Noha az irányítás nehézkes és kényelmetlen, valamint maga az élmény is elég klausztrofóbikus, összességében itt és most inkább a technikai háttér az, ami izgalmasnak tekinthető. Érdekesség, hogy amikor a Half Life megjelent, a Pentium II-es számítógépek átlagosan 450 MHz-es processzorokkal rendelkeztek, ma pedig már a legfapadosabb okosórák is 1,7 GHz-es CPU-val ketyegnek.

Nézd nagyban ezt a videót!