Különböző teljesítménybeli és használhatósági igények léteznek, amiknek a kielégítésén folyamatosan dolgozunk. Van akinek a teljesítmény nem annyira fontos, van aki viszont a végletekig akarja hajszolni a gépét. Természetesen egy csak böngészésre használt PC-n is fontos a memóriamodul típusa, hiszen a böngészőben futtatható FPS-ek korát éljük, de ha valaki semmi mást nem szeretne, mint irodai munkára használnia a gépét, annak nem is ajánljuk a HyperX-et… Vagy mégis? A poszt végén kiderül!

Akinek fontos a teljesítmény, annak nem mindegy, mennyire húzható, pörgethető túl egy memóriamodul. A termékvonalra (vannak SSD és pendrive termékek is a HyperX szériában) jellemző, hogy maximálisan bírják a strabát, és komoly tesztelés előzi meg a piacra kerülésüket. A HyperX memóriák 1600 és 2666Mhz közötti verziókban kaphatók, amelyek között természetesen sebességbeli különbségek vannak leginkább, de az sem mindegy, mi a célterület.

A DDR egy modern RAM-típus, a három betű a Double Data Rate kifejezés rövidítését takarja. A jellemzője, hogy az órajel mindkét csúcsát (a felfutó és lefutó élt egyaránt) felhasználja az adatok átvitelére, ezzel megvalósítva azt, hogy egy adott óraciklus alatt az adatbusz szélességének kétszerese legyen belőle kiolvasható. A DDR2 a memória belső órasebességét duplázza, a DDR3 az adatok előolvasásáért felelős prefetch buffer dupla méretével éri el a még nagyobb sebességet.

A Kingston HyperX sorozat ezért három nagy családra bontva van jelen a piacon, a Blu, a Genesis és a Predator szériák közül lehet választani, valamint ezek között is vannak alverziók, amikkel még könnyebben lehet kiválasztani a megfelelő modult.
A Blu a HyperX belépőszintje, árban nagyon kedvező és a teljesítmény már a szériára jellemző szintet jelenti. Kezdő gamerek számára szánjuk elsősorban.

A Genesisre leginkább a magas frekvencia és az alacsony késleltetés mellett a kiváló hővezető képesség jellemző, amit már nyugodtan beépíthetnek a PC-t állandóan maximumon pörgető játékosok.

A Predator a széria csúcsa. A kétoldali hűtőrácsnak köszönhetően dupla hőelvezetés jellemzi, ami természetesen jobb teljesítménnyel is párosul, bár a többi HyperX-hez képest ez nem annyira látványos, mint az egyéb RAM-okkal összehasonlítva.

A három nagy csoporton belül a kisebb csoportok az eltérő igényeket igyekeznek kielégíteni, így az alacsony fogyasztású LoVo (Low-Voltage), a laptopokba is szánt PnP, vagy a folyadék-hűtésre kiélezett H2O mind más-más jellemzővel bírnak, még ha az eltérés közöttük minimális is, mégis nagyszerűen tudják a rendszerünk teljesítményét maximalizálni.

Természetesen kettő és négycsatornás változatok is léteznek és a 4Gb – 32Gb közötti modulok is mind megtalálhatók a kínálatban. Az új memóriamoduljaink mind Intel XMP-minősítésűek és a Core i7, i5 és i3 processzorokhoz tökéletes választás lehet bármyelyik. Természetesen az AMD-processzorokkal is tökéletesen együttműködnek a HyperX-ek, sőt, fontos tényező, hogy mivel a processzorba épített APU-k a rendszermemóriát használják, ezért nagyon fontos, hogy a nagy teljesítményű memóriák hatalmas teljesítménybeli növekedést produkálnak.
Ezzel el is érkeztünk a sebesség kérdéséhez. A gyakorlatban a 2400Mhz-es memóriákat könnyebb szinkronban tartani a nagyobb teljesítményű processzorokkal, így az összkép játék közben sokkal folyamatosabb, a játékélmény jelentős különbségeket mutathat, mint egy kisebb sebességű memóriamodul esetén. Az AMD processzorok APU-ja esetén ez még sokkal fontosabb tényező.

Zárásként térjünk vissza egy mondat erejéig a bevezetőben feltett kérdésre, érdemes-e irodai munkára HyperX-et választani? A fent említett okok miatt a válaszunk határozott igen, hiszen nem csak gyorsabban nyílnak meg, vagy futnak gördülékenyebben egymás mellett a megnyitott alkalmazások, de az sem mindegy sokszor, hogy – egy egyszerű esetet alapul véve – mennyire lehet gyorsan be- vagy kitömöríteni egy állományt.

Van kérdésed tuning, overclocking, vagy egyéb témában, ami memóriákkal kapcsolatos? Mondd el itt és most! Válaszolunk!