A Született július 4-én után Cruise következő két projektjével kicsit félresiklott. A Mint a villám (1990) című autóversenyzésről szóló akció-dráma keverék ismét Tony Scott rendezővel hozta össze a sztárt, valamint útjára indított egy hosszan tartó közös munkakapcsolatot Robert Towne íróval is. Nem mellesleg 166 millió dolláros összbevételt is hozott a kasszára, a kritikusok azonban egyáltalán nem bántak kesztyűs kézzel a filmmel. A forgatás legfontosabb aspektusa mégis az volt, hogy Cruise összeismerkedett filmbeli partnernőjével, Nicole Kidmannel. 1990 decemberére a pár össze is házasodott, aminek köszönhetően az addig teljesen ismeretlen ausztrál lányka egy csapásra közismert személyiséggé vált. Tom és Nicole ismét együtt dolgozott 1992-ben a Túl az Óperencián című 19. században játszódó, erősen középszerűre sikeredett, túlnyújtott, nem túl humoros romantikus kalandfilmben. Bár a Ron Howard rendezésében készült produkciónak nem volt mit szégyenkeznie a bevételi mutatókat nézve, a kritika ismételten megosztott volt a minőséget tekintve. Cruise az 1992 decemberében debütáló Egy becsületbeli üggyel tért vissza igazándiból a blockbusterek világába. Az Aaron Sorkin forgatókönyvéből Rob Reiner által filmre vitt sztoriban a Cruise által játszott hadi ügyvéd Jack Nicholson egyik ikonikussá vált karakterével kerül szembe. Az izgalmas bírósági dráma 141 millió dolláros hazai bevételre tett szert.
1993-ban A cégben, John Grisham regényének Sydney Pollack direktor által vászonra vitt adaptációjában láthatta viszont Cruise-t a közönség. A reményteli tehetségként számon tartott, óriási potenciállal bíró jogász, aki karrierjét is kész kockára tenni, csak hogy megbuktassa korrupt feljebbvalóit, akár az Egy becsületbeli ügy-ben látott figura testvére is lehetne. A szereplőgárdában ott volt Gene Hackman, Hal Holbrook és Holly Hunter is, de igazából Cruise vibráló alakítása volt az, ami sikerre vitte a szövevényes, feszültségteljes, és fordulatokkal tarkított filmet. Cruise és ügynöke, Paula Wagner 1993 szeptemberében alapította meg a Cruise/Wagner Productions nevű produkciós céget azzal a szándékkal, hogy így nagyobb kreatív és financiális kontrollt szerezhessenek a színész jövőbeni projektjeiben. A cég a Paramount stúdióval kötött exkluzív partnersége ritkaságszámba menő megegyezés volt ezekben az időkben. Cruise nem kis meglepetést okozott azzal, hogy elvállalta az egyik főszerepet Neil Jordan 1994-es Interjú a vámpírral című horrorjában. Számos rajongó ellenezte, hogy a millió dolláros mosolyú szépfiú játssza a dekadens, ambiszexuális, ragadozó fővámpír, Lestat szerepét. A készítők döntésének egyik legerősebb kritikusa maga a forrásműként szolgáló regény írója, Annre Rice volt. Cruise teljes átalakuláson esett át a film kedvéért: hosszú szőke fürtökkel és kék színű kontaktlencsékkel felvértezve végül elnyerte Rice tetszését is. A kritikusok megosztottak voltak, de a több mint 100 millió dolláros box office teljesítmény cseppet sem volt nevezhető rossznak.
1996 - A negyedik mérföldkő: Misson: Impossible
Bevétel: 180,9 millió dollár
1996 megint csak jövedelmező évnek bizonyult Cruise számára. Először elkészült a Cruise/Wagner Productions első filmje, az 1960-as évekbeli nosztalgikus kémsorozat, a Mission: Impossible egész estés moziváltozata. A projekt évek óta a levegőben lógott, és úgy látszott már nem lesz belőle semmi, amikor Cruise és cége be nem lépett a munkálatokba. A rendezői székbe a feszültségkeltés egyik nagy mesterét, Brian De Palmát választották, akivel a mendemondák szerint Cruise folytonos vitában volt a forgatókönyv és a költségvetés miatt. A nemzetközi helyszíni felvételek, életveszélyes kaszkadőr trükkök, komplex számítógépes effektusok és utolsó pillanatokban végzett forgatókönyv-módosítások (például a korábban már említett Towne keze által) ellenére a Mission: Impossible időben, és ráadásul a tervezett büdzsénél kisebb összegből (kb. 67 millió dollár) elkészült. Cruise még a megszokott 20 millió dolláros sztárgázsijáról is hajlandó volt lemondani. A kritika leginkább a bámulatos látványt és a kitűnő rendezést méltatta, míg a középszerű színészeket és a nehezen követhető cselekményt emelték ki negatívumokként. De ez mit sem rontott a jegyeladásokon: csak az Egyesült Államokban közel 181 millió dollárt fizettek ki a nézők, hogy láthassák Cruise hogyan birkózik meg a lehetetlen küldetéssel.
