"Tizenéves koromban nekem is a számítógép volt a mindenem, éjjel-nappal azt nyomtuk a haverokkal. Persze a tanulás helyét sosem vette át, s lassacskán haladtam a PC-s korszak alakulásával, ahogy az iskoláimmal is. Leérettségiztem, főiskolára mentem. Sajnos ezekben az időkben a számítógép úgymond háttérbe szorult, azonban nem tűnt el teljesen. Rendszergazda lettem, hogy még közelebb kerüljek ahhoz, amit szeretek, hogy hivatássá varázsoljam ezt a virtuális érát.
A sors viszont másképp dobta a kockát, és jelenleg gépkezelőként dolgozom egy gyárban. (Kövezzetek meg nyugodtan, de legalább fix a hely :D). Időközben megtaláltam életem párját, és született egy csodálatos kislányom. Ő most 1 éves. Azonban továbbra is aktív felhasználónak érzem magam eme virtuális világban, pedig higgyétek el nagyon sok időt és energiát elvesz a munka és a család. Mégis örömmel tölt el, mikor kicsit megpihenhetek a monitor előtt.
Mikor elindítom a lányom kedvenc játékát, és ahogy meghallja a zenét, már tipeg is hozzám, hogy vegyem fel mert nézni szeretné. Akkor az ölembe veszem, és hosszú percekig el tudja nézni a labdákat, ahogy lebontják a kis kockákból felépülő figurákat. Néha jobbra-balra dölöngél, élvezi az aláfestő zenét. Majd mikor megunja a banánt, átveszi az irányítást a rendszer felett, s néha olyan billentyűkombinációkat talál, aminek a létezéséről én magam sem tudtam.
Ahogy felnőttem, s apuka lettem, a körülöttem lévő dolgok mind változtak, ha nem is teljesen. De az élmény a gépek világában cseppet sem. S bár még a lányom nem nagyon tud beszélni (vagy csak nem akar...), remélem nem az lesz az első szava hogy "facebook". :)"
Azóta lassan már 2 éves a lányom, de ugyanolyan lelkesedéssel ül gép elé mint én anno. Kedvencei a Farmville 2 az állatok miatt, és a Plants vs. Zombies. Előszeretettel mesél arról hogyan esik le a zombi feje xD
Nektek is van hasonló élményetek?