Persze olyan szemmel, mint anno, nagyon nehéz úgy játszani az akkoriban legjobbnak számított gémekkel. Hiszen sok idő telt el és azóta rengeteg minden változott. Egy mai generációs játékos, ha leül tolni egy retrót, akkor könnyen otthagyhatja néhány perc után. Ennek az egyik oka a grafika lehet, a másik pedig mindenképp a nehézség.
Ám egy veterán örömmel ül le ezek elé, akár egy emulátorral is, ahol billentyűzettel élheti át újra, gyerekkorának legszebb pillanatait. Csakhogy kalviatúrával nem az igazi. Én is próbáltam már számtalanszor, de sehogyan sem sikerült felidéznem azt az időt. Egészen mostanáig!
Mindenki tudja, hogy napjainkban ezerféle pc-hez köthető kontrollert lehet kapni. Ennek reményében gyorsan utánanéztem egynek az ebay-en és szinte azonnal megtaláltam. Gondolkodás nélkül megrendeltem.
PC-re és Mac-re csatlakoztatható a kicsike. Az ára meglepően olcsó volt, mindössze $3.75, ennél még a szállítás is többe került, $4.00. Mivel külföldön élek, ezért hihetetlenül hamar jött meg, két nap múlva. Valamiért azt hittem használt lesz, de egy teljesen új, dobozzal ellátott példány volt.
Gyorsan nekiestem kicsomagolni, mint egy boldog kisgyerek. Bedugtam az usb-be és már kezdődhetett is a móka. Sokat hallottam arról, hogy a legtöbb pc-hez csatlakoztatható kontroller, gyakran hibásan működik, ezért némileg izgultam is. Ám hiába, ugyanis gond nélkül tette a dolgát. Több emulátorral is kipróbáltam és abszolút nincs panaszom.
Akkor hát beállítottam az emu opciójában a gombkiosztást és nekiugrottam. Elsőként régi nagy kedvencemet próbáltam ki, a Donkey Kong Country-t. Előtte megteremtettem a nosztalgia maximális filingjét. Azaz, full screen-be tettem és a kanapéra huppantam, hála a majdnem 3 méteres kábelnek. Vajon sikerült újra megélnem a régi szép időket? Igen! Megint gyerek lettem! :D
Most is tolom a DK Wii-s verzióját, amit piszkosul élvezek, de be kell valljam, ez még annál is frankóbb. Nem bírtam sokáig és gyorsan letöltöttem egy NES emulátort is, hozzá pedig régi nagy kedvencemet, a Contra-t. Mint írtam, itt is hibátlanul működött a joy. Hihetetlen, de a játék azonnal beszippantott, pont, mint régen.
Egy rövid beszámolót tartanék most, mint még fogok néhány ilyen játékról. Annak ellenére, hogy csak egy egyszerű 'menj és lőjj!', fantasztikusan jó a hangulata! Ugyanis egy dolog azonnal felébreszti a vérbeli gamerben szunnyadó szörnyet, a kihívás! Mert itt bizony van!
Felejtsétek el a végtelen életet és a kiszámítható helyzeteket. Mi kell, hogy kimúljunk? 3 ütés és kész a temetés! Pontosabban, ha 3-szor hozzáérünk az ellenhez vagy az általa kiröpített golyóhoz, akkor kampec. Ezután van néhány elhasználható 'continue' opciója, ami visszarepít a pálya elejére, hogy onnan kezdjük újra.
Minden zóna végén találkozunk egy főellenséggel, akit általában nem olyan könnyű legyűrni elsőből. A játék igencsak nehéz, de a hangulata miatt többször is nekiugrik az ember. Szégyen ide vagy oda, de ennyi év után nem jutottam messzebbre a 2-ik pálya főellenségénél. Az is minimum egy órámba telt. :D Ez azért van, mert már én is hozzászoktam a mai, könnyű nehézséggel és végtelen élettel ellátott videójátékokhoz.
Evezzünk tovább, kedves olvasók! Még mindig NES! Ezúttal a Ducktales-t vettem kezelésbe. Nem bírtam ki a maholnap megjelenő reboot változatig. :) És nem is bántam meg! Ismét jót szórakoztam Dagobert bácsival. Azért itt sem volt könnyű dolgom és úgyanúgy kifogyható az életkészlet. Ennek is többször kellesz nekiugranom.
Utána, ha már NES-en vagyok, bevágtam a TMNT-t is. Nem tudom melyik része volt ez, de emlékszem, hogy sokat játszottam anno. Viszont ez már nem kötött le tartalmasabb időre. Pedig mennyit toltam gyerekként! Veteránoknak így is kötelező, a többiek kihagyhatják.
Térjünk át a Sega-ra. Megtaláltam több éves cd-met, ahol minimum 1000 játék van, emulátorral együtt. Az benne a jó, hogy egy progi abc sorrendben kínálja a játékokat, így hát csak rányomtam és abban a pillanatban már indult is. Ennek köszönhetően itt játszottam a legtöbb stuffal.
Gondolkodás nélkül az Earthworm Jim-re kattintottam. Még most is eszméletlenül jó játék! A humor, a zene és a hangulat, egy percre sem hagy unatkozni. Mint a legtöbb régi játékban, itt is nehéz a kihívás és nem végtelenek az életek. Megintcsak szégyen, de az első pályán is alig verekedtem túl magam. A legtöbb életet a bossfight-nál veszítettem el, így a második level elején már ki is fogytam az life-okból. :(
A 2-ik részéig még nem jutottam el. Jim kukac kalandjait mindenkinek bátran ajánlom! Remélem belőle is jön majd egy reboot!
