Gondolom e kijelentésre persze minden férfitársam serényen bólogat és ha kiderül, hogy mely tevénység űzése jár ilyesfajta lépéselőnnyel, akkor végképp kijelenthetjük, hogy ehhez bizony nem fér kétség: videójátékokban verhetetlenek vagyunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy oldalbordáink bármiben is tehetségtelenebbek lennének nálunk, hisz el kell ismerni van, amiben ők a profik. E téren való verhetetlenségünk oka pedig nem máshol, mint a fejünkben keresendő. A férfi agy azon része, mely érzéseinket létrehozza a játék közben sokkal aktívabb, mint női társainké, ezért élvezzük e tevékenységet jobban. A Stanford Egyetem egyik professzora szerint erre az a magyarázat, hogy agyunk jutalmazó része egybeesik a szenvedélyhez kapcsolódó területekkel. Így azt hiszem ismét fény derült e két nem oly sok különbségei közül legalább egynek a titkára. És bár azt hihetnénk, a mérleg nyelve ismét felénk billent, az eredmény csalóka: agyunk sajátosságai miatt nagyobb eséllyel leszünk játékőrültek, mint inkább \\\"szívükkel élő\\\" párjaink