Egy nap a szüleim hazaállítottak egy szép nagy dobozzal, a doboz hátulján pedig mindenféle tetszetős játékokból voltak képek. A tesómmal gyorsan feltéptük a papírt és egy fantasztikus Sega gép mosolygott ránk. Ezt is csak onnan tudtuk, mert rá volt írva csupa nagy betűvel a márkanév. Akkor még nem igazán ismertem a különböző gépeket, igazából nem is foglalkoztam velük korábban, meg honnan is lettek volna információim, de a gép rögtön magával ragadott. A dobozban volt két kontroller, egy pisztoly, meg a szükséges kábelek. Apu gyorsan összeszerelte nekünk heves unszolásunkra, majd belevetettük magunkat a játékélménybe. A konzolon volt néhány beépített játék, de természetesen anyuék jó szülőkhöz híven vettek kazettákat is, sárga színű kazettákat (nem mindig sárga színű volt a másolat, de többségében igen).

Gondolom az előző mondat hallatán sokatoknak leesett a tantusz, hogy az akkor nem is igazi Sega gép volt, csak egy piaci másolat, egy úgynevezett Famiclone (az eredetieket Famicome-nak hívták, mint később megtudtam). Nos, valóban, csak másolat volt, de ezt mi is csak évekkel később, az Interneten kutatva tudtuk meg és egyáltalán semmit nem vont le a szép emlékek értékéből.

Nem kérdeztünk mi semmit, nem törődtünk vele honnan van a gép, csak örültünk mint majom a farkának 😀 Két ilyen gépet fogyasztottunk el az évek alatt. A kis Sega másolatnak tönkrementek a karjai, majd maga a gép is. Ezután kaptunk egy másikat, egy kissé puritánabb, szimplán billentyűzet formájú darabot, ami a mai napig jól muzsikál, bár a karjai ennek is haldokolnak. Szívesen vennék hozzá másikat, ha találnék. A Neve GLK-2004, vagyis Gold Leopard King 2004. Hmmm, ez ám a csúcs márka 😀

Nagyjából 1998-ig használtuk ilyen konzolt, akkor vettünk számítógépet, így magasabb kategóriába léptünk. Azt azért meg kell említenem, hogy az ezekhez a gépekhez tartozó sárga kazettákon NES, vagyis Nintendo Entertainment System játékok voltak, bár szerintem kissé módosított álapotban és egy-egy kazetta ára igencsak borsos, 1000-2000 Forint között mozgott. Ráadásul majd mindegyik kazetta a távol-keletről érkezett, így fehér embernek értelmezhető feliratokat nem nagyon lehetett találni a játékokban. Még most is itt van a polcon minden egyes játék, amit valaha megvettünk.

Persze tisztában vagyok vele, hogy egy valódi NES vagy Sega gép és a hozzájuk tartozó játékok ennek az árnak a többszörösét

tették ki, de sajnos azokat nem mindenki engedhette meg magának. Néha azért csalódás is érte az embert, mert a kazettán levő matrica nem mindig azt a játékot takarta, ami valójában rajta volt. Legtöbb esetben azonban a piacon (igen, a kínai piacon, mivel ott lehetett a másolt játékokat beszerezni) mindent ki lehetett próbálni vásárlás előtt. Illetve gyakran előfordult, hogy tönkrement egy kazetta, mivel ezeket rosszabb minőségű anyagokból állították elő, mint az eredetieket.

Zárójelben még megjegyzem, hogy a blog címe kissé csalóka, mert igazából nem ez volt az első konzolom és valójában nem is tudom, hogy nevezhetem-e egyáltalán konzolnak ezt a gépet. Az első „konzolom” egy kis kézi kvarcjáték volt, gombelemmel működött és lehulló UFO-kat kellett benne szétütni még a földre érés előtt. De ez már egy másik történet és talán egy másik blog is.

Szívesen várom bárki élménybeszámolóját, hogy miként kezdte gamer pályafutását és milyen géppel indult neki a rögös útnak.