Biztos sokan felkapták a fejét, hogy "hú banyek, hát milyen jó már nekik!"
Nos, én egy kis összefoglalót írnék erről, és egy kis gondolatébresztést is tartanék.
Itt leszögezzem, hogy írásom nem kampány, nem érvel politikai párt/identitás mellett és ellen sem, és csakis kizárólag a magánvéleményemen alapszik ( Az adminok ennek ellenére nyugodtan töröljék, ha úgy érzik!).
A pályázat célja az emberek tömegének bevezetése digitális világba (a digitális analfabetizmus csökkentése), és Miskolc a tervek szerint csak az első város ahol ilyen akció van.
Miskolc a "leg-digitálisan analfabétább", város ezek szerint. Oké, ne legyünk ennyire rosszmájúak!
Kezdjünk is bele.
A pályázati feltételeket nem részletezem. Google a mi nagy barátunk! Van pár csoport, amibe ha beletartozol, pályázhatsz: egyetemista, 45 év feletti munkavállaló, 3 éves vagy fiatalabb kisgyermeket nevelő stb.
Beadod a pályázatod, amihez rengeteg iratot csatolnod kell, mellyel gyakorlatilag elmeséled magadról, hogyan is élsz, mennyiből, hol és így tovább. Ezt már megszoktuk, látjuk az értelmét (dönteni kell valami alapján), lépjünk tovább.
A pályázat postai, személyes és Online módon adható be.
Na, most.
Aki ezt az online pályázatot tökéletesen kitölti, az tud szkennelni, szöveget szerkeszteni, internetet használni minimum középszinten. Tehát ő nem digitális analfabéta. Oké, unoka segít Nagyinak, ne kössünk bele!
A személyes ügyintézés, legalábbis ma, katasztrofális volt. Egy kioszk osztotta a sorszámot, ami mellesleg bedöglött (gonosz technika ördöge) így két csinos ügyintéző hölgy osztotta a sorszámot, kissé ideges fejjel, de plusz pont, hogy tényleg csinosak voltak.
Sorszám kell a űrlapkéréshez, az információkéréshez, és a pályázat leadásához is. Ez egy remek módszer lenne, ha nem egy (illetve 2) darab sorszámosztó egység állna rendelkezésre.
A tömeg ami kb. 80-100 fő volt, békésen várakozott, életkoruk ránézésre a 40-70 éves tartományba esett.
Megjegyzem: a egész pályázat nov. 22.-én indult és dec. 21. a leadási határidő. A bürokrácia malmai rohadt gyorsan tudnak ám őrölni! Vagy nem
Én ezen a ponton hagytam ott a dolgot, mondom majd online!
Vagy lehet, hogy sehogy.
Sokan most biztos fogják a fejüket, hogy ez a Stev ez hülye, meg gazdag meg egyébként is, nem kell neki az "ingyen" laptop.
Kellene, csakhogy a pályázati feltételekben benne van egy szerződés is, amit te a pályázat benyújtásával elfogadsz. A gépek felett a felügyeleti szerv bármikor átveheti az irányítást, telepíthet rá, törölhet róluk. DE minimum lekéri a gép ÖSSZES adatát! (böngészés stb.) Persze csak leltározás céljából.
Legutóbb legalábbis még ez volt benne.
MIVAN?!?!
Igen, a felügyeleti szerv ezt megteheti, és te nem szólhatsz ellene, mert elfogadtad a szerződést, de ha mégis, ugrik a laptop.
Oké. Tegyük fel, a felügyeleti szerv tökéletesen pedáns, becsületes, mi pedig szépen okosan használjuk a gépet. Nincs kompromittáló anyag (Hé, ne nézz pornót!), de felvetődik egy újabb kérdés.
Jönnek a választások, Ki akadályozza meg, hogy a géped ne öntsön nyakon kampánnyal? (Kell egy narancs a reggeli kávé mellé?)
Vagy, hogy akik esetleg viccből betörnek a rendszerbe, nem nyúlják le a bankkártya adataidat a gépedről (online vásárlás, rulez).
És akkor most emelkedjünk el a tényekkel alátámasztható lehetőségek talajától (rotorok 100%-on) és általánosítsuk a kérdést. Ingyen kapsz egy130 000 HUF értékű gépet. A másik félnek mi ebben az üzlet?
Te magad.
Kapsz valamit, szereted őket, övék a szavazatod. Használod a géped. Ha akarják, övék az adataid. Beléd látnak. Teljesen az Övék vagy. Vagy a hackereké, akik feltörik a rendszert. Egy kapu, 17 000 gép. Vagy visszafelé, 17 000 kapu, és egy nagy rendszer.
Most biztos megint fogjátok a fejeteket, hogy atyaég, menjek pszichológushoz, meg hogy biztos le lesz védve izomból az egész. Mondok egy példát.
Bináris Manci 60 éves nyugdíjas nyer egy gépet. Elmegy oktatásra. Megtanulja használni. Bináris Manci nem lesz áldozata semmilyen támadásnak.
Digitális Döme, 30 éves álláskereső. Örül a gépnek, chatel, szörfözik, de hopp, itt egy levél a rendszertől, ezt le kell tölteni különben ugrik a gép. Letölti. És a hacker már benn is van az egyik gépen. Döme örül, majd észreveszi, hogy az kurzort már nem ő irányítja.
Szóval veszélyes egy játszma ez! Aki belevág az nagyon figyeljen oda!
Azt mondjátok, bizalmatlan vagyok? A mai világban ez szerintem elég helyén való.
Írásom nem elrettentő írás, az ötlet nagyon jó dolog, de nem ebben a formában, szerintem. Javaslatot nem teszek, mert nem is biztos, hogy lenne jobb ötletem, nem fizetnek meg érte, meg nem is az én dolgom.
Köszi az olvasást!