A magyar felhasználók a leggyakrabban filmeket töltenek le (79 százalék), ezt követi a zene (62 százalék), majd a szoftver (49 százalék) és a dokumentumok (35 százalék) torrentezése. Kiemelkedő emellett, hogy mennyire megbízunk a fájlcserélő rendszerekből származó tartalmakban.

A válaszadók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előfordult már vele, hogy a vírusirtója riasztást adott a letöltés során. Ilyenkor azonban sokan figyelmen kívül hagyják a jelzést, és mindenképpen megnyitják a fájlt. Azok egyötöde, akik már találkoztak riasztással, egyenesen úgy gondolja, hogy a gépre telepített védelem minden esetben téved.

Maulis Csaba, a G Data internetbiztonsági szakértője a vírusirtó által fertőzöttnek jelölt állományokkal kapcsolatban a következőt nyilatkozta:

Sokan abban a tévedésben vannak, hogy a vírusirtócégek megegyeztek a többi szoftvergyártóval, és azért adunk riasztást a torrent klienseken érkező fájlokra, hogy gátat szabjunk a legális programok jogszerűtlen használatának. A valóságban azonban a kártevők készítői sűrűn használják a fájlcserélő hálózatokat a vírusok terjesztésére.

A tipikus magyar torrentező egyébként alapfokú végzettséggel rendelkező budapesti fiatal férfi, aki elsősorban filmeket tölt le a fájlcserélő alkalmazások segítségével.

A kutatást a G Data vírusirtócég megbízásából az NRC piackutató végezte 2012 augusztusában. Az adatok a magyar 18-75 éves internetező lakosságra reprezentatívak, nem kor, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.