A The Witcher első része egy kemény, felnőtteknek szánt fantasy volt, szörnyekkel, vérrel, rendkívül jó sztorival és szexel. Nekem az egyik kedvenc videójátékom lett (mint arról már írtam, és még mindig nem folytattam). Megfogott a hangulata, a története (bár a harcrendszer egyedi, egy idő után megszoktam), a karakterek és természetes a "csodálatos" magyar szinkron, amit nem lehet elfelejteni. Így érthető, hogy miért vártam tűkön ülve azt, hogy játszhassak a folytatással. Az igazat megvallva voltak aggályaim, mivel húzták a legtöbb helyen, hogy nem lett olyan rendkívüli folytatás. Egy darabig nem is kezdtem neki, de júniusban 600 Ft-ért megszereztem Steamen, úgyhogy semmi akadálya nem volt annak, hogy kipróbáljam. Nos, azóta 2x vittem ki.
Riviai Geralt élete nem halad olyan simán. Miután megmentettük Foltest király életét az előző rész végén, elszegődtünk hozzá amolyan "személyi testőrként," és követjük, bárhova is menjen. Egy vár ostroma közben a királyt meggyilkolják, és Geralt lesz a gyanúsított. Börtönbe zárják, megverik stb. Aztán felajánlja segítségét Vernon Roche - egy különleges alakulat vezetője - hogy segít nekünk megtalálni az igazi gyilkost, majd kiszabadít minket, és elhajózunk Flotsamba, hogy ráakadjunk a királygyilkosra. Többet nem is mondok, mert spoileres lenne.
Szögezzük le az elején: a játék eszméletlenül jól néz ki. Bár a gépem nem a legerősebb, így medium beállításoknál kellett tolnom, de eszméletlenül néz ki még úgy is. Részletesen kidolgozott. A szörnyek kinézete valami csodálatos. A karakterek arca valahogy műnek hatott.
Rengeteg minden változott az első részhez képest. Jóval nagyobb pályákat kapunk, amiken akad tennivaló, bár senki ne gondoljon open world-re, mert ez nem az. A másik legnagyobb újítás, ami szerintem egészen jól állt a játéknak, az pedig a craftolás/kovácsolás/tárgy készítés. Rengeteg gyűjthető cucc akad mindenütt, amikből bombákat, csapdákat, kardokat (erre kicsit jobban kifogok térni) és páncélokat gyárthatunk. Persze nem mindent tudunk magunkról, általában a kard gyártását kovácsok, páncélokat pedig (hogy is mondjam...) csak pár ember tud neked készíteni. És most a kardokról: megjelentek az erősebb kardok. És itt arra gondolok (példának): van egy sima ezüstkardod, és mondjuk szerzel egy vázlatot a Tartós ezüstkardról, és lekovácsolod, az erősebb, mint a sima ezüstkard. Mindegyikhez több anyag, vagy éppen másmilyen kell. A páncélok is hasonlóan működnek, bár arra érdemes odafigyelni, mivel a legtöbb erős páncél szörnyek maradékából lehet csinálni (pl: Kayran páncél).
És persze itt is visszatérnek a hirdetőtáblás küldetések, amikből egy kis zsebpénzt szerezhetünk Geraltnak. Van pár változatos, de mindegyiknek ugyanaz a lényege: ölj szörnyeket. Persze nem kell aggódni, mindig lesz valaki, aki majd megdob minket bónusz küldetéssel, persze ez nem végtelen forrás.
Az előző rész kedvelt minijátéka (a kockapóker) is visszatér, de csak a kockák kinézete változott. Ám felbukkant egy új játék is: a szkander. Minden területen megtalálható. A szabályok egyszerűek: addig kell nyernünk szkanderben, amíg egy "nagyobb szintű" ellenfél ki nem áll ellenünk, és ha ő is megvan, akkor vagy elküld egy másik ellenfélhez, vagy azon az adott területen végeztünk ezzel a küldetéssel. Elég egyszerűnek hangzik, de rengetegszer kergetett az őrületbe, de végül mindenhol meglett. Visszatért a bunyózás is, de ott alaposan átalakították a dolgokat. A sima egér nyomkodás helyett quick time event lett. Ami önmagában nem zavaró, de nem lehet védekezni, kitérni, csak egy helyben állsz, és nyomod a gombokat (WASD).
#kep300_4
Régi ismerősök is visszaköszönnek, főleg a két közkedvelt barát, Zoltan és Dandelion. Zoltan rendkívül jópofa lett, nagyon megszerettem, bár hiányzik az a jó kis magyar szinkron, de végül belenyugodtam. Dandelion maradt nőcsábásznak, olyannak, mint ami eddig volt.
Az egyik legnagyobb és legfölöslegesebb újítás az az Aréna volt. Röviden a lényeg: bekerülün egy kör alakú arénába, ahol hullámokban jön az ellenség. Simán az a cél, hogy levágjuk őket, és hogy több pontot érjünk el. A hullámok közt vannak szünetek, ahol fejleszthetjük a karaktert italokkal, fegyver fejlesztéssel. Nm játszottam vele sokat (csak a tutorialt vittem ki, ami itt játszódik, és pár kört mentem), de szerintem fölösleges volt bele rakni.
VÉGSZÓ:
A The Witcher 2 egy remek folytatás lett. Történetben nem olyan jó, mint az elődje, viszont minden másban fejlődött, és ez pozitívum. A Jeleket most intenzívebben kell használnunk, rengeteg gyűjthető cucc néha idegesítő lehet, de plusz pozitívum, hogy importálhatjuk a Witcher 1 mentésünket. Visszatértek a könyvek is, amikből egy csomó információt szerezhetünk arról, hogy hogyan pusztítsuk el a szörnyeket. Számomra egy kellemes élmény volt visszatérni a Witcher világába, még akkor is, ha nem olyan, mint a régi.