Az 1920-as évek Amerikájában, egész pontosan New York-ban járunk, ahová Göthe Salmander (Eddie Redmayne) érkezik egyenesen Angliából, hóna alatt egy apró ám de – ahogy azt a HP-univerzumban megszokhattuk – rengeteg csodát tartalmazó bőrönddel. A bőröndben „állatkák” vannak, Salamander ugyanis magizoológus – ami a mágikus állatok tudósának egyszerű megnevezése – és azért érkezik tengerentúlról, hogy (bár másoknak nem ezt állítja) szabadon engedjen egy Arizonában őshonos Legendás állatot. De ahogy az lenni szokott, a dolog nem megy olyan egyszereűen…

Göthe hamar kalamajkába keveredik, pillanatok alatt elválaszthatatlan párost alkot egy muglival – pontosabban magnix-szal, ahogy amerikában nevezik őket – aki szerencsétlenségére éppen abban a bankban akar felvenni némi hitelt új üzletének beindítására ahová főhösünk is betéved. A megrettent magnix, Jacob Kowalski (Dan Folger) menekülés közben véletlenül elcseréli bőröndjét a mágussal és innentől el is szabadul a pokol ahogy kell.

A legendás állatok egy része elmenekül és fenekestül áll neki felforgatni a Nagy Almát, hőseink pedig üldözőbe veszik őket. Azonban az elcsatangolt kisebb-nagyobb lények mellett valami sokkal sötétebb, gonoszabb erő is pusztít a városban és a magnixok közül egyre többen halnak meg félelmetes események közepette…
A helyi mágusvezetés nem csak az elcsatangolt állatok miatt aggódik, hanem azért is mert a magnixok elől sikeresen elrejtett varázslóvilág egyre közelebb álll a lelepleződéshez, márpedig ha ez megtörténik, eljön a rettegett új-Salem, ami magát a megsemmisülést is jelentheti. Bár Graves (Colin Farrell), az aurorok helyi főparancsnoka mindent megtesz hogy ne következzen be a lebukás, mégis titkon gyanúsan sokat pátyolgat egy elesett, kissé bugyuta varázslót, Credence-t (Ezra Miller), akiről kiderül a filmben egy s más érdekesség.

A rendező ismét a Harry Potter-veterán David Yates lett, ami az egyik legjobb húzás volt a Warner Bros. részéről, hiszen biztos kezekbe került ezáltal a varázspálca. A történetmesélés nem csak miatta lett persze nagyszerű, a varázsvilág tökéletes megteremtésében Rowling mesteri húzása, miszerint azonnal forgatókönyv készült egy regény helyett (pontosabban egy alig száz oldalas kisregény az alap), megteremti azt a környezetet amit ez az előzményfilm megkíván.

A színészi játék nem sok kivetnivalót mutat fel, és bár a főszereplő Göthe karaktere eltörpül a magnix Jacob mellett, mégis kiegyenlíti egymást a visszahúzódó de roppant sok titkot rejtő varázsló, valamint a mindenre rácsodálkozó magnix párosa – akikhez ráadásul két csaj is csatlakozik a kalandokban. A Jacob-ot alakító Dan Folger egyébként rengeteg komikus jelenetet generál és nem csak a szerep komikusi vonala, hanem saját lénye miatt is – időnként harsány nevetésre ingerli az embert a mimikája, igazi szerethető figura.
A látványvilág természetesen maga a csoda – ezt el is vártuk -, az 1926-os New York, amelyben elcsatangolt meseszörnyeket kergetnek varázslók, nagyszerű alapot nyújt az új mesevonalhoz a kicsit megfáradt Roxfort után. Az épülő felhőkarcolók, a Manhattani szupervillák és a füstös-poros szegénynegyedek váltakozása tökéletes táptalajt jelent a CGI varázslatnak, ami bizony nagyszerűen sikerült.

Az időnként színorgiában pompázó állatok és a kopottas, sötétebb effektek nagyszerű, váltakozó adagolása teljesen beépül a környezetbe, a látványra egy rossz szavunk nem lehet. Mindehhez hozzátesz a filmben valóban hozzáadott értéket képviselő 3D, ami Imax-ben különösen jól mutat: a vászonról kirepkedő lények, a pálcacsatában kicikázó fények mind hozzátesznek ahhoz, hogy a több mint két órás film egy pillanatra se laposodjon el.

A folytatás pedig adja magát, a lezáró jelenet már előre vetíti azt hogy mit várhatunk a következő epizódokban, amiből még négy érkezik egyébként, Rowling eleve úgy építette fel az új szériát, hogy öt epizódot tegyen ki. Rengeteg nyitott szál maradt, rengeteg új és érdekes karakter van talonban, az írónő fantáziájával kapcsolatban pedig már szemernyi kétségünk sem lehet, bármiről ír, az csodálatos.
A Legendás állatok és megfigyelésük nem csak Harry Potter-rajongóknak fog nagyszerű élményt nyújtani, de kellemes kikapcsolódást jelent mindenkinek aki egy igazán jó kalandfilmre vágyik, megfűszerezve egy csodálatos mesevilág szerethető hőseivel. Mindenképpen ajánlott film!