Véleménye szerint minden esetben elhibázzák kihozni a témában rejlő hatalmas lehetőségeket.
David Jaffe uraság szerint nagyon jól hangzik az, amit előrebocsájtanak egy-egy feltörekvő alkotásról, de a végeredmény mindig messze áll attól, hogy visszahozza a Pókember képregények fantasztikus hangulatát, ehelyett beledobják őt egy nyílt világba, egy sandbox stílusú alkotásba, amelyben négy féle-fajta küldetés ismétli egymást felváltva, majd a végén egy boss harc következik. Ez már unalmas, írja Jaffe uraság.
"Kérlek Titeket, hogy vessetek véget azon folyamatnak melyben minden alkalommal egy nyitott világba dobjátok a milliók kedvenc szuperhősét, hogy ohhh, durván négy féle küldetéssorozaton (verseny/üldözés/gyűjtés/stb.) keresztül vergődve egy boss fight-tal záródjon a történet. Én SZERETEM a Marvel képregényeket és SZERETEM a Marvel Comics játékadaptációnak ígéretességét, de srácok, miért nem vagytok képesek egy képregény hangulatú játékot faragni a témából? Nem művészi stílusban gondolom, nem a Comix Zone-hoz hasonló, képregény paneles megoldást várom el, hanem csak annyi a vágyam, hogy legyen képregény hangulatú, legyen egy története, ne csak mindig a speciális képességekről szóljon..."
David Jaffe tehát felhívta a fejlesztők figyelmét arra, hogy meglátása szerint bizony nem a helyes utat járják be és rendre elhibázzák az adaptációkat. Valóban régen látott már napvilágot egy klasszikus képregény stílusban tálalt Pókemberes játék, de valószínűleg a játékgyárosok felmérték a piacot és nagyobb érdeklődés mutatkozik a sandbox stílusú feldolgozások iránt. Ezt valahol el kell fogadni, ez a mai trend, sandbox és FPS uralom van, nem vitás. Mindazonáltal mi sem bánnánk, ha legalább egyetlen epizód erejéig ki tudna lépni a manapság divatos, felkapott sablonokból és kapnánk egy remek, stílusos, comic behatású produktumot.
Nincs egy épkézláb Supeman, vagy Batman adaptáció sem, közel a pillanat, hogy mi is tollat ragadjunk és papírra véssük a követeléseinket, akár a DC-nek, akár a Marvel-nek címezve, bár ránk kötve hiszem, hogy hallgatnának, nem vagyunk világhírű programozók, de attól szemünk és ízlésünk nekünk is van. Túszul ejtem kiváló moderátorunkat, Dante-t és vele/általa fogom foganatosítani az elvárásaimat. Ha nem értenek a szóból és az életért sem hajlandók észhez térni, akkor pedig a B terv következik és rájuk szabadítom, amiben nem lesz köszönet. Ez persze már csak móka és kínlódás, de Jaffe-nek igaza lehet. Ennyi a történet.