– Hé, ezek tuti nem tudják, mi az a nélkülözés.
Jenny ránk nézett majd rosszalló fejet vágott, de ez Brian arcáról nem törölte le az undort és a megvetést.

– Köszöntelek titeket, Új-Bromkin bátor telepesei és a pusztaság hős kalandorai! Azért csődültünk ma ide, hogy egy új kor kezdetét hozzuk el. Népünknek hosszú idő óta elöször akad ekkora és ilyen csodás alkalma arra, hogy visszavegye azt ami az övé, Kezdetnek Bromkin városát, melyet a Gonosz és a Halál ural!
A férfi hangja erősen és magasztosan csengett. Unott fejjel hallgattam a bevezető szöveget, epedve vártam a lényeget: hol, mikor, mennyiért?

– Nos, mint tudjátok, a purgálás első hulláma holnap kezdődik. Tudom, hogy bátorságotok…

– …Pénz éhségetek… – morogta Brian, mire Hajós haragvó tekintettel kapta oda az arcát, de a fia halkan felröhögött, sejtetve, hogy Briannak van némi igaza.

– … bátorságotok nem ismer határokat. Jöjjenek hát a részletek. Holnap pirkadatkor a déli nagykapunl gyülekező van. Jelentkezni ma éjfélig lehet. Aki jelentkezett és nem jelenik meg, azt megkeressük, és segítünk neki eljutni a Kapuhoz.

– Micsoda? – morogtam most már én is. – kezdett nagyon nyomasztó érzésem lenni.

– Az indulás reggel 8:30-kor lesz. Ekkor nyitjuk a nagykaput, és indulhattok. Egy órátok lesz elhagyni a kapu környékét, azt utána bezárjuk. Aki jelentkezett s nem hagyja el a kaput, azt agyonlőjük.

A tömeg felmorajlott.
– TESSÉK? MICSODA???- hallatszott innen is onnan is.
– Nyugalom emberek! Erre egyetlen okból van szükség. Aki jelentkezik a Purgálásra, annak készleteit a város tölti fel, de cserébe elvárjuk, hogy TÉNYLEG részt vegyen a Purgálásban.

A tömeg elcsendesedett.

– Nos. A kapukat este 10 és 11 között tartjuk nyitva. Se előtte se utána nem lehet kimenni se bejutni. Ennek biztonsági okai vannak. És most essék szó a díjazásról. A trófeák a következők. Prehibrid penge, értéke 50 dallen, Zombó fej, értéke 15 dallen, Krakoch Leső csáp értéke 20 dallen, Krakoch Katona csáp, értéke 50 dallen, Krakoch Királynő fejkitin pajzs, értéke 1000 dallen. Az az egyéb lényeg fejeiért egységesen 10 dallen a díj.

– Mi az a Krakoch? ? kérdeztem halkan magam elé motyogva.
Hajós rám nézett. ? Majd elmondom, de most figyelj!.

Cornelius folytatta.
– A trófeákat több ponton is le lehet adni, ezek listáját minden résztvevő megkapj a holnapi nap a Kapunál, indulás előtt. A készletek feltötltése a BBE állomáspontjain történnek. Köszönöm a figyelmet.

Azzal lelépkedett a pódiumról és a tömeg felmorajlott, majd elkezdett szétszéledni. Mi pedig visszaindultunk a szálásunk felé. Az ajtó kb, 20 méterre volt a de a tömeg miatt 5 percig tartott eljutni. Felsiettünk a lépcsökön, be a lakásba.
Amint beértünk Brian megfordult és megszólalt.

– Ez az egész nagyon durva. Ezek a feltételek, meg azok a díjak! A rajtam lévő cucc nem volt összesen 50 dallen. A fegyvereim is maximum 40 dallent érnek.
– Ez figyelmeztetés, Brian. A trófeákért akkor fizetnek, ha vissza is hozod őket.
– Sakálnak igaza van, ez nem holmi mezei Zombó vadászat, az a város tele van mindenféle szarral. – morogta Öreg Hajós, majd ránk nézett. – Így is mentek?
– Mi az a Krakoch? Tette fel az engem is feszélyező kérdést Brian.
– A Krakoch egy mutáns faj… – szólalt meg Jenny. Meglepődve néztük.
– … mely leginkább egy hatalmasra nőtt sáska és kitines bogár keverékére emlékeztet. Az első lábai pengeéles fogók. A páncélja nagyon kemény, nehéz átlőni, de az aljuk puha és sebezhető. – a lány úgy darálta, mintha leckét mondana fel. Közben arcán az iszonyat látszott.

– Értem. Hát így már érthető a díjazás, biztos szétszaggatják az embereket sec perc… – mondta Brian.
Jenny felsikoltott és beszaladt a szobába. Utána léptem. A lány az egyik matracra vetette magát és zokogni kezdett. Letérdeltem mellé és megérintettem a vállát
.
Megfordult és hozzám bújt. Könnyei megnedvesítették a mellényemet. A többiek csodálkozva álltak mögöttem.
– A családomat.. ahahhaaa… Szüleihhmet és a bátyámat egy Krakoch raj öhöltee meeeeg. ? sírta.
– Bo… bocsánat nem tudtam… – morogta Brian megilletődve.
Jenny hangja megakadt majd selymesen mély hangon szólalt meg.
– Ezért én biztosan ott leszek a Purgáláson és annyit ölök meg amennyit csak bírok…

Megrándult, majd megint zokogni kezdett. Hajós, Smith meg Brian döbbenten álltak. A lány fura mód elszenderedett. Leengedtem a matracra és felálltam.
– Hagyjuk kicsit, hadd pihenje kis a sokkot!- mondtam.
Hajósék bólintottak és elindultak kifelé, ám Brian közelebb lépett és halkan megkérdezte:
– Mi volt ez a félelmetes hangszín?
– A lány skizofrén. Van egy brutális, harcos énje. Azt láttuk két napja, az úton is.

Brian arcán a felismerés és a döbbenet suhant át.
– Egy elmebeteggel lakok egy fedél alatt? ? suttogta megkövülten.
– Egy elmebeteggel, aki profi harcos, és megvéd, ha kell, ezt ne feledd.
– Jó, de akkor is.
Kiballagtunk a szobából. A lány békésen hortyogott mögöttünk.

/folytatása következik…/