A Lich King
Ner'zhul és követői bolygójuk pusztulása előtt, a végzetet okozó portálokon keresztül távoztak. Szerencsétlenségükre a kapu túloldalán Kil'jaeden várta őket. A gonosz hadúr bosszút esküdött régebben a boszorkánymester ellen, hisz elutasította őt. Büntetésképp, apró darabokra tépte őt, de szellemét sértetlenül hagyta, hogy érezze a kínt csonkításai során. Mivel a Légió másodjára bukott el Azeroth világával szemben, egy új, biztosabb tervet kellet kieszelnie. Nem engedhetett meg még egy hibát. Ner'zhult addig gyötörte, míg újra hűséget fogadott sötétség seregének. Szellemét egy varázserejű fagytömbbe zárták, szolgáit megölték és újraélesztették, elméjükön immáron egykori mesterük uralkodott.
FagyTrón
Az új vezérnek bár fizikai teste nem volt, de elképesztő erők birtokába jutott. Elméje megváltozott és megszületett a Lich King. A fagyott tömb Azeroth északi havas kontinensén zuhant le. Feladata az volt, hogy belülről eméssze fel a kiszemelt planétát. Hatalmának segítségének köszönhetően az elhunytak élőholtként tértek vissza, s csak az Ő akaratának engedelmeskedtek. Kil'jaeden nem teljesen bízott régi-új szolgájában ezért elküldte a Nathrezim urakat, hogy segítség és egyben szemmel tartsák a királyt.
Northrendet a Lich King szépen lassan elfoglalta. Egyes teremtmények puszta akaratától csatlakoztak hozzá. A szegényesen elszórt emberi települések ideálisak voltak a kísérletezésre. A falukban járványt szórt szét, kiirtva az egész populációt. A holtak nem sok idővel életre is keltek, akaratuktól megfosztva a Lich befolyása alatt. Látva a sikert, ideje volt elkezdeni elfoglalni az egész világot. Elméjét kiterjesztette, suttogása csak az arra fogékonyakra hathatott, s nemsoká talált is egy ilyen embert. Kel'thuzad elismert varázsló volt Dalaranban, bár egy kicsit különcnek számított. Úgy gondolta, hogy a sötét varázslatok természetét is fel kell tárni, meg kell ismerni, nem élből elutasítani, mint a többi mágus. A különc varázslót hatalmába kerítette és cselekedésre ösztönözte a rejtélyes hang. Eladta javait és gondosan elrejtette majd útra kelt a forrás felé.
Közeledve fagyos trón felé (mikor a jégtömb becsapódott egy trón alakját vette fel) megpillanthatta új mestere tengernyi hatalmát. Az élőholtak utat engedtek neki, mintha csak Ő rá vártak volna. Kel'thuzad teljesen behódolt, s új feladatott kapott. Visszatért Azerothba és új igét kezdett terjeszteni, ami egyenlőséget és örök életet hirdetett. Az elszegényedett, reményt vesztett Emberek szimpatizálni kezdtek, szektát alapítottak és egyre többen csatlakoztak a mozgalomhoz.
Thrall
Természetesen titokban, nem kívánták a király emberei figyelmét magukra vívni. A Lich King miután elég követőt nyert, elküldte a járványt kitörő főzetet kondérokban a szekta irányította falukba. A hívők örömmel nyitották ki az ajándékot, hisz haláluk után új életet, egyenlőséget ígértek nekik. A terv működött, a szörnyű kór elszabadult és északon egyre többen gazdagították a élőholtak hadseregét. Megalakult a Scourge!
A Szövetség szétesése és az új Horda
Eközben a Szövetség tagjai, a háború utáni törékeny békét próbálták őrizni. A megmaradt Orkok munkatáborokban lettek elhelyezve. Mivel nem volt közös ügy, elindult a politikai viszály és a koalícióból elkezdtek egyes csoportok kilépni. Terenas Király újra építette Stormwind városát és az ellenség elszállásolása is rengetek pénzbe került, Greymane Genn és Gilneas király erre hivatkozva távozott. A High Elfek elkezdték az Embereket hibáztatni a csatában szétrombolt városuk miatt. Hiába bizonygatták nekik, hogy ha nem segítettek volna az egyesített erők, mára Quel'thalas egyáltalán nem létezne. Így a Tündék is hátat fordítottak. A szövetségen belül maradtak Admiral Proudmore és csapatai, Varian Wrynn fiatal király, Dalaran városa és a Törpök, Gnómok.
