Mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyre nagyobb az elégedetlenség a világ legnagyobb közösségi oldalának adatkezelési gyakorlatával.
Már több mint egy hónapja, hogy egy bécsi joghallgató története bejárta az internet közösségi oldalakkal foglalkozó fórumait, és úgy tűnik, Max Schrem akciója komoly inspirációt jelentett azok számára, akik elégedetlenek a Facebook feltételezett adatéhségével.

Schrem annak idején az európai unió adatvédelmi irányelvére hivatkozva fordult a Facebookhoz, és követelte tőlük, hogy az átláthatóság biztosítása érdekében hozott európai törvényeknek megfelelően adják ki számára az összes adatot, melyet a cég tárol róla. Az amerikai vállalat teljesítette is a kívánságát, és egy 1222 darab pdf-fájlt tartalmazó CD-n elküldték neki az összes vele kapcsolatos adatot.

Az érzékeny adatok kitakarása után nyilvánosságra hozott fájlokból kiderül, irdatlan mennyiségű információról van szó: be- és kijelentkezési adatok, az általa küldött üzenetek időpontja és tartalma, kit, mit és mikor lájkolt, mit és mikor írt az üzenőfalra, felkérések, korábbi nevek és régebben használt e-mailcímek, fotók, időnként GPS-adatok. Ez még talán nem is annyira meglepő, az viszont már problémás, hogy a megkapott fájlokból kiderül, hogy Schrem hiába törölte már ezek jó részét, azok még most is megtalálhatóak a Facebook szerverein.

Ez utóbbi számíthat az európai jog szempontjából a legnagyobb gondnak, és nemcsak a Facebook esetében, ugyanis a törvények szerint a személyes adatai fölött mindenki maga rendelkezik, és a törlési szándék nem azt jelenti, hogy elérhetetlenné teszik az adatokat, hanem valódi törlést kellene alkalmazni. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban számtalan akadályba ütközik: például nehéz kikényszeríteni egy másik kontinensen bejegyzett és működő cégnél a törlést, de a felhasználási feltételek is sok kibúvót tartalmazhatnak ebből a szempontból stb.

A személyes adatok fölötti teljes jogú rendelkezés érvényesítésén az EU hivatalos szervei is dolgoznak, de Schrem tapasztalatai nyomán létrejött egy civil kezdeményezés is (Europe vs. Facebook), melynek az a célja, hogy növelje a Facebook adatkezelésének átláthatóságát, elérjék, hogy a cég adatgyűjtése, illetve az adathozzáférés mások számára alapértelmezésben minden esetben be-, és ne kikapcsolható legyen, illetve hogy arra biztassák a felhasználókat, hogy minél kevesebb személyes adatot töltsenek fel a hálózatba.

Hasonló törekvés egyébként az adatvédelemre kevésbé kényes Egyesült Államokban is tapasztalható: a kereskedelmi felügyelet nemrég új adatvédelmi stratégia kialakítására kötelezte a Facebookot, illetve ? akárcsak a Google-nál a Buzz botránya után ? húsz évig folyamatosan figyelik a vállalat e területen tapasztalható intézkedéseit, valamint nemrég egy kongresszusi bizottság is konkrét, az adatvédelemre vonatkozó kérdéseket tartalmazó levéllel kereste meg őket.

Max Schrems információiról szóló video: http://www.youtube.com/watch?v=kJvAUqs3Ofg&;feature=player_embedded