Mindkét férfiú rendkívüli egyéniség volt, s bár igen tisztes kort értek meg, elvesztésük pótolhatatlan veszteséget jelent a filmrajongók és az egész világ számára. Miközben mindketten hatalmas érdemekkel rendelkeznek a filmgyártásban, így egyiküket sem lenne szabad háttérbe vagy éppen előtérbe helyezni, némileg szégyenteljes módon jelen bejegyzésemet kénytelen voltam a figyelemfelkeltés végett Leslie Nielsen nevével és fotójával kezdeni, mivel gyanítom, hogy Irvin Kershnerről első hallásra valószínűleg tizedannyian sem tudják, hogy kicsoda. Aki mégis tisztában van vele, attól elnézést kérek, aki mégsem, annak pedig annyi segítséget nyújtanék, hogy az úriember egy komoly presztízzsel bíró rendező volt, aki emellett tanított is, és nem annyira a hollywoodi, mint inkább a klasszikus iskolát képviselte. Ennek ellenére az álomgyárban is befutott rendezőnek számított, ahol nevét olyan alkotások öregbítették, mint A Birodalom visszavág, a James Bond-sorozat részét képező Soha ne mondd, hogy soha, vagy a Robotzsaru második része.
Az origo.hu részletes cikke itt és itt található.