Az alábbiakban nem térek ki a telepítés menetére, hiszen egyrészt ez egy egyszerű dolog (click-click-next), valamint ha valaki mégsem biztos magában, itt a Game Channel-en is több telepítéssel kapcsolatos leírást találhat – legfrissebbként tsaby írását: Áttérés Linuxra -, vagy bátran kérdezhet a fórumban illetve a cikkhez kapcsolódó topicban.

Az Ubuntu előző, 10.04-es verziója megjelenésekor rengeteg gyermekbetegségben szenvedett, sokan panaszkodtak rá, pedig mint LTS verziónak, atomstabilnak kellett volna lennie. A kisebb nagyobb javításoknak hála, néhány hét alatt beállt a rendszer a működőképes Ubuntuk sorába, de előző rendszerről frissítésnél többször elhalálozott, így én is maradtam inkább a 9.10-nél. A 10.10 azonban már-már a tökéletességet súrolja, egyre közelebb áll ahhoz az operációs rendszerhez, ami sokaknak lehet maga a tökély. Nézzük is, mik az újítások, meg egy kicsit többet is.
A tiszta installhoz egy Fujitsu NH570-es gépet használtunk, amiben többek között Intel Core i5 CPU, 4 Gb RAM, 500 GB merevlemez, GeForce GT 330M videokártya 1Gb dedikált memóriával, Atheros chipsetes Wifi állt rendelkezésre. Az ujjlenoymatolvasót kivéve minden out of the box működött, azaz telepítés után semmit nem kellett állítani ahhoz, hogy menjen a hang, a 3D grafika, a HD videolejátszás, a webkamera és minden más hardver.

Mindenből a legfrissebb
Természetesen minden csomagból az aktuálisan legfrissebb stabil verzió került a rendszerbe, így például a 2.6.35-ös kernel mellé a 2.32-es Gnome jutott. A 2.30-as Evolution elméletileg jelentősen gyorsabb elődjénél, bár ezt én személy szerint nem tapasztaltam. A Lucid Lynx-ben debütáló alap témák, az Ambiance és a Radiance is szépült, ha lehet, még profibb kinézetű verzió került a disztribúcióba.

