A kényszer-selyemfiú segíteni akar bajba jutott kollégáján, akit azzal gyanúsítanak, hogy sorban likvidálja a Nemzetközi Selyemfiú Társaság tagjait. Természetesen a vádak alaptalanok, de a bizonyítékok nem ezt támasztják alá: Hicks mindig olyan helyzetbe kerül, amit még Magyar György sztárügyvéd sem tudna kimagyarázni egy vak, lefizetett bíró előtt sem. Deuce kezébe veszi hát a nyomozást, és ismét felölti a hímprosti szerepet, hogy végére járhasson az ügynek, és kihúzza munkaadóját a szorult helyzetből. Segítségére van természetesen maga Hicks is, aki álruhában, de mindig ott van főhősünk mellett. A sorozatgyilkos felkutatása hogyan is máshogy történhetne, mint a
legutóbbi áldozat utolsó kuncsaftjainak felkeresésével. És ha már fel lettek keresve, természetesen, ki is kell belőlük húzni az infót, ami pedig nem megy máshogy, minthogy a kedvükre kell tenni…

Az első részben már megismert töketlenség, amit Deuce-ra oly” jellemző, itt hatványozódik. A helyszín ezúttal Amszterdam, a világ talán legszabadabb erkölcsű helye, ahol legális a marihuána, ahol nem büntetik a közszemérem-sértést, és ahol szabadon lehet paráználkodni, akár nővel, akár férfival, kinek mire van gusztusa… A piroslámpás házak és a coffee-shop-ok rengetegében található egy eldugott épület, ez a Nemzetközi Selyemfiú Társaság európai szervezetének székhelye. Itt üléseznek a szakma legfontosabb szereplői, és ide épül be a szőrös, esetlen Deuce is. A Társaság tagjai nem hogy nem fogadják be szegény fiút, de még folyamatosan üldözik is, hiszen ők váltig állítják, Deuce egy gyilkost véd…

Ettől függetlenül a kép lassan összeáll, és Deuce is jól kiszórakozza magát, hiszen olyan fantasztikus nőkkel lehet dolga, mint a Csernobilban született fütyiorrú Szvetlana (Miranda Raison), vagy a két és félméteres, 2 mázsás Greta (Dana Min Goodman). Természetesen hősünket megcsapja a szerelem szele is, Eve (Hanna Verboom) képében, aki bár gyönyörű, de megrögzött kényszercselekvő lévén folyamatosan bőgeti le saját magát és a környezetében élőket is. Nem meri megfogni a kilincset, ha harmonikát hall, piszkálja az orrát, vagy ha valaki tüsszent, háromszor vágja fejbe saját magát… Tehát tökéletesen illik Deuce-hoz…
Feltűnik egy pár pillanatra a filmben Rob Schneider állandó partnere, Adam Sandler is, aki hozza a formáját, és mint rendesen, most is elég hülye. Szeretném azt mondani, hogy ne hagyd ki, de nem tehetem, mert ez a mozi valószínűleg nagyon meg fogja osztani a közönséget.

A film idétlen, teljesen blőd humorával rendesen megdolgozza a rekeszizmokat, a végére sajgott a hasam a röhögéstől. Tipikus rágógumi film, de ez benne a jó, nem kell agyalni, úgy köt le, hogy észre sem veszed a több, mint másfél órát. Bár a film amerikában nem váltotta be a hozzá fűzott reményeket, azért valószínű, hogy a bele fektetett energiát bőségesen megtéríti, hiszen egy sikeres folytatás, az első rész méltó utódja. Sőt, a marhaság-élmény még fokozódott is… Rengeteg idétlen és eltúlzott poénnak lehetünk tanúi, látszik, hogy ráhajtottak a „szedjük össze a legtöbb baromságot, amit egy filmbe bele lehet zsúfolni” szisztémára és ez sikerült is. Azt hiszem, nem kell nagyobb ökörséget említenem, mint például amikor egy fütyiorrú nő tüsszent… Mindenkinek a képzelőerejére és az ízlésére bízom, hogy ezt milyen poénnak tartja. Én -nevezzetek bár bunkónak- 10 percig a röhögés miatt kiömlött könnyeimet törölgettem!

Tök alsó 2. – Európai turné
Nemzetiség: Amerikai
Jellemző : Vígjáték
Hossz: 101 perc
Készült: 2005
Premier: 2005. augusztus 25.
Forgalmazza: Intercom

Eredeti cím: Deuce Bigalow – European Gigolo
Rendező : Mike Bigelow
Szereplők: Rob Schneider, Eddie Griffin, Edwin Alofs, Federico Dordei, Dana Min Goodman, Jeroen Krabbé, Bobbi Sue Luther, Miranda Raison, Kris McKay
Fényképezte: Marc Felperlaan
Díszlet: Linda Bogers
Írta: Harris Goldberg, Rob Schneider
Forgatókönyv: Rob Schneider, David Garrett, Jason Ward
Zene: James L. Venable
Vágó: Peck Prior, Sandy S. Solowitz
Producer: Adam Sandler, Jack Giarraputo, Glenn S. Gainor