Kormányzati források szerint ez nem feltétlenül a végső lépés, a hivatalos szervek egyéb azonosítók beépítését fontolgatják, mint az ujjlenyomat vagy az írisz lenyomata. Az RFID chipekkel kapcsolatban létrehoztak egy weboldalt, melyen a kormányzat felé jelezhetik észrevételeiket az amerikai állampolgárok. Összesen 2335 személynek volt hozzáfűznivalója az új technológia bevezetéséhez, a hozzászólások 98,5 százaléka ellenezte a tervet, leginkább biztonsági és magánéletet érintő kérdések miatt.

A Bush-kormányzat ettől függetlenül a jelek szerint megvalósítja a 64KB-os chipek beépítését, kijelentve, hogy sikerült megoldani a személyes adatok ellopásából adódó esetleges veszélyeket. A probléma megoldása abból áll, hogy az útlevél külső fedőlapja olyan árnyékoló réteget tartalmaz, mely „csillapítja” a lehallgathatóságot. Az nem világos azonban, hogy mennyiben nyújt védelmet ez a megoldás az olyan gyakorlatban bemutatott nagy hatótávolságú RFID olvasók ellen, melyek akár 500 méterről képesek olvasni a jeleket. A nyomkövetéshez pedig feltehetően a nem olvasható, de érzékelhető erősségű jelek is elegendők lehetnek. Az útlevél védelme természetesen csak addig tart, amíg zárva van, így ha egy táskában hordva véletlenül kinyílik, máris megszűnik a csillapítás. Mindeközben a kaliforniai egyetem két kutatója a jelek titkosítási módszerével elégedetlen. Egyes civilszervezetek szerint az RFID chipek bevezetése jogilag megkérdőjelezhető, hiszen olyan mértékben különböznek a ma használatos változatoktól, hogy kongresszusi felhatalmazást igényelnek.