Változások az alkalmazásokban
Sok újdonságot nem hozott a Maverick Meerkat ezen a téren, de mégis sor került cserére. Az eddigi F-Spot alkalmazás helyett mostantól a Shotwell lett az alapértelmezett képkezelő, amellyel az albumainkat rendezhetjük, a képeket nézegethetjük, sőt alapvető retusálási feladatokat is megoldhatunk vele, úgy mint vörösszem-csökkentés, kivágás, forgatás… A Gdebi telepítőt teljesen leváltotta az Ubuntu szoftverközpont, ami komoly ráncfelvarráson esett át, megjelentek a Kiemelt alkalmazások és az Újdonságok, valamint az Előzmények menüben figyelemmel kísérhetjük, mit mikor telepítettünk a gépünkre. Természetesen amit Synapticban telepítettünk, az is látható itt, hiszen a logokat dolgozza fel a program. Aki használja a fájl, címjegyzék és jegyzetszinkronizálásra kihegyezett UbuntuOne szolgáltatást, tapasztalni fogja, hogy a nagy fájlmennyiségek szinkronizálása gyorsabb lett, azonban kisebb adatmennyiségnél nem érezhető különbség. Megváltozott az Ubuntu One bejelentkező felülete is. Az alapesetben ingyenesen 2 gb-ot tartalmazó csomag 20 gb-onként növelhető 2,99$-ért. Megjelent egy új csomag is, az Ubuntu One Mobile, amely segítségével Android vagy iPhone mobilunkra zenét streamelhetünk, így elég csak a legfrissebb zenéinket bedobálni a megfelelő mappákba és bárhol bármikor naprakészen hallgathatjuk mobilunkon amit szeretnénk, anélkül, hogy a telefonunk memóriakártyájára bármit is másoltunk volna.
Újdonságok
Már a bétatesztek alatt sokan morogtak az egyik újításon, amelyik a tálcán lévő hangerőszabályzóba, a Sound Indicator-ba integrálta a Rhythmbox zenelejátszó kezelőfelületét. Személy szerint nekem nagyon tetszik, könnyen kezelhető, jól sikerült integráció.
Az Ubuntu 10.10 már támogatja a multi-touch kijelzőket. Bár még kevés alkalmazás használja ki a lehetőséget, a cél minél több program felkészítése a funkció használatára.
Szintén ebben a kiadásban debütált a Unity kezelőfelület, ami az Ubuntu Netbook Edition alapértelmezett felülete lesz mostantól. A célja a kis kijelzőn történő könnyebb használhatóság lenne. Egyelőre még nem érzem kiforrottnak a dolgot, néhány nap teszt után úgy döntöttem, nem használom. Még nem az igazi.
A Maverick Meerkat egyik kétségkívül legszembetűnőbb újítása az új betűkészlet, az Ubuntu font. A Dalton Maag tervezőiroda által tervezett betűcsalád nagyon szép formájú, kis méretben is kiválóan olvasható és eléri azt az elsődleges célt, amiért készült, mégpedig, hogy az Ubuntu ezáltal is könnyen megkülönböztethető, egyedi kinézetű felületet kapjon.
Telepítés
Nagyon sokat javítottak a telepítési folyamaton. Most már a telepítés megkezdése előtt megadhatjuk, hogy automatikusan kerüljenek fel az mp3, dvd, stb. lejátszásához szükséges zárt forrású kodekek, illetve természetesen megadható az is, hogy a legfrissebb csomagokat szedje le telepítés közben a rendszer és rögtön azokat telepítse, így nem kell a friss install után frissíteni bizonyos csomagokat. Hogy windózosok is megértsék, miért is jó ez: amikor telepítettük az új operációs rendszerünket, nem kell azonnal sp1-et, sp2-t, vagy sp10-et telepíteni, mert azonnal naprakész lesz a rendszer és nem kell monumentális kodekpakkok letöltögetésével eltölteni fél napot, azonnal lehet zúzni az mp3-akat, vagy a hd videókat. A telepítési folyamat egyébként nem követeli meg a bedugott ethernet kábelt, jó neki a wifi is. Hasznos újítás még, hogy miközben már javában megy a fájlok merevlemezre másolása, folyik a telepítés, mi ráérünk csak akkor megadni adatainkat, az install folyamatot nem tartjuk fel amíg pötyögjük a nevünket és állítgatjuk hol lakunk. A telepítés egyébként a tesztrendszeren nagyjából 20 percet vett igénybe usb-ről a partícionálással, adatmegadással, extra kodekek, friss csomagok letöltésével a kész rendszer elindulásáig.

Finomhangolás, plusz alkalmazások telepítése
Bár egy szinte tökéletes operációs rendszert kapunk az Ubuntu 10.10 személyében, de egy kis finomhangolás sosem árthat. Én személy szerint telepítek fel plusz alkalmazásokat mindig, hiszen például képnézegetőnek a gThumb-ot szeretem használni, de a munkám során rengeteg alkalmazásra is szükségem van, amit megszoktam és napi szinten nyűvök. Ezen felül szeretem szépíteni, finomhangolni a rendszert, hogy minden pixel pontosan úgy nézzen ki, ahogy én szeretem. Az alábbiakban leírom, mit hol és hogyan érdemes csiszolgatni a 10.10-ben, hogy még szebb legyen a rendszerünk. Természetesen ez az én szubjektív véleményem.
Első lépésként az alapként beállított sötét Ambiance témát átállítottam a sokkal lágyabb Radiance témára. Rendszer > Beállítások > Megjelenés, és a téma fülön klikk a Radiance-re. A Háttér fülön beállíthatunk bármilyen hátteret, én egyelőre hagytam az alap lila-narancsot. A Betűkészletek fülön állíthatók a rendszerben használt betűtípusok. Itt most már az Ubuntu az alapértelmezett, amihez nem nyúltam, úgy szép ahogy van. Azonban a méretet csökkentettem (17″-os monitor felett mindenképp) mindenhol 2 mérettel. Tehát az eredeti 11-es méretet 9-re állítottam. Ezután a Vizuális effektusok fülön beállítottam az Extra lehetőséget a Compiz paraszt-és marco-vakító effektjeihez. Ezen még fogunk finomhangolni, de egyelőre így jó lesz. Ezután a rendszer fel fogja ajánlani az illesztőprogramok telepítését nVidia videokártyához (elvileg Atihoz is, de ott vannak még problémák időnként). Lesz egy restart és juhhéjj, csillivilli a felület.

