Ha technikai, vagy netán részben politikai okok miatt meghiúsulna a nemzetközi domainek bevezetése, akkor valószínűleg lennének olyan országok, ahol ennek ellenére ragaszkodnának a saját nyelvükön írt internetcímekhez. Ezek azonban csak a helyi gyökérszervereken (DNS) működnének, azaz a világháló menthetetlenül szétesne, vagy legalábbis lennének a nagy egésztől elzárt részei.

A gyorsított fejlesztés a nemzetközi országkód domainek kidolgozását támogató ccNSO közreműködésével zajlik. A ccNSO elnöke, Chris Disspain hivatalos közleményében leszögezte, hogy első körben az azt legerősebben igénylő területeken ? gyaníthatóan például az ilyeneket saját DNS szerverein már alkalmazó Kínában ? vezetnék be e nemzetközi címeket, mint legfelső szintű domaineket. Az ezután következő lépés az lesz, amikor a világ gyakorlatilag összes nem latin betűket használó nyelvéhez tartozó, helyi karakteres domainek kidolgozásának hátterét fogják megteremteni. Persze ezek után is számos kérdés maradhat megválaszolatlanul.

Ezek legfontosabbika, hogy a nem latin betűs domainek felett továbbra is az eredeti megfelelőjüket felügyelő, többnyire amerikai társaság gyakorolja-e majd a fennhatóságot, vagy pedig kiadják őket a nyelvi karaktereket ténylegesen használó nemzeteknek. Utóbbi esetben szintén kényes kérdés lehet, hogy a kínai domaineket például Kína, Tajvan, vagy netán Szingapúr kezelje-e, nem is beszélve az arab betűs domainek esetében a számtalan arab, illetve arab írást használó országról.