Az első ilyen chip egy SDRAM egység volt, ám a gyakorlati használatra még 2005-ig várni kell. Ám ez így is hatalmas eredménynek számít, hiszen a mai 130-90 nanométeres gyártási eljárásokat is csúcstechnológiának tartják, hiszen a nanométer a méter egy milliárdod része. A megoldás nem csupán technikai kunszt, komoly gazdasági következményei is vannak.
Így nem véletlen, hogy a nanotechnológia az a terület, ahol egy-egy felfedezés bejelentése után egy-két évvel már a boltokban találkozhatunk a gyakorlati alkalmazás eredményeivel.
Az Intel a 65-ös szám elérésével komolyan csökkentheti termékei méretét, fogyasztását, miközben nő az órajel, akár 40-50 százalékkal, és mindezt költséghatékonyabb előállítás mellett.
Bár a jövő még bizonytalan, az Intel 2007-re tervezi a 45 nanométer elérését, majd a 32 nanométeres technológia következik, és a 2011-re ütemezett 22 nanométer. Mint ebből is kitűnik, a számok egyre közelednek a 0-hoz, ami egy teljesen új felfogás gyors kidolgozását vetíti előre. A bizonyos pontnál tovább nem folytatható kicsinyítés másik problémája az, hogy a méretek atomi szinthez közeledésével egyre nő az úgynevezett áramszivárgás, vagyis az elektromosság nem kívánt átvezetődése. Ez a jelenség már a 65 nanométeres megoldásoknál is komoly fejfájást okozott a fejlesztőknek.
Kapcsolódó linkek:
Intel Corporation