Vannak filmek, amit egy gamernek egyszerűen látnia kell, főleg ha az a kedvenc játékplatformjához kötődik. A Ratchet és Clank: A galaxis védelmezői a nemrég megjelent és nálunk is sikeresen vizsgázott remake-hez kötődő egész estés animmációs flm, ami kiegészíti a játékot.

Aki valamennyire is ismeri a PlayStation szériát vagy birtokolja valamelyik konzolt, elkerülhetetlenül találkozott már az alapvetően jó észjárású ámde kétbalkezes lombax és segítője, a kis robot kalandjaival. A film két főhőse semmiben sem különbözik a játékszériában már megszokott karakterekkel, ami annak is köszönhető hogy a játék készítői is részt vettek a film elkészítésében, így a történeti hűség szerencsére megmaradt.
A botcsinálta űrhajó-szerelő, Ratchet egy nap felhívást pillant meg, amelyben a Galaxis hős őrzői Qwark kapitány vezetésével éppen egy ötödik csapattagot keresnek maguk mellé, aki segítene megmenteni a világot egy új, pusztító ellenséggel szemben. Rókaszerű hősünk jelentkezik és annak rendje-módja szerint el is bukik, hogy különböző kalandok során mégis valahogy bekerüljön a csapatba. Sablonos? Igen, az.

Mindenféle túlbonyolított történetmeséléstől megkímélve minket mellé csapódik az ipari hulladékként keletkező, öntudatra ébredő aranyos kis robot, Clank, aki véletlenül pont a világuralomra törő főgonosz műhelyéből szökik meg. Együtt olyan kis duót alkotnak mint mondjuk Luke meg R2D2, hogy aztán elválaszthatatlan barátként mentsék meg a világot. Sablonos? Igen, az.

A velejéig romlott, a játékhoz képest tök hülyének bemutatott Drek és az őrült tudós (nem , ez nem a Vissza a jövőbe őrült gülüszemű tudósa), Dr. Nefarious a Solana galaxis bolygóit pusztítja rendre, hogy miért, azt a spoilermentesség megőrzése érdekében inkább nem mondom el, legalább legyen miért beülni a moziba. Hőseink eltervezik hogy megállítják a gonosz haditervet és vele együtt a főgonoszt és a kisgonoszt is, de mint szokott ez lenni, a feladat nem olyan egyszerű mint az elsőre hallik. Tudom, tudom, sablonos…

A film alapjául a 2002-es játék szolgált, és annak minden bájával, esetlenségével rendelkezik is. A látványvilágra nem lehet panaszunk, hiszen számtalan helyszínen kalandozunk, látványos csatákba keveredünk és a kivitelezés sem – annyira – rossz. Amiért mégis elvérzik a dolog az az ötlettelenség, a sablonosság (jajj de sokszor kellett leírnom ezt a szót ebben a kritikában…) és a tálalás.
A Ratchet és Clank: A galaxis védelmezői az első pillanattól az utolsóig összelopkodott, ezerszer látott jelenetekkel, PEGI 6-ra belőtt poénokkal és ami a legrosszabb: a poénok elmaradt csattanóival operál. A két, játékosok által annyira szeretett kis hős kalandjai számtalan vicces jelenet forrásai lehetnének, azonban a humor valahogy nagyon nem akar összejönni.

A film nézése közben látjuk hogy itt és itt ez most egy vicces jelenet, de valahogy mégsem tudunk nevetni. A hősökért – akik egyike másika ledegradált hülyegyerek benyomását kelti – egyáltalán nem tudunk izgulni, és ennek nem csak az az oka hogy nyilvánvalóan megmenekülnek, hanem azért mert a látott jelenetek egész egyszerűen nem izgalmasak.

Nem egy jelenetnél mintha a Star Wars: A klónok háborúja sorozatot néznénk, ami már a sokadik nyúlás a filmben, Qwark kapitány pedig mintha a Toy Story-ból bújt volna elő. Az ilyen jellegű férceléssel még meg is tudnánk barátkozni, hiszen még azért itt vannak a mi PlayStation-hőseik a maguk valójában, az egész valahogy mégsem működik.

Nem mondom azt hogy rossz a Ratchet és Clank film, azonban bőven az átlagban evickél, és ez esetünkben nem túl jó hír. Egy PS-alapjáték kapcsán nagyobb önállóságot, egyediséget várna az ember, gyakorlatilag egy másfél évtizedes franchise-ről beszélünk, ami rengeteg táptalajt képes nyújtani egy más közegben megjelenő inkarnációnak.
Bár azt is be kell látni, hogy a Sony üzletpolitikája esetünkben talán épp az újra ébredező játék-szériát szeretné megismertetni az új generációval a film segítségével, ebben az esetben viszont érthetetlen, hogy miért nincs sokkal több utalás a játékra. Miért nem ismerjük meg jobban ki kicsoda és mégis miért van ott ahol?

A játék fanatikusainak igaz ugyan hogy nagyon óvatosan, de merem ajánlani, akik viszont egy egész estét betöltő animációs scifi kalandra vágynak, azoknak lehet hogy komoly csalódás lesz. Családi moziként talán megállja a helyét, de arra meg fut jelenleg másféle, sokkal jobban sikerült film is.