A további kipróbált játékok SNES-re is elérhetőek. Az egyik ilyen, szintén nagy favoritom, Battletoads and Double Dragon. Lehetetlen elmesélni, hogy mennyire pazar! A játék nagyobb része bunyóból áll, de már az első 3 level-ben, rengeteg változatos megoldással találkozhatunk. Akkoriban az ilyen játékoknál az volt a divat, hogy ütöd az ellent kézzel-lábbal, néha valami felszedhető, egyszerű fegyverrel, ennyi.
Ám itt egy kicsit más a helyzet, mert a készítők elég kreatívak voltak és rengeteg érdekes, változatos dologgal dobták meg a game-t. Például sokszor, többféleképpen is elintézhetünk egy ellenséget, van hogy kötélen ereszkedünk le és közben támadnak a változatos ellenfelek(varjak, repkedő robotgépek meg egyebek), van olyan is, hogy egy járművet irányítva pofozkodunk, közben meg kikerüljük és átugráljuk az akadályokat. De még sok minden van benne.
Szintúgy mindenkinek ajánlom kipörgetését, de vigyázzunk, mert itt is gyorsan a menüben találhatjuk magunkat, jónéhány elhalálozás után! És ha még nem lenne elég, akkor ott van a sima Battletoads, amely ugyanilyen élvezetes stuff. De ide sorolható még pár Double Dragon játék is. Szórakozni bőven van mivel!
Megtaláltam mégegy elfeledett kedvencet, a Jungle Strike-ot. Ha emlékszünk, ez egy izometrikus nézetű játék, ahol egy harci helikoptert irányítunk. Nagyon élvezetes! Különböző küldetéseket hajtunk végre, ami általában a terep megtisztitása a változatos ellenfelektől. Közben embereket menthetünk meg, tankolhatunk és municiót is felvehetünk, a helikopterből leereszkedő horog segítségével. Eleinte nehéznek tűnhet, de ahogy belejövünk, onnantól kezdve magabiztosan pörkölünk oda a gazfickóknak. Ajánlom!
Akinek megtetszik, az nekieshet a játék másik részének is, a Desert Strike-nak, ahol a címnek megfelelően, sivatagi helyiségeken tevékenykedhetünk.
A most bemutatott játékot senki se hagyja ki! Comix Zone. Egy különleges este baleset történik és képregényrajzolónk a saját képregényébe csöppen, a főgonosz meg a mi világunkba. Innen egy óriási kaland veszi kezdetét, ahol bunyóznunk és fejtörőket kell megoldanunk.
És ezt a hangulatot fokozza, hogy mindvégig a képregény képkockái közt kell ugrálnunk, haladnunk. Van, hogy egy ellenséget úgy megrúgunk, hogy máris átszakít vagy 2 képkockát. Célunk megakadályozni a világunkba kijutott gonoszt, az uralom alól. Nagyon jó game és nagyon remélem, hogy ez is esedékes lesz egy reboot-ra!
A kövi gamát mindenkinek ajánlom! Az egyik a TMNT-Turtles in Time, a másik pedig a TMNT-the Hyperstone Heist. A jó régi SNES-es és Sega-s tininidzsa teknőcök kalandjai. Itt bizony a lényeg a minél több gazfickó legyűrése. Ezt még számlálja is a játék, hogy ki mennyit tanít móresre, ugyanis ketten is tolhatjuk.
Itt most egy kitérőt csinálnék és megjegyezném, hogy majdnem összes bunyós játékot játszhatjuk ketten! Ehhez használhatjuk a billentyűzetet is, vagy egyszerűen beruházunk mégegy kontrollerre, mivel nem drága, megengedhetjük magunknak.
Visszatérve a teknőcökhöz, jó kis játékok ezek. Szintén főellenség minden pálya végén, kifogyható életek. Régi motorosoknak mindenképp kihagyhatatlan!
Valójában még órákat tudnék mesélni, de valahogyan ideje lenne befejezni a post-ot. Sokat játszottam most újra, köztük a NES-es Chip and Dale-t, Tom and Jerry-t, a Sega-án és SNES-en hódító Batman játékokat, néhány további szuperhősös kalandot, mint az Avengers-t, Captain America-t meg Hulk-ot. Sőt, már most nem emlékszem minden játékra, amit az elmúlt hétben újraéltem! Hosszú hét volt, az biztos és még milyen lesz!
Csak egy kontroller és mégis milyen sokat, ha a nosztalgia páratlan hangulatáról van szó. Elhihetitek nekem, mert már sokféleképpen próbáltam visszakapni, de csak így sikerült. Ez a módszer az igazi. Hacsak nincs otthon egy eredeti SNES-ed vagy egyebed, de valljuk be, hogy annyi játékod úgysincs rá! És az áruk pedig $3-$30 között van. A kevésbé sikeres játékok az olcsóbbak, míg a nagyobb címek sokkal drágábbak.
Egy eredeti konzol sem olcsó, $65-$80. Úgyhogy az emulátor+SNES joy módszerrel, ugyanazt kapjuk, nevetséges áron és több ezer ingyen játékkal! Jó szórakozást!
