Én jómagam az összes filmet láttam, és pár könyvet is elolvastam, de játékokat nézve már nem állok ilyen rózsásan. Számítógépen kipróbáltam egy-kettőt, de annyira sem voltak elegek a számomra, hogy több időt töltsek velük, mint hogy elindítsam nyomok pár gombot, és lépek is ki. Ps2-őn viszont találtam egy olyan címet, amit nagyon élveztem, és sok órát töltöttem el vele. A Star Wars Revenge of the Sith-ről van szó, a film alapján készült a játék, de mégis minőségi adaptációt kaptunk, megvolt benne minden, amit egy játékos kérhet, a korához szép grafikát, rendes történetet és emelet Duel módot is pakoltak bele, hogy a játékot az ember bármikor elővehesse egy kis fénykardpárbajhoz a testvéreddel, vagy a barátoddal harcolva.
Kipróbáltam pár lego játékot is, ezek is szórakoztatóak voltak, ám nem voltak maradandóak. 2008.szeptember 19 ez volt az az év, amikor kiadták a Star Wars Force Unleashed-et szinte az összes létező platformra. Ekkor még nem volt Ps3-am, vagy Xbox 360-anom, hanem még a Ps2-es tulajokat erősítettem, így arra került megvételre a játék. Kielégített-e ez bódított változat? Igen, meglepő lehet a válasz, de hasonlóan érezhettem az ?erőt? hiába, hogy tudtam ez a játék Ps3 és Xbox 360-anon lehet az igazi.
Aztán eljött az idő és én is erősítettem az egyik új generációs konzolok táborát, nem elsőre, de idővel megszereztem a játékot, de előtte lecseréltem a meglévő konzolomat inkább Ps3-ra, így egyből kilehet találni mely táborban voltam elsőnek.
Akkor kezdődjék a teszt, mégpedig nem az elsőkiadásos, hanem a bővített változatú, extrával megspékelt Star Wars Force Unleashed Ultimate Sith Edition-al Ps3-ra.
A 66-os parancs után, még maradtak életben maradt Jedik, akik veszélyt jelenthetnek a Birodalom számára, ezért Darth Vader feladata felkutatni, és végezni a túlellőkkel. Az útja a Kashyyyk bolygóra vezet, a Vukik védelmük alá vették az ott elbújó Jedit, ezért Vader egy seregnyi katonával indul a Jedi levadászására.
Sikerrel hagyja el a bolygót, mert végezet a Jedivel, ráadásul felfedezett egy fiút, akit nagyon átjárt az erő, ezért a titkos tanítványává fogadja, majd 20 évvel később el is indul a játék története. Innentől már elárulnám a fontosabb történeti elemeket, amik esetleg a játékélmény rontanák el. A főhősünk Starkiller, aki már felnőtté válva, mestere parancsait teljesíti, kapunk egy pilótát Juno Eclips, és persze az elmaradhatatlan robotot, Proxy-t. Az a célunk hogy végezünk az összes életben maradt Jedivel, de ahogy haladunk a történettel, a főhősünk belekerül a Sithek játszmájába.
A grafika korához képest igen kiemelkedő, a fénykard, az arcmimikák és a pályák, amiken mozgunk, mind szépen ki vannak dolgozva. Az átvezető animációk a játék mechanikáját használják, de én még belepakoltam volna pár CGI intrót is, ami még jobbá varázsolt volna pár kiemelkedő jelenetet. Rengeteg ruhát kapunk a küldetések során, így az öltözködéssel nincs gond, nem maradunk meg egyetlen egy ruhánál, válogathatunk bőven. A fénykardok is hasonlóan állnak, ahogyan a pályán megtalálunk egy kristályt már akár kék, vagy zöld fénykardunk is lehet, ahogyan tetszik az embernek.