Az alapértelmezett Firefox helyett azonnal feltettem a Chrome-ot, egyrészt jóval gyorsabb, másrészt kisebb a processzor terhelése, valamint jobb a memóriakezelése is.
Letöltés: Google Chrome letöltése. Ha innen telepítünk, automatikusan hozzáadja a a Chrome tárolót is a rendszerünkhöz, így mindig a legaktuálisabb kiadás lesz meg.
A böngésző úgy szép, ha teljesen illeszkedik a rendszerünkbe, ezért töltsük le a megfelelő témákat a Chrome-hoz.
Ubuntu 10.10 Chrome Radiance theme letöltése
Ubuntu 10.10 Chrome Ambiance theme letöltése
MSN-ezésre az Empathyt kezdem megszokni Pidgin helyett, ráadásul tényleg nem is olyan rossz, azonban a mindennapi élethez szükségem van Skype-ra is. Nincs szükség különösebb hegesztésre, leszedhető a Skype oldaláról is a program, de egyszerűbb ha beállítjuk a megfelelő repository-t, így biztos hogy naprakész lesz mindig.

Ehhez indítsuk el a Synapticot. A Beállítások > Tárolók ablakban az Egyéb szoftver fülön pipáljuk ki a Canonical partnerek lehetőséget. Zárjuk be az ablakot, utána a Fríssítés-re kell nyomni, ezután a Gyorskeresés-be írjuk be: skype és voilá! Ha nem jelenne meg rögtön a skype a gyorskeresésre, akkor klikkelj a Minden frissítés kijelölése lehetőségre. Bár ennek elvileg semmi köze egy nem telepített alkalmazáshoz, ezután mégis megjelenik a skype.

A Skype és az Empathy már majdnem lefed minden kommunikációs igényt, azonban a régi motorosoknak még mindig fontos hely az irc. Ezért nálam nem maradhat ki az xchat csomag sem. Bár az Empathy is kezeli az irc-t, azért az nem ugyanaz…
Szintén Synapticból (vagy ha már van Ubuntu szoftverközpont akkor onnan) telepítettem a munkához szükséges csomagokat.
A gftp egy villámgyors, könnyen kezelhető ftp program, egyszerűen nem találtam még jobbat nála, igaz nem is kerestem. Helye van a rendszeremben. Ugyanígy a geany sem maradhat le, hiszen a php, xml és javascript kódok mellett még rengeteg programnyelven lehet benne egyszerűen szerkeszteni, a kódszínezés mellett rengeteg fícsöre van még. A gimp a 10.04-es Ubuntu óta sajnos már nem része az alaprendszernek, én azonban ezt is azonnal feltettem, hiszen a legjobb ingyenes képszerkesztő, ami többek között a Photoshop filterekkel is elboldogul. A munkámhoz elengedhetetlen még a putty, ami egy remek ssh kliens, ennek segítségével a különböző szervereket tudjuk elérni közvetlenül.

A rendszer szépítéseként az alsó panelt én azonnal kivégeztem, helyette felkerült a docky csomag, amivel egy nagyon szép és villámgyors alkalmazásindítót kap Gnome felületünk. Következhet a simple-ccsm és a compizconfig-settings-manager, valamint a fusion-icon. Az első kettő a Compiz állítgatásához fog segítséget nyújtani, míg a fusion-icon elindításával egy ikont kapunk a panelra, amellyel ki/be kapcsolgathatjuk a Compizt, Metacityt és néhány fícsör is közvetlenül elérhető. A simple-ccsm beépül a Vizuális effektusok közé is, mostantól nem csak az extra effektusok lesznek állíthatók, hanem mindent részletesen beállíthatunk a Compiz működésében – egy leegyszerűsített felületen.

