A Bush-kormányzat bejelentette, hogy 2006 októberétől nyomkövetésre is alkalmas miniatűr RFID chipeket építenek be az amerikai útlevelekbe, a lépés mind biztonságtechnikailag, mind a személyiségi jogokat tekintve ellenzőkre talált.
A rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipek személyes adatokat sugározhatnak, mint például az útlevél tulajdonosának neve, születési helye, neme, születési ideje, sőt akár az útlevélen található fotó digitális változatát.
Kormányzati források szerint ez nem feltétlenül a végső lépés, a hivatalos szervek egyéb azonosítók beépítését fontolgatják, mint az ujjlenyomat vagy az írisz lenyomata. Az RFID chipekkel kapcsolatban létrehoztak egy weboldalt, melyen a kormányzat felé jelezhetik észrevételeiket az amerikai állampolgárok. Összesen 2335 személynek volt hozzáfűznivalója az új technológia bevezetéséhez, a hozzászólások 98,5 százaléka ellenezte a tervet, leginkább biztonsági és magánéletet érintő kérdések miatt.
A Bush-kormányzat ettől függetlenül a jelek szerint megvalósítja a 64KB-os chipek beépítését, kijelentve, hogy sikerült megoldani a személyes adatok ellopásából adódó esetleges veszélyeket. A probléma megoldása abból áll, hogy az útlevél külső fedőlapja olyan árnyékoló réteget tartalmaz, mely "csillapítja" a lehallgathatóságot. Az nem világos azonban, hogy mennyiben nyújt védelmet ez a megoldás az olyan gyakorlatban bemutatott nagy hatótávolságú RFID olvasók ellen, melyek akár 500 méterről képesek olvasni a jeleket. A nyomkövetéshez pedig feltehetően a nem olvasható, de érzékelhető erősségű jelek is elegendők lehetnek. Az útlevél védelme természetesen csak addig tart, amíg zárva van, így ha egy táskában hordva véletlenül kinyílik, máris megszűnik a csillapítás. Mindeközben a kaliforniai egyetem két kutatója a jelek titkosítási módszerével elégedetlen. Egyes civilszervezetek szerint az RFID chipek bevezetése jogilag megkérdőjelezhető, hiszen olyan mértékben különböznek a ma használatos változatoktól, hogy kongresszusi felhatalmazást igényelnek.