1996 utolsó hónapjában jött a negédes, kis drámával kevert romantikus komédia, a Jerry Maguire - A nagy hátraarc, ami afféle második áttörés volt Cruise számára, aki már több, mint egy évtizede csábította el újra és újra közönségét pimasz mosolyával és ellenállhatatlan bájával. A sekélyes, bárkit hátba döfni kész sportügynök karaktere ugyan hasonlóan beképzelt, és karizmatikus volt, mint Cruise számos korábbi figurája, egy bizonyos szintű kétségbeesettség és érettség is jelen volt azonban benne, amellyel korábban nem találkozhattunk. Cruise azelőtt is játszott már olyan főszereplőket, akik mindent egy lapra tesznek fel, csak hogy életben maradhassanak, de talán még sosem volt ennyire hiteles. Jerry Maguire egy olyan nagymenő volt, akit cserbenhagytak különleges képességei, ettől pedig olyan emberivé és sérülékennyé válik, amilyennek még senki se látta - a sikerbe történő visszatérése ettől pedig csak még nagyobbat robban. A kritikusok és a közönség ez alkalommal egy húron pendültek. Cruise egy Golden Globe-díjjal ment haza, és megkapta második Oscar-jelölését is. Legközelebb három év múlva tűnt csak fel a vásznon - de 1998-ban azért Towne Steve Prefontaine hosszútávfutóról írt életrajzi filmének, a Korlátok nélkülnek ellátta produceri munkáit.
Cruise a blockbuster sikereinek csúcsán hagyta ott a nagy hollywoodi produkciókat, hogy inkább kockázatosabb, csendesebb kis filmekben tehesse próbára tehetségét. A legendás Stanley Kubrick utolsó rendezésében, az 1999-es Tágra zárt szemekben nyolc év után újra feleségével, Nicole Kidmannel közösen szerepelt. A párnak csak jó szava volt a perfekcionizmusáról és megszállottságáról elhíresült filmes géniuszról. Az erotikus thriller kisebb botrányt kavart explicit szexuális tartalma miatt, több vágást is eszközölni kellett, hogy az NC-17 (vagyis csak 17 éven felülieknek) korhatár besorolást megkaphassa a film Amerikában. A kritika kevert volt, de Cruise életművében mindenképpen örökre kiemelt helyet kapott a Tágra zárt szemek. A 18 hetesre tervezett forgatási időszak végül 52-re emelkedett, 15 hónap alatt elosztva. Ezt követően Cruise Paul Thomas Anderson rendező (aki a Boogie Night-szal szerzett nevet magának a szakmában) Magnólia című epikus méretű, nagyszámú szereplőt megmozgató mozaikszerű drámájában játszott pivotális szerepet. A férfiasságban rejlő mindent elsöprő energiát népszerűsítő szemináriumokat tartó macsó szex guru figurája egyszerre volt karizmatikus, erőteljes és humoros; meghozta a színésznek a harmadik Oscar-jelölést és egy újabb Golden Globe-díjat.
2000-ben Cruise visszatért a mainstream világába, mikor ismételten magára öltötte Ethan Hunt szerepét a Misson: Impossible folytatásában. A John Woo rendezésében készült film története jóval egyszerűbb volt elődjénél (egy halálos vírus visszaszerzése körül forgott), és sokkal inkább akció-orientált volt. A közönségnek tetszett az eltérő hangvétel is, és ez meg is látszott a több mint 420 millió dolláros bevételen ? melyből Cruise, hála lukratív produkciós szerződésének, 75 milliót tehetett zsebre. Ezután Cruise újra a Jerry Maguire rendezőjével, Cameron Crowe-val dolgozott együtt az 1997-es spanyol pszichológiai thriller, a Nyisd ki a szemed amerikai remake-én. A Vanília égboltra keresztelt újrázás 2001-ben jelent meg, és langyos fogadtatásban részesült, amihez valószínűleg hozzájárult az is, hogy a média sokkal inkább a főszereplő szerelmi életére koncentrált, semmint a színészi munkájára. Cruise ugyanis a Vanília égbolt forgatása alatt vált el Nicole Kidman-től, majd egyhamar filmbeli partnernőjével, Penelope Cruzzal került közelebbi viszonyba. Cruise és Kidman hangos viták között szakítottak, de később, két örökbefogadott gyermekük érdekeit szem előtt tartva, békésebb, baráti kapcsolatot sikerült létrehozniuk. A közel 10 éves házasság mégis meglepően hirtelen ért véget, Cruise pedig csak röviden ennyit mondott a kiváltó okokról: "Nic tudja, hogy mit tett."
