Számkivetettek

Persze nem engedheted meg magadnak, hogy újkori amish maffiát alapíts, de sebaj, mert a Banished kárpótolja a hiányod.



A játékért a Shining Rock felelős, és ez az első játékuk, szóval nem is húzom tovább aszót, nézzük meg, hogy kiállták-e a próbát, vagy mehetnek a süllyesztőbe.

A far cry from sins

Szóval az alapkoncepció szerint pár random generált telepes egy kevéske kis nyersanyaggal megfogta magát, hogy a bűnös világtól távol kezdjen új életet.
A térkép amin kezdünk véletlen generált, így két ugyanolyan területtel csak akkor találkozunk, ha valóban beírjuk ugyanazt a "seed"-et, ami a térkép "sorszámát" jelzi.
A célunk először nem más, mint a túlélés. Ne legyenek hiú ábrándjaink az első 5 játék során, hogy mi rögtön egy felvirágozó kolóniát készítettünk, csak azért mert az első két évben egy csomó épületet fel tudtunk húzni - nem, itt valóban a túlélés lesz az elsődleges szempont.
Emlékszem, hogy hány bosszús percet éltem át, mikor rájöttem, hogy a stratégia amit eddig használtam nem volt elég hatékony. A világ dinamikus, így valóban mindenre előre fel kell készülni - télen nem arathatsz, és örülj ha nem fagy le a termésed, ha nem időben vetettél. A vadak a nagy falvakhoz ritkán jönnek, de vadászaid keze meg van kötve. A halak egyszer elfogynak a tóból - mond, hogy látod el az embereid élelemmel, és hogy figyelsz az egészségükre? A kihívás megadva, talán itt a játék kicsit túllőt a célon, mert lehet, hogy nagyon faja vagy, megvan a kaja, a tüzifa, az eszközök és hopp egy tornádó.
Persze ez adja meg a játék realizmusát, szóval le a kalappal a készítők előtt.
Megoldani az ilyenfajta termelésrendszert, a kereskedést, a betegségeket, a fejlesztések nem lehetett egyszerű dolog, és egy elsőjátékos fejlesztőtől szép teljesítmény. Egyelőre.
Kifejezetten tetszik, hogy minden kapcsolódik mindenhez, ezáltal a bányából behozott vas nem csak áll - a kovács elviszi ha kell neki. A kivágott fát nem csak építésre kell haszálni, tüzifára is szükség lesz. Jól kiforrt rendszer, kisebb hibákkal, de szintén egy plusz pont.



The dark side


Az első húsz percben még élvezhető a folyamatosan ismétlődő monoton muzsika, viszont amikor az ember már egy órája játszik, a szeme kissé elkezd tikkelni, ha észreveszi, hogy ugyanaz és az a zene szól végig. Persze ha belemerülsz a játékba - ami könnyen megeshet - akkor már nem fog érdekelni, hogy mi szól alatta, de ha még is odafigyelsz, lehet kicsit zavarni fog és leveszed a hangerőt.
Gondolom a fejlesztés ideje alatt a játékélmény volt a cél, és ezért tisztelem is a fejlesztőket, de ilyen esetben inkább a környezeti hanghatások, és a grafika csiszolására is fordíthatták volna erőforrásaikat. Igen, már 2014-et írunk, és ez a játék a Warcraft 3 grafikai szintjét súrolja. Manapság már fűnek-fának megvan az Unity vagy a CryEngine, és szép és jó, hogy saját kútfőből szerették volna megoldani, de néha talán a nagytestvér segítsége is elkél.



The Final Shodown

Mindent egybevetve ez a játék első próbálkozásnak több, mint megfelelő, viszont intelmem nyújtom a készítők felé, hogy ne akadjanak meg itt, ezen a szinten. Mert elsőre minden szép és jó, de itt kezdődnek az elvárások, és itt nehezedik a játék.
Szép, hogy van évszakváltakozás, de szebb is lehetne az időjárás.
Jó, hogy a játék keveri az egyszerűbb elemeket a mélyebb szimulációval, de lehetne még csiszolni rajta.
És lehetne dolgozni egy multiplayeren is. Azt kell, hogy mondjam, hogy az ilyen városépítős játékok között a Banished kifejezett felüdülés, és jó vérfrissítés, de még van hova fejlődnie.
Mindenkinek ajánlom kipróbálásra, ha szeretitek a kihívást, vagy ha mazochisták vagytok - néhol tényleg durva dolgokra képes a játék az idegzeteddel.
Sok dolgot még magam sem fedeztem fel, és megannyit meg sem említettem, mint például a magvak számát és jelentőségét, mint a kisebb épületek jelentőségét - mint a szabó, aki melegebb ruhát varr - de ezt majd mind kitapasztalják a türelmesebbek :)
Köszönöm figyelmetek, sok sikert a játékhoz.
Szép napot!