Nap mint nap hallhatunk a Nigériából vagy Sierra Leone-ból érkező gyors meggazdagodást ígérő e-mailekről.
A történet szinte mindig ugyanaz: egy dúsgazdag üzletember, vagy a dollármilliókat örökölt ismeretlen valamilyen politikai okból kifolyólag nem férhet hozzá pénzéhez, így külföldiek segítségét kérik, hogy busás honorárium fejében nyújtsanak segédkezet a tranzakcióhoz. Ehhez azonban az áldozatoknak meg kell adniuk banki adataikat, s hamarosan arra ébrednek, hogy eltűnt számlájukról a pénzük, vagy különböző emelt díjas banki és hivatali kiadások kifizetésére kérik meg őket.
Ezen népmesébe illő történeteknek azonban semmilyen reális alapjuk nincs, ugyanis rafinált bűnözők küldik milliószámra a csábító üzeneteket. A csalárd történetek egyáltalán nem új keletűek, mert olyan másfél évtizeddel ezelőtt okoskodták ki a gyorsan meggazdagodni vágyó nigériai bűnözők. Akkor azonban még csak faxon vagy postai levélben juttatták el áldozataikhoz meséiket. Az internet egyre szélesebb körben való elterjedése óta azonban az e-mailt használják üzeneteik továbbítására. A gazdasági bűnözés ezen formája nem csak az afrikai országokban ilyen kedvelt, manapság már Kínából és Hollandiából is érkeznek hasonló hazugságokkal telített elektronikus levelek.
Szakértők szerint az internetezők 99 %-a rögvest kitörli az efféle üzeneteket, de ott van az az 1 %, amely nem csak hogy elolvassa, de válaszol is az üzenet küldőjének.
A Nigériából érkező levelek azonban tele vannak nyelvtani és helyesírási hibával, ami a legtöbb olvasónak szemet kellene, hogy szúrjon, ám ennek ellenére sokan esnek a bűnözők áldozatául - állítják a bűnüldöző szervek.
A milliós anyagi veszteségek mellett azonban tragikus esemény előidézéséhez is hozzájárultak a hazug levelek. 2002-ben Prágában a bűnözők egyik hiszékeny áldozata lelőtte a nigériai konzult, őt okolván anyagi káráért.
Szakértők szerint mindig ugyanazon séma szerint dolgoznak az elkövetők, vagyis a levelek küldői ügyvédnek, megbuktatott államfőnek adják ki magukat, vagy ezek leszármazottainak, hogy bizalmat ébresszenek a levél olvasójában. A nagyobb hatás kedvéért bankok és ügyvédi irodák emblémáját is ráhamisítják a levelekre, hogy megkaparintsák hiszékeny áldozataik pénzét. A bűnözők töretlenül küldik ezután is e-mailjeiket, és a hatóságok szeretnék ismételten felhívni azon 1 %-nak is a figyelmét, hogy ezzel az üzlettel csakis a levelek küldői gazdagodhatnak meg nagyon könnyen.
