Az Orange és az Eurotel szerint az adatok nem az ő bázisukból váltak közprédává, és azt hangoztatják: az interneten megtekinthető adatállomány – szerkezeti eltérései miatt – nem azonos azzal, amit a szolgáltatók az akkor hatályos törvényből eredő kötelességüknek megfelelően „egy harmadik félnek” adtak át. Nem titok, hogy ez a „harmadik fél” valójában egy negyedik fél is, nevezetesen a titkosszolgálat és a belügyminisztérium. Akárcsak a két szolgáltató, az Orange és az Eurotel, ugyanúgy a két belügyi intézmény is tagadja, hogy az adatok tőlük kerültek volna illetéktelen kezekbe. Az ügyben vizsgálat indult.