Legelőször tisztázzuk mi ez pontosan. A Blackberry OS a Research In Motion (RIM) kanadai cég által gyártott Blackberry okostelefonok és táblagépek operációs rendszere. Az 1.0-ás verzió még 1999-ben debütált az első BB-n, ami a 850-ös jelzésű gép volt.

A RIM elsőnek a MegaMail néven gondolkodott. A Blackberry név végül a kaliforniai Lexicon segítségével született meg. Többek között olyan neveket is köszönhetünk nekik, mint a Pentium (Intel), Scion (Toyota), Outback és Forester (Subaru).
Visszatérve a témához, a 850 még nem egy telefon volt, hanem egy kétirányú személyhívó (egy okos csipogó :)). A célja az volt, hogy vezetékek nélkül lehessen bárhol e-mailt küldeni és fogadni. A gép 32bit-es Intel 386EX processzort, 304KB RAM-ot és 2MB ROM-ot tartalmazott, de lehetett kapni 512KB RAM és 4MB ROM társaságában is. Teljes QWERTY billentyűzette és monokróm kijelzője segítette az e-mail küldését. A jávát még nem támogatta és 1G hálozatot használta. A 800-as széria mellet még volt 900-as is, de azt hiszem most inkább térjünk át a telefonokra.

2002-ben jelent meg a Blackberry OS 3.6, ami már okostelefonon futott, ez a BlackBerry 5810 volt névszerint. Ezen már natív java futott és 2G hálózaton kommunikált. Bár telefon volt, a 5810 és 5820 még headset segítségére szorult a telefonáláshoz. 2003-ban lépet színre a 6000-es sorozat „integrált telefonnal”, tehát a headset elhagyatóvá vált. 2004-ben még megjelent a 5790, ami csak ismét csak az e-mail szolgáltatásokra volt használható, de már jobban hasonlított az új készülékekre.
Ugorjunk csak vissza még egy kicsit 2003-ba, hiszen ekkor jelent meg a 7000-es sorozat is, ami már színes LCD kijelzővel volt ellátva. Mindegyik alkalmas volt headset nélkül is telefonálásra. Itt már 16MB vagy 32MB ROM volt a készülékekben. Bluetooth csak a 32MB-es verziókban volt. A BB 7270 2005-ben jelent meg, ez volt az egyetlen a sorozatból amely WLAN támogatást is kapott.
Volt még a 2004-ben megjelet 7100-as sorozat is, ami kilógott a sorból a fél QWERTY (SureType) billentyűzetével.

Ezek után debütáltak a 8000-es Blackberryik, amelyek újabb darabjait még ma is gyártják és támogatnak szoftveresen is. Első tagok 2005-ben jelentek meg, 4.1 verziójú OS-el. A 8000-es telefonok elég változatosak, leginkább a család alapján lehet őket megkülönböztetni. Az „Electron” volt az első család, 2005-2006 között jelentek meg és mind 87xx-es jelzéssel. A Pearl család képviselte a fél QWERTY billentyűzetes Blackberryiket. Volt két Pearl Flip is, amelyek abban különböztek, hogy kinyithatósak voltak. Kezdetben a telefonok trackball-t, később trackpad-ot kaptak. (A trackball mükődése a golyós egerekhez hasonlít, míg a trackpad a notebook „egerére” hajaz.) A „Curve” pedig leginkább a hétköznapi emberekhez szeretne eljutni.

A 9000-as sorozat első tagja 2008-ban jelent meg, ebben nem sok különlegesség volt még. Késöbb jelentek meg az olyan modelek ahol a RIM még a QWERTY billentyüzetet is elmerte hagyni és így átadva a helyet az érítnőkijelzőnek, de azért ezek kombinációja is színre lépet, ahol megkaptuk mindkettőt egy készülékben.

2009-ben elérhetővé vált az App world (Magyarországról csak 2011 óta érhető el), ahonnan jelenleg több ezer alkalmazás, játék és téma tölthető le. Van közöttük ingyenes, trial és fizetős is. Bár szépen bővül azért messze elmarad a konkurencia hasonló szolgáltatásától. A múlt hónapban 99500 alkalmazás volt elérhető.

Jelenleg a 4.6 és újabb operációs rendszerű telefonok élveznek támogatást leginkább.
A 4.6 és 5.0 leginkább sebességében, apróbb szépségbeli javításokban és egy-két funkciókban különböznek. A Blackberryben a beállításoknál egyszerű menüt kapunk, semmi csicsás nincs benne, csak a lényeg. Fehér háttér, fekete szöveg és kék kijelölés jellemzi, de a két utolsó OS-ben már az ikonok is megjelentek ott. A 6 és a 7 leginkább abban különbözik elődeitől, hogy érintőkijelzőre is optimalizálták. Ami az egyik legfontosabb ezeknél hogy elegánsak, letisztultak, megbízhatók és gyorsak legyen. Még ma is az egyik legfontosabb szolgáltatás a BB-ben az e-mail, de arra nem térek ki, akit komolyabban érdekel az a google segítségével megtalálja a válaszokat.

2011-ben megjelent a BlackBerry táblagépe(Playbook) és ezzel talán kicsi betekintést kaphatunk a Blackberry telefonok jövőjébe is. Már QNX alapokon készült és ennek köszönhetően megoldották, hogy könnyen lehessen Androidról átírni rá a programokat.

A következő mobiltelefon OS is QNX alapú lesz, ez a Blackberry OS 10. (Gondolom a nagyobb változás miatt lesz egyből 10 és nem 8.)
Az új OS segítségével valószínüleg nagyobb népszerűségre tehet szert a Blacberry.
A jelenlegi OS-re nehezebb alkalmazást fejleszteni és mivel nem olyan elterjedt rendszer mint az Android, így kevésbé is éri meg a fejlesztőknek. A sorsa leginkább talán pont a fejlesztőkön múlik, mert ha nem lesz elég fejlesztő aki mellé áll akkor meglehetősen nehéz dolguk lesz.

Remélem sikeres lesz, bár a túlzott népszerűség se jobb, még a végén elvesztené minden Blackberry-s vonását a rendszer…

Ezzel szeretném lezárni eme írásom, remélem volt akinek tetszett. 🙂