2002 - Az ötödik mérföldkő: Különvélemény
Bevétel: 132 millió dollár
A Vanília égbolt a közízlésnek túl szürreális és túl bonyolult volt, Cruise alakítása pedig erős volt ugyan, de néhol azért túlzásokba is esett. Úgy látta eljött az idő visszatérni a hozzá közelebb álló akcióhős szerepbe. 2002-ben Steven Spielberg és Cruise összefogott, hogy filmre vigyék a kultikus sci-fi író Phillip K. Dick regényét, a Különvéleményt. A szürke jövőkép egy olyan világot mutat be, melyben a rendőrség prekognitív képességekkel bíró mutánsokat használ fel, hogy a jövőbe lássanak, és így megelőzhessék a bűneseteket még azelőtt, hogy azokat egyáltalán elkövetnék. John Anderton nyomozó (Cruise) a különleges egység feje, aki egyszer csak egy hajtóvadászat kellős közepén találja magát, a gyanúsított pedig ő maga - a prekogok ugyanis azt jósolták, hogy végezni fog egy emberrel. Anderton menekülni kényszerül, miközben próbálja felgöngyölíteni a nyomokat, hogy rájöjjön az igazságra és tisztázhassa magát. Cruise csúcsformában volt, a drámaibb és az akciódús jelenetekben egyaránt kiemelkedően teljesített, míg Spielberg ügyesen egyensúlyozta a sci-fi látványelemeket és az elgondolkodtató, mélyebb filozófiai üzenetet. A kollaboráció művészi és anyagi szempontokat nézve egyaránt sikeresnek bizonyult.
2003-ban Cruise Edward Zwick rendező (Az 54. hadtest) Az utolsó szamuráj című akció-drámájában játszotta el a címszerepet. Nathan Algren kapitány, az üres élete elől alkoholizmusba menekülő polgárháborús veterán Japánba utazik, hogy segítsen modernizálni a birodalmi hadsereget. Ám az új fegyverek használatához tapasztalat is szükséges; az első csapást így felkészületlenül ejtik, és Algrent túszul ejti egy lázadó szamuráj vezető (Ken Watanabe). A fogvatartói közt élve szép lassan elkezdi befogadni a szamuráj értékrendet, és újra megtalálja önmagát, elveszett becsületét. Való igaz, hogy Az utolsó szamuráj tulajdonképpen csak a sablonos "fehér ember megismeri, megérti és sajátjává teszi az idegen kultúrát"-sztori újabb verziója volt, de Zwick hozzáértő rendezésének és Cruise finom nüánszokkal tarkított, majdhogynem tökéletes alakításának köszönhetően a közönség és a kritika is könnyen megkedvelte a filmet. Az eredmény egy újabb Golden Globe-jelölés volt. 2004-ben Cruise szembement a tipikus jófiú karakterével és a gonosz ellenfél szerepét húzta magára a Collateral - A halál záloga című thrillerben. A könyörtelen bérgyilkos, Vincent egy ártatlan taxisofőrt (Jamie Foxx) ejt túszul, hogy az elvigye elvégzendő feladati színhelyeire. Cruise ősz hajjal és borostás arccal egészen megdöbbentő külsőre tett szert, a karaktere hidegkezű gyilkos volt, mégis csempészett bele keveset eredendő vonzerejéből, így végezetül nem pusztán csak egy klisés rosszfiú lett belőle.
