Horror a javából!

6:00 keltett a telefon én még álmos voltam de menni kellet iskolába.Anya háromszor szólt rám hogy keljek fel.Felkeltem kimentem a mosdóba lezuhanyoztam, fogat mostam, felöltöztem.Miután megreggeliztem elmentem iskolába.

7:15 jött a busz felszálltam egy szék se volt szabad, csak a busz végén volt hely.Csak az volt a gond hogy mindig egy furcsa férfi ült oda.Az a férfi minden nap ott ül senki se ül le mellé mivel magában nevet.És mindig kaparja a széket.

Leszálltam a buszról és egy hatalmas plakátot látok miszerint Magyarország-Spanyolország 3-0 Elkezdtem magamban nevetni,nem akartam hangosan nevetni mivel sokan voltak.Elindultam az iskola felé körülbelül 30-40 méterre lehettem az iskolától mikor megpillantottam hogy 3 rendőrautó követ egy sárga Suzukit.

Szokásos nap, bementem az iskolába elkezdődött az óra a tanár pontban délután 15:00 enged haza.Kicsit letörtem de mivel péntek volt örültem is egyben.12:00 elmentünk ebédelni a barátaimmal a Konyhás néni kedves volt és 3 kakaós csigát adott.Gondoltam magamba ez a nap egyre jobb.

Befejeztem az ebédelést, vissza mentünk órára lassan mintha 2 nap lett volna de eltelt 2 óra hossza vége lett a foglalkozásnak.Az utolsó egy órába mindig átvesszük azt amit aznap tanultunk.Szerencsére engem csak harmadjára szólított a tanár.Elmondtam amit tudtam, megdicsért.Mindenkitől megkérdezett valamit mire vége lett az óra 14:57 mutatott még három perc sóhajtoztam magamban "kibírom!" eltelt három perc, mindenki összepakolt és elindultunk haza.

Kiértem a buszmegállóig, néztem a menetrendet miszerint az én buszom 3 perc múlva jön.Megvártam azt a három percet.Jött a busz, elég szokatlan volt hogy egy kezemen megtudtam számolni hogy hányan voltunk a buszon.Összesen hárman.Én, a furcsa férfi aki állandóan hátra ül és a falat kaparja, és egy idős néni akit most látok először.Fél óra és otthon vagyok gondoltam magamban.

A furcsa férfi három megálló után szált le, közbe megtelt a busz.Szabad volt az utolsó három hely.Gondoltam magamban hátra ülök mivel már nincs ott a furcsa férfi.Hátra mentem de amit láttam az megdöbbentő volt.Valami piros színnel valaki felrajzolt az üvegre egy hármast, nagyon kicsi hármast rajzolt szinte messziről nem lehet látni csak ha közelebb megyünk.

Én figyelmen kívül hagytam,leszálltam a buszról.Kezdett sötétedni, elindultam haza gyalog, körülbelül 200 méterre volt a házunk mikor azt a furcsa férfit láttam aki mindig a buszon szokott lenni.3 lufi volt nála, piros,lila,kék.

Ott állt mozdulatlanul a lufikkal a kezében én elsétáltam mellette mintha nem is ismerném ahogy távolodtam tőle, körülbelül 3 méterre lehettem elő vett egy kést.Nem tudtam mire készül, egyre jobban dobogott a szívem,féltem "dadogva" megkérdeztem tőle mit akar.Nem mondott semmit.A késsel kiszúrt egy lufit, a kék lufit.

Elkezdtem futni mint ahogy még soha.Ő ott állt mozdulatlanul körülbelül 20 méterre lehettem a lakástól mikor már szinte alig lehetett látni a férfi arcát.Bementem a házba szokatlanul hideg volt.Mikor beértem a nappaliba megnyugodtam hisz nincs nyugtatóbb az otthonnál.

Felmentem a szobámba benyitottam látom hogy valaki "festékkel felrajzol egy hármast a falra"..Éreztem azt az erős festék szagot.És meg is néztem.De nem nyugodtam meg..elkezdtem gondolkozni hogy mi ez a hármas szám..és eszembe jutott, hogy mi ez az egybeesés, három kakaós csiga? három perc a buszig? Három ember volt fent a buszon?

Valami furcsa zajt halottam talán ajtó nyikorgás volt, nem tudtam pontosan.Kintről jött valaki kaparta az ajtót.Lassan a kilincshez nyúltam, lassan kinyitottam és látom hogy csak egy kutya az aki gazdátlanul kóborol.

Megsajnáltam adtam neki zsemlét és vittem neki egy tál vizet is.És akkor döbbentem rá hogy, hol vannak a szüleim?! Megnéztem az összes szobát.Senkit se találtam elkezdtem parázni sírtam hogy hol vannak a szüleim és mi ez a furcsa egybeesés.Mikor hangos nevetést halottam a mosdóból.Oda mentem megfogtam a kilincset elszámoltam háromig és lassan benyitottam.És abban a pillanatban felébredtem, pontos idő 6:03, félkész állapotban lementem hogy meggyőződjek róla hogy csak állom volt.

Anyukám lent csinálta a rántottát apukám munkába igyekezett.És akkor sóhajtottam egy nagyot. "Csak álom volt?!"