007 Spectre: A Fantom visszatér filmkritika

Noha a filmben alapvetően minden megvan, amit egy James Bond mozitól megszokhattunk - csábító hölgyek, gyors kocsik, futurisztikus kütyük, egzotikus és különleges helyszínek -, az embernek mégis az az érzése támad, hogy ezeket az összetevőket mintha igazi kreativitás és koherencia nélkül pakolták volna egymás mögé. A sztori a Skyfall után tovább igyekszik mélyíteni Bond ködbe burkolózó múltjának történetét, ezt azonban nem igazán meggyőző módon teszi - a hallottak sokszor inkább utólagos belemagyarázásnak tűnnek, mintsem valóban logikus vagy a kétkedés felfüggesztését biztosan garantáló tényeknek.

A felütés során a zsúfolt Mexikóvárosban találjuk hősünket (Daniel Craig), akit egy titokzatos múltbeli üzenet késztet arra, hogy a szabályokat megszegve - és persze főnöke, M (Ralph Fiennes) nagy bosszúságára - magánakcióba kezdjen. A hajsza során azután Rómába vezet az útja, ahol találkozik a gyönyörű Lucia Sciarrával (Monica Bellucci), egy hírhedt bűnöző özvegyével, akit annak rendje és módja szerint el is csábít. Miután a segítségével beférkőzik egy titkos találkozóra, Bond felfedi egy globális veszélyt jelentő bűnszervezet, a címben szereplő SPECTRE létezését.

Lucia Sciarra (Monica Bellucci) éppen gyászol, de azért meg lehet vígasztalni

Mindeközben Londonban Max Denbigh (Andrew Scott), a Nemzetbiztonsági Központ új igazgatója megkérdőjelezi Bond tetteit, amely nem csupán a 00-ás programot, de az MI6 létezését is veszélybe sodorja. A kényszerhelyzetbe került Bond titokban beszervezi Moneypenny-t (Naomie Harris) és Q-t (Ben Whishaw), hogy segítsenek neki megtalálni Madeleine Swann-t (Léa Seydoux), az ügynök ősellenségének, Mr. White-nak (Jesper Christensen) a lányát, aki a SPECTRE elleni harc kulcsfigurája lehet.

Ahogy azonban a titkosügynök egyre közelebb kerül a rejtély megoldásához, vérfagyasztó kapcsolatra bukkan önmaga és az általa keresett ellenség (Christoph Waltz) között...

Ezúttal a mindig mindent megoldó Q (Ben Whishaw) is kiveszi a részét a terepmunkából

Az új főgonosz szerepében Waltz pontosan azt nyújtja, amit már megszokhattunk tőle, rengeteget fecsegő és moralizáló karaktere azonban nem rendelkezik valódi személyiséggel, még ha karizmáért nem is kell a szomszédba mennie. A Bond és Blofeld közös múltjára vonatkozó részek légből kapottnak és megalapozatlannak tűnnek, ily módon valódi drámai hatást sem képesek elérni. A világuralomra törő férfi egyébként visszatérő figura a James Bond történetekben, itt azonban legfeljebb a macska feltűnése emlékeztet valamelyest korábbi inkarnációira, ellenben néhány jelenete kifejezetten vontatottra és kínosra sikeredett.

Blofeld (Christoph Waltz) szerepe csak addig ütős, amíg félhomályban marad

A karakter a sejtelmes és izgalmas bemutatást követően a film végére teljesen ellaposodik, és ugyanolyan sablonná válik, mint a Spectre legtöbb mozzanata, melynek forgatókönyvét jellemzően az ötlettelenség uralja. Általában igaz, hogy minél több a forgatókönyvíró egy produkcióban - jelen esetben összesen négyről beszélhetünk -, annál kisebb az egység, és ez most sincs másképpen: a karakterek és motivációik kidolgozatlanok, a történetvezetés pedig igencsak lassú és unalmas, miáltal a kis híján két és fél órás játékidő is rettenetesen hosszúnak tűnik.

Habár a sztori rendelkezik valamiféle mondanivalóval, ami lényegében az állandó megfigyelésről, a személyes szabadság korlátozásának térnyeréséről szólna, az annyira kidolgozatlan, hogy említésre is alig érdemes - ebben a tekintetben a Skyfallhoz képest valóban csak egy laza hangvételű kalandfilmről beszélhetünk.

Madeleine Swann (Léa Seydoux) kemény dió ugyan, de ő sem feltörhetetlen

Félreértés ne essék, a legújabb Bond mozi ettől még nem feltétlenül rossz, ugyanakkor tény, hogy semmiféle újdonságot nem képes felmutatni, javarészt önismétlésből és a régi összetevők újrafeldolgozott egyvelegéből áll. Ami megmenti a produkciót a teljes ellaposodástól - a bájos Léa Seydoux látványán kívül - az a főszereplő szikár, fanyar humora, melyet ha nem is gyakran, de időről időre megcsillant a nézők szórakoztatása érdekében.

Mivel a Spectre hangulata összességében inkább a régebbi Bond részek könnyedebb hangvételére hajaz, azok rajongóinak talán még jobban is fog tetszeni, mint a legutóbbi epizódok.

007 Spectre: A Fantom visszatér előzetes