2005-ben vette kezdetét az az időszak, amelyben Cruise magánélete elkezdte beárnyékolni színészi karrierjét - olyan PR baklövések következményeként, melyek hatása még a mai napig se múlt el. Miután szakított Penelope Cruz-zal, a sztár lecserélte 14 éve állandó publicistáját, Pat Kingsley-t nővérére, Lee Anne DeVette-re, aki nem mellesleg aktív szcientológus. Cruise 1990 óta aktívan részt vett az L. Ron Hubbard sci-fi író által alapított, és igen sok rejtély övezte, Hollywood-központú Szcientológia Egyház tevékenységeiben, példának okáért azt állította a diszlexiájából is a vallási tanulmányainak köszönhetően sikerült kigyógyulnia. Azonban ezelőtt sosem érezte szükségét, hogy jobbról-balról hangoztassa hitét, és a média is inkább amolyan excentrikus sztár allűrként tartotta számon a szcientológiához való kötődését. Minden rendben is zajlott egészen addig, míg Cruise nem érezte szükségét, hogy Brooke Shields-t kritizálja, aki önéletrajzi könyvében arról mesélt, hogyan jutott túl a szülés utáni depresszión a gyógyszerek segítségével. Cruise szerint pusztán vitaminok elegendőek lettek volna, hogy Shields állapota javuljon - ezen pedig nem csak Shields, de az ország számos anyukája, pszichiátriai betege és orvosa kiakadt. Ezt követően a semmiből jött a bejelentés, mely szerint Cruise és a nála 16 évvel fiatalabb Katie Holmes őrülten szerelmesek egymásba.
A közvélemény össze volt zavarodva, nem értett semmit. Nem volt tiszta, hogy a két sztár hol ismerkedett meg, és mióta ismerik egymást, a nyilvános megjelenéseiket övező hangulat is kétkedő volt, Cruise mintha nem is önmaga lett volna, az egész felhajtás pedig sokak szerint csak egy nagy reklámfogás volt, Cruise és Holmes legújabb filmjeit (a Világok harcát és a Batman kezdődik!-et) promótálandó. A fejlemények akkor érték el csúcspontjukat, mikor Cruise a szinte mindenható média mogul, mindenki kedvence, Oprah Winfrey televíziós talk show-jában volt vendég és bejelentette Holmes iránt érzett szerelmét: a színész kikelve magából ugrált a műsorban, és berángatta a kamerák elé a lányt, aki nem tűnt túl magabiztosnak. Holmes, aki évekkel korábban azt nyilatkozta, hogy kislányként arról álmodott, egyszer Tom Cruise felesége lesz, az MTV Movie Awards díjátadóján az életműdíjat nyújtotta át Cruise-nak. A pár ezután külön-külön jelent meg David Letterman show-jában, eltérő napokon. Az egész művinek, megtervezettnek és a semmiből jövőnek tetszett, annyira hirtelen következett be (2005 júniusában megtörtént az eljegyzés), hogy szinte senki se volt hajlandó elhinni. A pletykák szerint Holmes és számos színésznőtársa jelentkezett "meghallgatásra", hogy Cruise új párja lehessen - ezzel pedig feljuthasson az A-listás színészek köré. Cruise médiaszereplései tovább folytatódtak; mikor az elmegyógyászatot egy műsorban áltudománynak titulálta, magára haragította az Amerikai Pszichiátriai Egyesületet. Eközben megkezdődött Holmes szcientológiába történő beavatása is.
2005 - A hatodik mérföldkő: Világok harca
Bevétel: 234,3 millió dollár
Cruise magánéleti hajcihője közepette elkészült a második Spielberg-Cruise mozi is, mégpedig H.G. Wells közismert történetének negyedik adaptációja. A Világok harca a terrorista támadások következtében teljesen paranoid hangulatú Amerikát szólította meg, és mesteri feszültségkeltő eszközökkel ért el hátborzongató hatást. Cruise egy egyedülálló kétkezi munkás apát, Ray Ferriert játszott, akinek tinédzser fiát és még fiatalabb kislányát kell megvédelmeznie egy horrorisztikus földönkívüli-megszállás közepette. Talán a Cruise körüli médiabotrány is hozzájárult, mindenesetre végül a Világok harca lett a sztár eddigi legsikeresebb filmje, magasabb, mint 590 millió dolláros összbevétellel.
2005 októberében Cruise és Holmes bejelentette, hogy közös gyermeket várnak. Novemberben Paul Bloch vette át a publicista szerepét - a leváltás okát nyíltan nem mondta ki senki, csak maszatoltak, de mindenki tudta, hogy Cruise igyekezett menteni a menthetőt. Már úgy tűnt lenyugvóban van a helyzet, mikor egy South Park nevezetű kis animációs sorozatocska készítői úgy nem gondolták, hogy itt az ideje szatírájuk céltáblájává tenni a szcientológiát, valamint Cruise szexuális beállítottságát is. A Comedy Central csatorna egyetlen vetítés után kénytelen volt visszahívni az epizódot a Paramount stúdió nyomására (mely, mint tudjuk a Cruise/Wagner anyacége is). Míg az illetékesek közül mindenki tagadta, tulajdonképpen mindenki nyílt titokként beszélt arról, hogy Cruise a színfalak mögül mozgatta az eseményeket, és óriási befolyását felhasználva érte el, hogy az epizód soha többet ne kerülhessen adásba. Hosszú hónapok és vad spekulációk elteltével 2006 áprilisában született meg Suri, a média által csak "TomKat"-nek becézett házaspár kislánya. Holmes ezután teljesen eltűnt a média szeme elől, mindehhez társult a babáról készült fotók hiánya is - sokan azt spekulálták, hogy nem is született gyerek.
