már a nagyobb költségvetés, az átgondoltabb fordulatok, a kivitelezés sokkal jobb lett, mint előtte. Remekül lezárták a trilógiát, igaz, imádott televíziókészülékem majdnem ontotta magából a nyálat, amint az utolsó képkockák peregtek, de ezt tudjuk be a 2000 filmdivatnak... tudjátok, naplemente, csók, elfeledjük a múltat stb. Klisék dögivel.
Végezetül, jöjjön pár észrevétel a filmekkel kapcsolatban.
Először is itt van a számomra legdurvább jelent. Nem a késelés, nem a fára akasztás a belünknél fogva, nem nem... ennél sokkal ütősebb volt. Jay és Néma Bob. Ott ültem a villogó Pause felirat előtt és csak lestem, hogy ez a két állat mit keres a filmben? Egy horrorfilmben! Aztán szépen összeraktam a dolgokat: Miramax stúdiók, sikolymaszk, 2000, beszólás Courtney Cox-nak... Jay és Néma Bob visszavág! Mesteri egyszerűen, ahogyan a két filmet egybe szőtték, jobb szót nem tudok rá. Hatalmas jelenet, hatalmas érzés:D
Következő észrevétel: a maszkos feltűnése. Addig rendben van, hogy állhatunk a hátunkat egy 20 méteres betonfalnak vetve, a gyilkos így is mögöttünk lesz (ez horror szabály, ugyebár), de hogy honnan tűnik fel, azt sosem értettem. Mert addig okés, hogy ablakpárkány mögül felpattan, de hogy egy 20 centi magas zsámoly mögül is úgy előugrik, hogy szívrohamot kap az áldozat... na az már durva.
Harmadik és egyben utolsó észrevételem szintén a maszkoshoz köthető. Ennyire béna akármit én még filmben nem láttam. Akárki lehet a jelmez alatt, biztosan nem tud megtenni két lépést esés nélkül. Fut előre, elcsúszik, a csaj becsukja az ajtót, nekiszalad, hátraesik vagy három métert, fejre áll, egyszerűen úgy bénázik, ahogyan csak tud. Mintha egy átok lenne a jelmezen... szörnyű. Csak lessetek meg pár jelenetet, vágni fogjátok, miről beszélek.
Utolsó utáni megjegyzés: sok lúd disznót győz!
A harmadik részben történik a következő: egy volt rendőr, akinek pisztolya van, egy újságírónő, egy jó kondiban lévő fekete 20 éves és egy agresszív csajszi. Ők négyen állnak egymás mellett, amikor beugrik a maszkos. Tudják róla, hogy ember, és mit csinálnak???? Sikítva szétrohannak a szélrózsa minden irányába! Csak tökön kellett volna rúgni, földre került volna és ott elintézni. Nem hiszem el, hogy négyen ne tudták volna lenyomni. Bár lehet ez csak az amcsi mentalitás: futááás.
Végére értem a blognak (hálelúja mi?:D). Hosszú volt tudom, nagyon nem is szólt semmiről, de úgyis régen írtam már, meg nem is vagyok fáradt... szóval itt egy kis fárasztás.
Észrevétel? Alátámasztás? Hasonló movie? Személyes tapasztalat?
Írjátok meg, nem harap a klaviatúra:D
