Furcsa történetek - Halál isten!

Suli? Kár volt elmennem suliba ráadásul első óra torna óra volt.Osztálytársak? Elmennek van köztük goromba is aki folyamatosan csak szekál.Bemegyek öltözőbe már mindenki átöltözött csak én nem.Előveszem a tornazsákomat.Elveszi tőlem az a goromba gyerek akiről előbb meséltem.Kidobja az ablakon, én utána megyek visszahozom és a tanár idegesen kérdőre von.

Mögötte az a gyerek aki goromba velem.Fura kézjelekkel arra utal hogy ha elmondom az igazat megver.Persze én nem vagyok ostoba hogy elmondjam az igazat a tanárnak.És ezt mondom: "Iskolába jövet elhagytam, sajnálom!"

Bemegyünk a tornaterembe sorakozó után futunk 4 kört.Persze ki fut mögöttem, a goromba gyerek.Egyszer csak úgy érzem mintha valaki vagy valami tapizná a lábamat.Egyszer csak elesek mindenki nevet.És az osztályfőnöknek azt mondtam hogy a goromba gyerek volt.A goromba gyereket ki küldik a torna teremből.

Én egyszerre megnyugodtam és egyszerre féltem is hogy mit csinál ha kimegyek.Vége a torna órának.Kimegyek és az öltözőbe már biztos vár az a goromba gyerek.Bemegyek és ő egyből nekem ront és leteper pár pofont kaptam meg egy öklöst a hasamba.Nagyon fájt de nem is az fájt, hanem az hogy nem tudnak elfogadni?

Ki vagyok? Van célom? Nem tudom mit csináljak.Lassan felemészt a gyötrődés és nem bírom tovább.Felmentem az iskola legfelső emeletére ahova csak portás mehet fel.De véletlen ki volt nyitva a rácsos ajtó.Kiültem az ablakba és sokan csodálkoztak lent hogy mit akarok csinálni.Lassan odagyűlnek és kérdezgetnek hogy mit akarok csinálni.

Én némán ott ültem.Látom hogy Emma néni a pszichológus is ki jött.Próbál meggyőzni hogy menjek le.De én ezt válaszoltam.NEM! ameddig nem tudom mi a célom és a dolgom az életben addig nem.Akkor oda jöttek a szüleim gondoltam magamban biztos értesítették őket telefonon.

Lassan elszomorodtam sőt sírtam hogy, lehetek ekkor balfék hogy egy ilyen jelenetet rendezek.Persze ők azt hiszik hogy leakarok ugrani..és akkor valaki meglök hátulról én még éppen hogy megtudtam kapaszkodni segítség kiabálom.Mindenki megrémül, és akkor azon gondolkozom hogy ki lökött meg.

Látom hogy az a goromba gyerek az.És megkérdezem tőle miért? miért kell engem szekálnod bántanod? mit ártottam neked? Ő válasza: Mert irritálsz engem és ráütött a kezemre persze lent senki se látott semmit.Zuhanok mindenki megvan rémülve.És egyszer csak mintha egy álomvilágban lennék.És akkor egy fekete hajú piros szemű dámon féleség jön oda hozzám és megszólít? Mi a célod? Mi a dolgod a világban?

Én ezt válaszolom "nem tudom". A démon azt mondja hogy szellem lettem és ha vissza akarok térni a valóságba meg kell tennem egy rituálét amit eddig senki se csinált meg.Akkor megkérdeztem tőle hogy ő ki? És hol vagyok? Ő ezt mondta hogy, ő a Halál isten és most épp a halál és a valóság küszöbén vagyok.Döntened kell vagy megölöd azt aki neked a legrosszabb fájdalmakat okozta vagy meghalsz.

Akkor mintha felébrednék látom anyukámat sírni és mindenkit körülöttem.Szólok hozzájuk de semmi.Fel akartam kelni de hirtelen felrepültem.Szellem vagyok?! Mi a gond velem? És akkor eszembe jut hogy a halál isten mit mondott.Meg kell ölnöm a goromba gyereket?

Én ideges lettem hogy ő lökött le és gondolkodás nélkül utána mentem.Látom hogy beszalad a wc-be.Utána mentem hozzászóltam.Érted jöttem el.Ő azt hiszi hogy az egyik osztálytársa és kijön a wc egyik mellék helyiségéből.És ledöbbent ki van itt? Reszketve kérdezte.Én ezt válaszoltam neki."Én vagyok az az irritáló gyerek.Akkor elkaptam a torkát és befogtam a száját lassan eltörtem a nyakát.És meghalt.

És ekkor megint a halál istenhez kerültem persze az a goromba gyerek is ott volt mellettem.És a halál isten ezt válaszolta:Te megölted őt azzal hogy lelökted a tetőről.Te pedig eltörted a nyakát.Úgy érzem nincs emberibb annál mikor valaki kvitt lesz a másikkal szemben.

A halálisten felröhög és ezt mondja:Neked nem kellet volna lelöknöd őt, neked pedig nem kellet volna kitörni neki a nyakát.Ezért most mind ketten meghaltatok.Egyszer csak felébredek csak álom volt?! Huhh kifújtam a levegőt.És sóhajtottam egyet ezt mondva. "Halál isten mi?"
.