Vagy talán szerencsésebb lenne úgy fogalmazni, hogy a dal hangulata maga volt a 80-as évek hangulata. Ha meghallja az ember, rögtön beugrik neki ez az évtized az NDK-s hajviselettel, a lila zakóval, meg a bőrszerkóval együtt... De amennyire Rick Astley a 80-as évek hangulata, legalább annyira árasztja magából a következő évtizedet az FPS-ek atyja, a Doom! Bizony elszaladt felettük immár az idő, és 2008-at írunk immár, de ím itt a bizonyíték a két alkotás kortalanságáról.
#tv#
Mikor a YouTube-on bóklászva ráakadtam erre a rövid, de annál velősebb alkotásra, rögtön tudtam, hogy meg kell osszam veletek. A fentebb látható rövid video az egyik legeredetibb mod amit az utóbbi időben láttam. Ha ennek idején lett volna egy ilyen magnóm, akkor az nagyban megkönnyítette volna a Doom végigjátszását, eszem ágában sem lett volna beütni, hogy idkfa és a BFG cannon-t simán kiütette volna a nyeregből.
Bízom benne, hogy - ha egy rövid időre is - de mindenki átszellemült, és mosollyal az arcán emlékszik vissza a megboldogult 90-es évekre, a hamisítatlan Doom-hangulatra, na meg Rick Astley slágereire. Most pedig klikk újra a videón és énekeljük együtt, hogy: Never gonna give you up, never gonna let you down...