Most többek között arról lesz szó, hogy miért is boldogulnak a diákok olyan nehezen manapság a suliban. Leginkább számukra az zavaró amikor a szülők a gyereket nyúzzák, hogy miért nem tud rendes jegyeket össze szedni, pedig ő tanult rendesen, de ezt a szülők nem hiszik el. A szüleink amikor iskolába jártak egy teljesen, merőben más oktatási rendszeren alapuló suliba jártak. Még ha a gyereküket ugyanabba a suliba is jártatják amibe ők jártak, akkor is már 90%-ban más. Nézzük, hogy annak idején hogy ment a dolog. A suliban fegyelem volt, a tanulási körülmények szigorúak, ez biztosította, hogy a diákok valóban megtanulják amit kell, ergo ha valamit tanulni kellett azt a tanár el mondta, mit olvassunk át és azt kérdezte. És hogy mit? A lényeget, amire szükségünk lesz az életben.
Manapság. A tanárok már nem tudják annyira befolyásolni a diákokat mint régen, így a fegyelem eléggé csekély lett. A tan tárgyak mások és az oktatás módja is. A tanárok olyan dolgokat adnak fel amit megtanulni alig lehet, csak bemagolni, amit megtanul a diák, de sok esetben gőze sincs róla. A dolgozatok megoldási menete is teljesen más. És amit tanítanak, mindenféle fölösleges dolgot, amit a büdös életben nem fogunk használni. Ők persze abban a hitben élnek, hogy sosem tudni mikor lesz rá szükség. Hát pl nem tudom egy grafikusnak mikor lesz szüksége az algebrára, vagy egy asztalosnak mikor fog jobb lenni a munkája ha tudja a fizikai képleteket. És még ott van az, hogy nem azt nézik, hogy ki mennyit tud, hanem hogy ki mennyit tanult meg, ez elég nagy hiba. És persze gyakran van az, amikor a dolgozatokat A és B csoportra osztják, a tanár erre azt gondolja, hogy kénytelenek lesznek megtanulni a teljes anyagot. Ami egy elég nehéz feladat, mert mindet semmiképp sem tanulja meg, kivéve ha minden délutánját rá szánja, és manapság ki szánná rá minden délutánját, ilyen elég kevés van.
Én is gyakran jártam úgy, hogy habár sokkal több mint a felét tudtam a tan anyagnak, de nekem a B-t osztották ki, ami olyan kérdésekből álltak amelyiket pont nem tudtam, az A csoportba viszont szinte mindet, vagyis erősen szerencse kérdése. És akkor még ott van az, hogy a tanár bír-e téged, vagy nem így már 50%-ban a tanáron múlik, nem azon, hogy írtad meg. Természetesen ez nem mindenhol megy így, vannak rendes tanárok is.
De lényeg a lényeg, teljesen más ma mint régen, és ezt a szülők nem fogják fel, mert hogy "az én időmben", pontosan, az ő idejében, de ez már nem az. Itt sajna ha át akar menni az ember puska kell.
És az én véleményem, hogy a sulinak milyennek kéne lennie. Tanítsanak a tanárok, de ne így ahogy most. Tanítsák a lényeget, tömören, érthetően és ne tanuljuk meg, hanem értsük meg, mert ha már érteni lehet, akkor már megtanulni is. Alapból is ha valamit meg akarunk tanulni akkor percek alatt meg lehet, ha érdekel(!), de mivel mára olyat tanítanak csak ami rohadtul hidegen hagy, sajna nehéz. A feleltetés ne olyan legyen mint egy vallatás, mert az ideg miatt tuti elfelejt mindent az ember. És nem lenne rossz, ha nem a jegyeken múlna minden, hanem a diákon, mert így fele annyit sem ér el amit valójában képes lenne, és így álmokat is összelehet törni.
Nos, ismét sikerült összezagyválnom mindenfélét, ha érteni akarod, akkor megérted a mondani valóját, ha nem, akkor meg sem próbáltad.
Forrás: Shade Blogja