Bár az Orkok nagy része táborokba voltak kényszerítve, kivételek akadtak. Az invázió után, Draenor szétszakadása előtt érkezett két törzs még szabadlábon portyázott és a rabszolgák között is voltak kivételek. Ilyen volt Thrall, kit még csecsemőként találtak meg az Emberek. Bár elnyomottként élt, mégis részesült gladiátor kiképzésben, taktikai ismereteket és filozófiát tanult. Felnőttkorára érezte, hogy a szolga sors nem neki való, elszökött és felkereste a fajtársait. Sok pletykát hallott népéről, így a megtört harcosok látványa lelombozta.
Próféta
Közben Kiderült az Orkok elvonási tünetektől szenvednek, Mannoroth távolsága a levertségük fő okozója. Thrall elindult megkeresni gyökereit, meg is találta és megtudta h Ő a Frostwolf klán vezetőjének örököse. A megmaradtak befogadták és kitanították ősei szokásaira, bevezették a sámánizmus világába. Az ifjú trónörökös nemsoká átvette apja után helyét. Csapataival elindult felszabadítani népét. Utazása során találkozott apja jó barátjával, a bujdosó Orgrim Doomhammer-el és Grommash "Grom" Hellscream-el a szabadon élők vezetőjével, természetesen mindketten csatlakoztak.
Sorra győzedelmeskedtek, utolsó célpontjuk szimbolikus jelentéssel bírt, Thrall korábbi gazdáinak otthona. A kegyetlen csatát megnyerték, viszont az egykori inváziót vezető Doomhammer elesett. Durotan sarja felvette elesett bajtársa fegyverét és fekete páncélját, s ezzel ő lett a Horda vezetője. Egy nap, egy prófétának nevezett személy felkereste őt és egy új veszélyre hívta fel a figyelmét. Azt tanácsolta hajózzon el népével Kalimdor ősi földjére, csak ott van esélyük a harcra. Thrall vezetésével a Horda el is indult a másik kontinens felé.
Lordaeron eleste
Halál Lovag, Arthas
Az északi tájakon egyre jobban terjedt az élőhalott járvány. Lord Uther és tanítványa, Teranas király fia Arthas lett kivezényelve az úgy kivizsgálására. A harcok során azt tapasztalták, hogy elesett bajtársaik feltámadnak és az ellenség seregeit gazdagítják. Eltökélték, hogy megtalálják és megfékezik a pestis okozóját. el is jutottak Kel'Thuzadhoz. Sikerült eltenni láb alól, azonban a kór nem tűnt el. Arthas elkeseredettségében egyre radikálisabb lépéseket tett. A még elő civileket gyilkolta le, hogy elkerülje az átalakulásukat.
Uther próbálta józan észhez téríteni a herceget, de nem sikerült. Követte a nyomokat Northrend fagyos világába, ahol a Lich King csapdájába került. Egy ősi nagy erejű karddal kívánta megfékezni az élőholtakat. Azonban mihelyst magához vette a Frostmore-t, elméje elsötétült és riválisa halál lovagja lett. A tébolyult Arthas a Scourge vezetőjeként visszatért hazájába, feldúlta azt és megölte apját Terenas királyt.
Az ifjú halál lovagot kísértette Kel'Thuzad szelleme, összekötőként közte és a Lich King akarata között. Következő céljuk a varázsló feltámasztása volt, maradványait Quel'thalas városába kellet vinni és az Elfek energiájának forrásában a Sunwell-be kellet mártani. A Tündék, viszont roppant jól védték hazájukat. Sylvanas Windrunner a védők parancsnoka állandóan borsot tört a herceg orra alá. Azonban az élőholtak egyre növő seregét hosszútávon nem lehetett megfékezni, a High Elfek elestek és kihalás szélére került e nemes faj. Sylvanast büntetésként úgynevezett Banshee szellemként hozták vissza az élők sorában, hogy szolgálja a halál lovagot.
Archimonde
Kel'Thuzad Lichként újjászületett. Ideje volt a Légió erőinek átadni a stafétabotot. A Scourge Dalaran felé menetelt, hogy megszerezze Medivh könyvét, mellyel e világra lehetett idézni a démonokat és vezetőjüket Archimonde-ot. Mondanom sem kell a város elesett és a Lángoló Légió újra Azeroth földjét taposhatta. A nagyúr egyesítette a két sereget, és elindult Kalimdor felé, hogy megkaparintsa az örökkévalóság kútjának az utódját, a szent fát Nordrassilt!