Nekem a zöld szín a kedvencem, így leginkább azt használtam, de a kék és az elhagyhatatlan piros kard is nagyon tetszetős. Visszatérnék a ruhákhoz, ami a játék kijátszása során hatalmas mértékre nő, bőven válogathatunk, de a tömkelege olyan felesleges, ami kiábrándító. A készítők úgy gondolták, hogy olyan ruhákat is beleraknak a játékba, amivel egy-egy karakter ?bőrébe? bújhatunk. Azért raktam időző jelbe a bőrét, mert sajnos e gondolkodás nagyon mellésült, lehetünk például Anakin, vagy Darth Vader, de akár Obiwan-Kenobi is. Elsőre nagyon ötletesnek hangzik, de amikor magunkra vesszük ezeket a ruhákat, a szinkronhangunk marad a régi, és a kardtartás is a kezünkben. Nevetséges, amikor Vader úgy szalad és suhan, mintha nem is robotlábai lennének? Ez a fajtaruházkodás akkor lett volna értékelhető, ha új szinkront és esetleg új vívási technikákat kapunk.
Azok a cotsume-ék, amiket kifejezetten Starkiller számára készítettek, azok kivallóak, akad pár viccesebb darab is, mint a Felusai pályán kiadott félmeztelen ruha, de igen komoly is megtalálható, mégpedig a Sith Rob.
A gombkiosztás során a Háromszög lett a villámozás, a Kockával lézerkardozunk, az X-szel ugrunk, a Körrel taszíthatjuk az ellenfeleket. Az R2-tővel használjuk az erőt, tárgyakat és ellenfelelet emelgethetünk. Az R1-el tudjuk kijelölni az ellenségeket melyek, megkönnyíti azok megtámadását. L2-vel védekezhetünk, valamint az L1-el suhanunk. A játék során a villám, valamint az erő használta és a kardozási módszer is fejleszthető. Ami három részre van osztva Force Combo, értetően a combóinkat rejti, a Force Talents, melynél az életünk növelése és az állóképességünk erősítése történik, és persze a Force Power, ahol az erő adta tudásainkat tudjuk növelni.
Ahogy Starkiller a harcok során eléri a fejlődést, úgy a képernyőn megjelenik a level felírat nagy fénnyel párosítva, majd kapunk az előbb említett fajtákból egy-egy gömböt. Értelem szerűen nagyobb fejlesztéshez, vagy combohoz az adott gömbből többet kell gyűjtened a vásárlás előtt. A harcrendszer a megszokott hack and slash vonalat képviseli. A QTE elemek, bőven megjelennek a játék során, a boss harcok végeit is így fejezzük be, de egy nagyobb ellenfelet is hasonlóan fektettünk hidegre, példa okán egy rancert vagy egy titán robotot. De ezek között is van pár sablonos és túlontúl egyszerű, ám akadnak bőven igazán látványosak is! A camerával ritkán, de vannak gondok, vagy éppen a kijelöléssel is meggyűlik a bajunk néhanapján? Sokszor a villámozás ilyenkor nagyon mellé szokott menni.
Ha már villám, akkor rátérnék a játék igazi gyöngyszem részére, az effektekre. Hát azok kiválóan meg vannak alkotva, az ember valóban érzi azt, hogy vele most az erő van! A taszítást kékesen, hullámszerűen jelen meg, mellyel képesek vagyunk fémajtókat betörni, de tárgyakat és persze ellenfeleket is jó messzire dobni. Továbbá lehetőségünk van, lenyomva tartani a kör gombot ilyenkor összegyűjtjük az erőt, és úgy engedjük szabadjára egy nagy taszítás formájában. A tárgyak felemelése közben is hasonlóan kékes effektet kapunk, leginkább tárgyak felemelésére és eldobására alkalmas e képességünk, de komor humorra is használható, mégpedig egy klón felemelésére, akit egy másik klónhoz lebegettünk, majd azok egymásba csimpaszkodva próbálnak életben maradni.
