Sziasztok!
Nemrégiben a humble bundle keretében egy jó kis Square Enix akció volt, melyben noha nem szerepeltek azok a címek, amelyek igazán kellettek volna nekem, mégis azért egy-két játék megérte az árát. Köztük volt a Murdered: Soul Suspect is, melyet rengeteg helyen lehúztak, épp ezért kicsit félve indítottam el a játékot.
A történet helyszíne Salem városa, melyről mindenki tudja miről híres. Főszereplőnk rendőrként tevékenykedik, épp az aktuális sorozatgyilkos nyomára bukkan, mikor elszámítja magát, és kizuhan egy épületből. Leperegnek előtte élete legfontosabb eseményei, melyből jól megismerjük hősünk, Ronan O'Connor életét. Fiatalkorától kezdve bűnözésből tartotta fent magát, egészen addig, míg megtalálta élete szerelmét. Házassága nem tartott sokáig, feleségét meggyilkolták, ő maga pedig sógora, Rex segítségével beállt a rendőrséghez. Nyomozói élete szintén rövidre sikerül, hisz az imént zuhant ki az épületből, ezzel súlyos sérüléseket szenvedve el. Itt vesszük át Ronan felett az irányítást, aki hamar felfedezi, hogy külön vált testétől. Megérinti élettelen testét, az reagál rá, így próbál visszajutni, ám ekkor megjelenik a gyilkos, aki Ronan pisztolyát felhasználva beleüríti a tárat a haldokló férfiba. Nincs mese, a nyomozó élete végleg véget ért.
Na persze kicsit rövid lenne a játék, ha csak ennyiből állna, így Ronan visszatér, természetesen mint egy szellem, hogy folytassa a nyomozást, no meg csak akkor kerülhet a túlvilágra és lehet együtt feleségével, ha lezárja az ügyet. Szellemként egy csomó képesség birtokába kerülünk, például átmehetünk a szilárd tárgyakon. Persze nem mindenen, a szentelt tárgyakon nem haladhatunk át, ugyanúgy egy épületbe sem hatolhatunk be, ha nincs nyitva az ajtó vagy ablak. Emiatt a bizonyítékgyűjtés is nehézkes, mivel nem lehet megfogni semmit, így inventory vagy tárgyhasználat esetleg kombinálások már el is vannak felejtve. Ugyanakkor képességeink közé tartozik az emberek megszállása, ám ilyenkor is csak a gondolatait olvashatjuk, vagy az ő szemeiken keresztül láthatunk. Mivel szellemként jelentősen le vagyunk korlátozva, így a későbbiekben a segítségünkre lesz Joy, aki egy médium, ennek következtében lát és hall is minket, és képes kinyitni az ajtókat, tehát igen hasznos társ.
Én nem szeretem a nagyon könnyű játékokat. Sajnos a játék egyik legnagyobb hibája, hogy végtelenül egyszerű, végig fogja a játékos kezét, elakadni képtelenség. A játékmenet nagy része abból áll, hogy nyomozunk, ám ez ki is merül abban, hogy egy behatárolt helyszínen meg kell találni X számú bizonyítékot, a számot természetesen jelzi a játék. No meg mivel a legtöbb helyen a helyszínelők már jártak, így a nyomok fele már meg van jelölve, így egyáltalán nem lesz nehéz dolgunk. Ha megtaláltunk mindent, utána összegezni kell a bizonyítékokat, ám ez is abból áll, hogy az X számú nyom közül ki kell választani egyet, ha meg nem sikerül elsőre, akkor is végtelen próbálkozási lehetőségünk van, a játék nem igazán büntet a tévedésekért. Sajnos a játékban szinte egyáltalán nem kell gondolkodni, nincsenek komolyabb feladványok vagy kirakósok.