A világunk megmentése!
Kalimdor elfeledett földére érve, a Hordának rengetek viszontagságon kellet átmennie, viszont sikerült új szövetségesekre is lelniük, a Taurenek személyében. Új otthonukat keresvén a Szövetség erőibe bukkantak. Kiderült, Jaina Proudmoore volt az egyetlen az Emberek közt, ki hallgatott a titokzatos próféta szavaira, ezért Ő és csapatai is eme földrészre utaztak. Az Orkok elkezdtek berendezkedni, ez az erdők kivágásával, s némi tájépítéssel járt. A Sentinel érezvén a Légió újbóli eljövetelét és jövevények pusztítása miatt, elérkezettnek látták az időt, hogy a Druidákat felébresszék időtlen álmukból.
Tyrande Whisperwind újra láthatta kedvesét a Fődruida Malfuriont. Elindultak ketten, hogy a többieket is felkeltsék és utazásuk során, szabadon engedték az áruló Illidant börtönéből, hogy jóvátegye bűneit, segítse az ügyüket. Közben a próféta a Szövetség és a Horda vezetőit egy helyre csalta, ahol éppenséggel a Night Elf szerelmespár is volt. Az álarc lehullt, kiderült az ismeretlen nem más, mint Medivh, kinek lelke utat talált erre a világra és eldöntötte megállítja a gonosz erőket. Sikerült meggyőznie a többieket, hogy össze kell fogniuk a győzelem érdekében.
Nordrassil és Malfurion
Thrall távolétében, Grommash vezette a zöldbőrűeket. Mannoroth is visszatért, így vérszomjuk egyre csak nőt. A démon hívásának Hellscreem nem tudott ellenállni, így számos csatlósával együtt újra belekortyolt a hatalmat adó vérbe. Cenarius az erdő őrzője, összetűzésbe is keveredett velük, melynek következtében elesett. Végül Grom visszanyerte józan eszét, miután segített a visszatérő Durotan sarjának legyőzni Mannorothot. Halálával az Orkok átka megszűnt, viszont a csatában elhunyt Thrall mentora és jó barátja, Grommash is.
A közös cél érdekében Azeroth fajai együttműködve próbálták megerősíteni Nordrassilt. A Lich King szavára hallgatva Arthas nem vett részt a támadásokban és Illadan is a saját érdekeit szemelőt tartva elmenekült. A csata elkezdődött, ádáz harc dúlt a szembenállók között. Malfurion varázserejével, felébresztette természet dühét, elpusztítva a világfát és ezzel Archimonde-ot is. Légió kötődése az Örökkévalóság Kútjához megszűnt. A végső csata a gyökeréig megrázta Kalimdor kontinensét. Mivel már képtelen volt hatalmat szipolyozni a Kútból, a Lángoló Légió összeomlott a halandó seregek egyesített erejével szemben.
Warcraft III: Reign Chaos
2002-ben megjelent a várva várt folytatás. Az játék rengeteg újítást hozott elődjeihez képest. A legszembetűnőbb a háromdimenziós látványvilág, mely egy csepp mesés stílussal volt megfűszerezve. Másik változás a játékmenetben volt, hiszen ezúttal nem csak az Orkok és Emberek oldalán vághattunk bele a kalandokba, hanem játszhatóak lettek a Night Elf és az Undead fajok is.
Mindegyik frankivónak mások az erősségei és különböző játékstílust képviselnek, mégis a négy között remekül eltalálták a balanszot. A szokványos egységek mellett megjelentek a speciálisak, a hősök (War2-ben már volt rá próbálkozás). A hősöket úgy húzhattuk, mint egy RPG karaktert.
Warcraft 3 Gameplay
Fejlődésükkel új varázslatokat tanulhattak és fegyverzetet, páncélt is aggathattunk rájuk.A War3 az év játéka lett. Mi sem igazolja sikerét, hogy kiegészítőjével együtt (következő részben tárgyaljuk) mai napig LAN party-k alapköve és nem kevés ember tolja a neten!
Következő epizódban elérkezünk a sorozatunk végéhez. Itt az ideje, hogy mi alakítsuk a események menetét, ezzel egy új fejezetet nyissunk a játéktörténelemben! Észrevételeket, hozzászólásokat a szokásos lenti helyen megtehetitek.