2006 nyarán Cruise harmadjára is visszatért, mint Ethan Hunt a Mission: Impossible 3. részében. A franchise harmadik filmjét a Lost egyik kreátora, J. J. Abrams rendezte, és egy visszavonult Hunt volt a főhőse, aki jegyesével békés életet él, mikor visszahívják, hogy szembeszálljon a nemzetközi fegyverdílerrel, Owen Daviannal (Philip Seymour Hoffman). A folytatás box office nyitása kiábrándító volt, és később is csak nagy nehezen sikerült talpra állnia - a közvéleménykutatások szerint a közönség mindössze 35 százaléka volt jó véleménnyel a főszeplő Cruise-ról, míg a nagyobbik hányad elítélte vallási és egyéb nézeteit. Cruise népszerűségének látható hanyatlása miatt a Paramount 14 év után felbontotta szerződését a Cruise/Wagner Productions-szal. A belső információk szerint a döntés kizárólag pénzügyi okokon alapult, míg a Cruise/Wagner vezetői azt állították amúgy is távozni akartak önszántukból a Paramount szárnyai alól. Szeptemberben a Vanity Fair magazin leközölte a kis Suri első fotóit egy 22 oldalas összeállítás részeként. Novemberben megtörtént az esküvő, a Cruise/Wagner pedig az MGM-mel állapodott meg és átvehette a United Artists Films vezetését.
Cruise az utóbbi időkben inkább visszafogottabb vagy kisebb szerepeket vállalt. 2007-ben a háború, azon belül is konkrétan az afganisztáni helyzet témáját boncolgató Gyávák és hősök című drámában alakított egy ambíciózus szenátort. Robert Redford (a rendező és egyben egyik főszereplő) és Meryl Streep neve sem volt elég nézőcsalogatónak, ezért a film szinte feltűnés nélkül jött és ment. 2008-ban Ben Stiller agyatlan vígjátékában, a Trópusi viharban tűnt fel Cruise egy röpke, de annál emlékezetesebb szerep erejéig. Les Grossman, a mocskos szájú, táncos lábú producer figurája ismét Golden Globe-jelölést hozott a színésznek, hamarosan pedig önálló filmet is fog kapni. Az év végén került bemutatásra a Valkűr, egy szokatlan háborús dráma, melyet Bryan Singer (X-Men) rendezett és melyben Cruise Claus von Stauffenberg szerepét játszotta, a német ellenállás oszlopos tagját, aki egy Hitler elleni merényletterv fő konspiránsa volt. Kockázatos és próbára tevő vállalkozás volt a köz elfogadását még éppen hogy csak visszanyerő színész számára egy náci főtisztet szimpatikusnak és emberinek bemutatni, de több-kevesebb sikerrel véghezvitte a feladatot.
Akár imádjuk, akár utáljuk őt, be kell ismernünk így is, úgy is, hogy Tom Cruise egy vakítóan fénylő, valódi csillag Hollywood egén. Született sztárszínész; legyen szó drámai, vígjátéki vagy akció filmbeli szerepekről, ő mindig a topon van. A People magazin háromszor is a világ legszebb emberei közé választotta, és még a népszerűségi mutatóit ért csorba ellenére is 2006-ban több kiadvány (köztük a Forbes gazdasági magazin) is a jelenleg élő legbefolyásosabb színésznek, illetve a legnagyobb hatalommal bíró celebnek nevezte. Cruise nem áll meg, és akárhogy is, de valószínűsíthető, hogy a közeljövőben megint nagyot fog robbantani. Idén újra akciófilmben láthatjuk a nálunk júlis 15?én bemutatásra kerülő Kéjjel-nappalban, melyben Cameron Diaz-zal együtt egy szökésben lévő párt alkotnak, kalandjaik pedig a föld egzotikusnál egzotikusabb tájaira viszik őket. A kritikai vélemények és a bevételi mutatók ugyan lehangolóak, de így is garantált, hogy a nyár egyik legszórakoztatóbb filmjét láthatjuk majd. A garanciát pedig Tom Cruise neve biztosítja, mint mindig.