Ha már szellemlét, nem árt megjegyezni, hogy bizony nem csak barátságos kísértetek, de az őrültebb fajták is megjelentek, akik már démonná változtak, és egyetlen céljuk, hogy végezzenek velünk. Elsőre jól is hangzik, végre egy kis kihívás lenne, ám sajnos a végeredmény nem lett a legjobb. A démonokkal annyi a dolgunk, hogy hátulról meg kell közelíteni őket, majd szépen elűzzük őket a mi világunkról. Ha észrevennének, akkor menekülni és elrejtőzni kell, különben game over. Helyszínenként átlagban 3-4 démon szaladgál, rendszerint egy helyen, így ha elintézzük őket, onnantól már semmi veszély nem leskelődik, és igen hamar el lehet intézni mindet különösebb erőfeszítés nélkül.
Nyomozásunk során több helyszínt is meg kell látogatni. Ezek között szabadon barangolhatunk Salem városának egy részében, ahol bepillanthatunk az egyszerű emberek hétköznapi gondolataiba, illetve a városban jelenlévő szellemekkel is beszélgethetünk. Némely szellemnek még segíthetünk is, hogy tovább léphessenek, természetesen a nyomozói képességünket használva. Hogy ne lehessen eltévedni az amúgy is korlátozott városban, a játék külön jelzi, hogy mikor épp merre kell mennünk. Ha nem elég nekünk a főszál felgöngyölítése, akkor gyűjtögetői létünket is kiélhetjük, melyek között a saját múltunkról, a gyilkosról, a városról, vagy még a többi szereplőről kaphatunk plusz információkat.
A játék másik nagy problémája, hogy borzasztóan rövid, ami egy kalandjátéknál nem igazán előny. A játék története nagyjából egy éjszakát ölel fel, kb ugyanennyi idő végigvinni. Nekem Steam szerint 10 óra kellett a befejezéshez, ebbe beletartozik az, hogy az összes achit megszereztem, ami magába foglalja a gyűjtögetéseket meg a mellékesetek megoldását. A főszál önmagában nem lehet több 5-6 óránál.
Maga a játék rengeteg hiányossággal küzd, melyeknél érezhető, hogy sokkal többet is ki lehetett volna hozni. Kalandjáték révén nem a zúzáson meg az akción lesz a hangsúly, ugyanakkor egy mai átlagshooter egyszerűségével dolgozik. A démonos rész belecsempész egy kis nehézséget, hogy ne csak mászkálásról szóljon az egész, de az agytornáztatás sajna elmarad, pedig rengeteg mindent ki lehetett volna hozni. Ugyanakkor A Murdered-et nem tartom egy rossz játéknak. Az elejétől kezdve megvolt a maga hangulata, amit nálam végig sikerült megtartania, és egyáltalán nem unatkoztam rajta. A történet egy igen erős része a programnak, és kellően motivált az, hogy megismerjem. Megvolt a kellő misztikuma, és próbálták csavarossá tenni, különösen a végére tartogatni párat, noha nagy részére már addigra rájöhet a játékos. Ami még egy jó pont, hogy a főszereplő, Ronan is megfelelően szimpatikus karakter, na meg a szinkron is elég jól sikerült, ilyen téren nem igazán lehet panasz. A játékban fellelhető easter eggek is mosolyt csaltak az arcomra, pl. a Just Cause 2 poszterek a falakon, a rendőrségi gépeken a Deus Ex futott vagy épp az egyik járókelő nem tudja a játék címét, amiben egy régész csaj sírokat kutat.
Összegezve egy erős történetű, de gyenge játékmenetű programnak érzem a Murdered-et, melyben több potenciál volt, mint amit megvalósítottak. Ha jobban rágyúrtak volna a nyomozás jobb kidolgozására, ha több lehetőség lett volna a következtetések levonására, vagy úgy egyáltalán nem lett volna ennyire leegyszerűsítve, ha legalább minimálisan gondolkodni kellett volna, akkor egy kiváló játékot kaptunk volna. Persze nem katasztrófa a játék, egy jelentősebb leárazáskor én bátran tudom ajánlani, mert végül is én jól szórakoztam, miközben végigvittem.
