Ha az FPS műfaj elsődleges ismérveit kellene sorba szednünk, magától értetődően a "belső nézet" fogalma kerülne az élre, az "automatikusan újratöltődő életcsík" pediglen nagy valószínűséggel ott loholna a sarkában.
Sajnos, mondhatni. Az évek során rendkívül elharapódzott a "health regen" jelensége a lövöldözős játékok tekintetében, és ez nem feltétlenül szolgálja az irányzat javát, hisz félistenekként beretválni az ellent nem túl nehéz, s az esetek többségében rövid időn belül alábbhagy a kezdeti lelkesedés. Dióhéjban ez az oka annak, hogy az Insomniac ilyen radikális módszerhez folyamodott...
Az újra- meg újratöltődő életcsík nagyszerű találmány, ha a játék koncepciójában megfér, és a történet nem a realitás talaján mozog: ellenkező esetben könnyedén azon kaphatjuk magunkat, hogy a kávéfőzés metodikáján merengünk az öldöklés hevében. Az Insomniac szerint ez a fajta hozzáállás "nem valami izgalmas" - így hát ezt a vonást egy sebész rutinjával ki is metszették a Resistance 3-ból.
"A Resistance 3-mal mi egy olyan játékot szeretnénk adni az embereknek, amivel úgy játszhatnak, ahogy szeretnének" - szólotta Marcus Smith, a vállalat kreatív igazgatója. - "Használhatod a fedezékeket, vagy a fuss-és-lőj módszert, és szerettük volna elérni, hogy mindezekhez büntetés is párosuljon. A túlélős műfaj az nagy divat, úgyhogy kivettük a regenerálódást"
"Az emberek időközben úgymond hozzászoktak a regenerálódáshoz, de annak lehetősége, hogy elbújsz valami mögé és visszaállítod [az életed] nem valami izgalmas. Ezt tehát elvetettük és visszatérünk a first-person-shooterek ösvényére, ami sokkal inkább pickup-központú, és ahol ha kevés életed van, teljesen másképp kell játszanod."