De ami leginkább elnyerte az én tetszésemet az a villám, a képernyőn élvezet nézni, ahogy táncolnak. Elsőre csupán egyszer vagyunk képesek használni, de amint sikerül fejlesztenünk, akkor már, mint Darth Sidious szétsüthetjük az ellenségeinket. Utolsónak a fénykardot hagytam azért, mert ez negatívum, és pozitívum is egyben. A külseje valamelyest ducira sikeredett, ami ízléskérdése, valaki a vékonyat, valaki a vastagot szereti. Nem lenne vele semmi gond, ha képesek lennénk a klónok és többiek feldarabolására. Nem vágjuk ketté őket? ami azért kicsit elvárható lehetett volna a játéktól.
A külsőnk és a hangunk Vaderre emlékeztet, de mi nem vagyunk korlátozva. A kék villámunkat felcserélték lilára, ami még varázslatosabbá tette ezen effektet. Csalódás kissé ért, mégpedig Bobba Fett miatt, sajnos nagyon gyorsan le lehetett győzni, még a legmagasabb fokozaton is. Apró hibák itt is fellelhetőek, kicsi belassulást leginkább a Hoth golyón éreztem, a havas terepeknél bizony megizzasztotta a PS3-at a játék. Az új boss harcokból Luke-et emelném ki, teljesen átadja a karakterét, bár ő nem volt valami nagy Jedi ekkor, mégis van kihívás a legyőzésében.
A QTE elemek itt is felszínre jönnek, de itt egy kis színfolt esik sajnos. Jabbás részeknél legyőzünk majd egy Rancert, és annak kivégzésénél a villámunk visszavált kékre, ami igencsak hibának számít, hiszen már lila a mi színünk. Ha szőrösszívűk akarunk lenni, akkor elvárhatunk volna még valamit ettől a kiadástól, mégpedig egy Duel módot. Mint azt tudjuk a Wii-s Star Wars Force Unleashed-ben volt ilyen mód, ami irigységre adhatott okot sok rajongóban, hisz a nagyobb gépeken miért nem volt ilyen?! Ezen újrakiadásban bizony elférhetett volna egy ilyen mód! Megfelelő karakter mennyiség bőven van a játékban, és olyan sok munka nem is lett volna egyes karaktereknél, hisz Darth Vadert irányíthattuk is. Erre viszont nem gondoltak, ami így egy negatívum is lehetne. De még így is ezen extra tartalmak, miatt személy szerint úgy gondolom bőven megérte kiadni egy új lemezre az alapjáték mellé.
A távoli hangokra is egyből felfigyelsz. Ragozni aligha tudnám tovább ezt a játékot, aki csak teheti az valami komolyabb hangzással játssza ki, egy Sony 7.1-es fejhallgatóval, vagy más egyébbel. De akinek nincs, hasonló annak sem kell búslakodnia, ha jó hangerővel játszol, akkor is élvezni fogod rendesen.
Összegzésül:
Mivel én nagy Star Wars fannak mondanám magamat, így elégé elfogult lehetek a játékkal, bár ez akkor derülne ki, ha ti éppenséggel nem hasonlóan gondolkodnátok róla. A fejlesztők ennél a játéknál letettek valami elképesztően minőségi Star Wars adaptációt az asztalra, a remek történetével pedig teljesen beleilleszthetővé tették azt. A játékot egyvalami tart nagyon egységben, mégpedig a Boss harcok, és a filmekből ismert zenék. Ha ezek nem lennének benne, akkor nem lenne ennyire élvezetes.
Több nehézségi szint van benne, mindenki megtalálja a saját súlycsoportját. A játékidő körülbelül 13 óra, ami egészen jól hangzik, nincs benne nagy leülések és unalmas részek. De ha kritikusi szemmel kell megnézni a játékot, akkor észre lehet venni pár hibát, amiket említettem is fentebb. És mivel ez egy újrakiadásos értékelés ezért meg kell nézni miért is adták ki újra. De beszéljen helyettem a pont, amit adok rá.
8.5/10-ből.
Indoklás:
A generációnk egyik legnagyobb játéka, ez a személyes véleményem, de kívülállóként is azt mondom, hogy ezt a játékot jól megcsinálták, és minden játékosnak egy próbát biztosan tenni kell vele. A fanoknak meg egyértelműen!