Mint azt a cím is mutatja, hüllőkről fogok írni. Egyelőre csak 2 részt tervezek, amiből ez az első. (Logikusan)
Tegnap említettem, hogy talán a leopárd gekkókról lesz szó, de most inkább az ékszerteknőseimről szeretnék egy rövidke összefoglalót. 🙂

Szóval… [nagy levegő]

Tavaly ballagásomra kaptam két icipici sárgafülű ékszerteknőst. Elég nagy meglepetés volt számomra, hiszen nem is volt semmi arra utaló jel, hogy valami élőlényt kapok.

Mindig is vágytam igazi tekikre, (igazi teknős fan vagyok) de mivel nem olcsó mulatság 2 ékszerteknős beszerzése, így beletörődtem hogy nekem biza nem lesz ilyenem.

Már eléggé érettségi közelben voltunk, mikor egyik nap hazaérve suliból, a teraszon megláttam a terráriumot, benne a két teamécsesnyi teknőssel. Azt hiszem madarat lehetett volna velem fogatni annyira örültem nekik, de végül a nagy öröm átalakult aggódássá, mert féltem, hogy nem tudom gondjukat ellátni.

Hetek teltek el, hozzászoktam a jelenlétükhöz, de feltűnt, hogy a kisebbik [Susanne, Szuzi, Zuzi] nem éppen élénk, csukva a szeme, és ráadásul nem is eszik. Össze-vissza aggódtam, hogy mi a fene lehet a baja… Mindenki azt mondta hogy ‘Ő’ ilyen. Nem törődtem bele, hiszen amíg a másik minden nap majd meghalt a kajáért, addig Szuzi meg se „nyikkant”.

A vége az lett, hogy elvittük az állatorvoshoz szegénykét, ahol megállapították hogy súlyos A-vitamin hiánya van, és lehet hogy már nem menthető. (Gondolhatjátok, már a sírás kerülgetett.)
Kapott vitaminos injekciót, és azzal a mondatokkal bocsájtott útnak, hogy lehet nem éli túl…
Eltelt 1-2 nap, és úgy tűnt rendbe jön a pici, evett is, mozgolódott is, és kinyílt az egyik szeme.
Nagy örömöm aztán megint átváltott aggódásba, hiszen megint visszaesett a betegségbe.

Ajánlottak egy másik állatorvost, aki tényleg odaadással végzi munkáját, és mindent megtesz a beteg állatokért. Felkerestük, időpontot egyeztettünk, majd hozzá is elvittük Zuzit. Újabb injekció, de most kaptunk egy speciális szemkenőcsöt is, amit minden este a szemére kellett nyomni.
Lényegesen elégedettebb voltam ezzel a dokival, mivel ő még pénzt fogadott el ezért, ellentétben a másikkal aki képes volt 200 Ft-ot elkérni. (Persze nem a pénz elkérése idegesített, inkább a hozzáállása.)

Na de a lényeg!

Ezután a kezelés után, kedves ékszerteknőspajtás meggyógyult 1 héten belül, és azóta sem volt semmi baja.
Él és virul… Sőt! Már majdnem ugyanakkora mint a párja, Hector [Teljes nevén Hector Nagy Fülöp].

Érdekes jelenségnek számít náluk, amikor a fiú, ez esetben Hector, udvarol a lánynak… Amikor ezt először láttam, nem tudtam mire vélni, azt hittem hogy megakarja támadni Szuzit. 😀
Kerestem egy videót ami bemutatja hogyan is zajlik az udvarlás.
Nálunk csak Hector szokott Susanne elé úszni, de ez őt hidegen hagyja… Azt hiszem ez egy reménytelen szerelem. 🙂

Egyébként, általában szárított fehér halat, szívmixet, és teknőstápot kapnak, de most szeretném őket átszoktatni az élő vagy fagyasztott halra. Sokkal egészségesebb lenne nekik azoknál mint amiket most kapnak.
Most vettünk nem olyan régen az egyik aukciós portálon új terráriumot 2 ezer forintért [ami nagyon olcsónak számít], mivel a mostani már, enyhén szólva, kicsinek bizonyul. A hétvégén hazamegyek és megcsinálom nekik szépre. Lesz végre búvóhelyük és normális napozójuk, ami nagyon fontos!

Először arra gondoltam, hogy valami részletes leírást írok a teknősökről általában, de úgy érzem az unalmas lett volna. Így is az, de talán annyira mégsem. 😛

A következő részben már a gekkóinkról lesz szó. 🙂

Köszi, hogy elolvastad!

Üdv: TeknősfanatikusTina