A conky, a hddtemp és a sensors-applet csomagokat is felteszem mindig, most is így tettem. Ezzel monitorozom a rendszert, hőmérsékletet, processzorokat.
Végül jött az Ubuntu tweak. Kezdésként töltsük le az Ubuntu tweak kulcsfájl-t. Mentsük el egy txt fájlba, majd a Synaptic-ben a Beállítások > Tárolók ablak Hitelesítés fülön a Kulcsfájl importálása lehetőséget választva importáljuk a rendszerbe. Ezután vegyük fel a ppa:tualatrix/ppa tárolót ugyancsak a Synaptic-ben a Beállítások > Tárolók ablakban az Egyéb szoftver fülön a Hozzáadás lehetőséget választva. Most már telepíthető az ubuntu-tweak csomag.

Ezzel a programmal rendesen finomhangolható a rendszer, sokoldalú eszközt ad a kezünkbe. Mi most mindössze két dolgot szépítünk vele kicsit. Az Ubuntu tweak a Rendszereszközökbe települ. Elindítás után az Asztal > Compiz beállítások > Menü effektek > Átlátszó menük engedélyezése lehetőségnél lehet beállítani, hogy a menük (a panelen és az alkalmazásokban is) átlátszók legyenek. Szép effekt. Hasonlóképp érdemes az ablakok fejlécét is áttetszővé tenni, én az alábbi beállításokat javaslom: Asztal > Ablakkezelő beállítások > Aktív ablak átlátszóságának engedélyezése: ezt állítsuk 0,80-ra, míg az alatta lévő Inaktív ablak átlátszóságának engedélyezése lehetőségnél 0,90-es értéket adjunk meg.

Összegzés
Több, eltérő hardverkiépítésre is telepítettük az új Ubuntut. A telepítés mindenhol gond nélkül zajlott, majdnem minden hardvert tökéletesen felismert, egyedül egy ujjlenyomat olvasó nem akart azonnal működni. A video és hangeszközök minden rendszeren működtek, és elmondható, hogy a boot folyamat is tovább javult az előző verzióhoz képest. Pedig az sem volt egy hosszú folyamat, de a fő tesztgépen, a Fujitsu NH570-en 15 másodperces boot idő azt hiszem sokat elárul. Az alkalmazásokban történt változások, újítások mindenképpen előnyére váltak a rendszernek. Egyedül az új Unity használhatatlan számomra, de valószínűleg ezt is meg lehet szokni – egyszer…
Hogy azért ne legyen minden tökéletes
A 10.10 paródiakategória nyertese a Gwibber közösségi alkalmazás. Egyszerűen működésképtelen, használhatatlan, mintha egy nagyon hülye poénként lenne az Ubuntuban. 10.04-ben még csak csak működött, de mostanra elérte a halott állapotot. Mi is a gond pontosan? A Gwibber egy olyan alkalmazás lenne, amiben hírfolyamként láthatnánk a különböző közösségi oldalak történéseit, így az általunk beállított Twitter, Facebook, Foursquare, Flickr és egyéb profilokról folyamatosan gyűjtené az információkat, majd egy ablakban megjelenítené azt folyamként. Ha működne. Amikor beállítottam a Twitter, Foursquare és Flickr profilt, letöltötte az aktuális állapotot, majd soha többé nem frissítette, annak ellenére, hogy 15 percenként kéne lehúznia az infókat. A FaceBook profilt pedig azért nem is említettem, mert azt egész egyszerűen nem is lehet beállítani. Az autentikációs panelen tovább nem jutok, pedig minden adat stimmel. A gondot többen jelezték különböző fórumokon, de a fejlesztő valahogy nincs a helyzet magaslatán. Már két frissítés érkezett, megoldandó a problémát, az egyik hatására semmilyen fiókot nem lehetett felvenni, majd egy újabb frissítéssel már újra van fiókfelvételi lehetőség, de FaceBook továbbra sem megy. Biztos van rá megoldás és van akinél nincs is ez a probléma, de tény, hogy így ez használhatatlan és röhejes. Én biztos nem fogok megoldást keresgetni rá. Egy integrált alkalmazás működjön és kész. De még hibapanelt sem dob fel, semmit. Vicces.
A Gwibbertől függetlenül azonban állíthatjuk, ez eddig az egyik legjobban sikerült Ubuntu!

Telepítés innen: Ubuntu 10.10 letöltése