2013. július 20.-án találtam rá az oldalra. Egyből megtetszett, s regisztráltam ebbe a virtuális világba. Már akkor is csodálkozva konstatáltam, hogy csupán kreditekért a felhasználóé lehet megannyi ritka és értékes dolog: hardverek, szoftverek, gémer cuccok, relikviák.

Kissé szkeptikusan kezdtem neki az egésznek, mert tudtam magamról, hogy nem az én világom a kommentelés és az órákon át tartó olvasás, de mégis belevágtam.
Valahol büszke vagyok magamra is, hiszen nem kevés dolgot vittem véghez közel 1 hónap alatt, és az akkor lehetetlennek hitt vállalkozás lehetségesnek tűnt.

2013. augusztus 20.-án megkezdtem az utolsó kreditekért folyó harcomat. Már csak 200… már csak 100… már csak 10.

Közeledtem a bűvős 10.000 kredithez. Fél órával éjfél után azonban összegyűlt, méghozzá se több, se kevesebb. A kollégák bíztattak és segítettek az utolsó pontok gyűjtésében, és itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak ezért Nekik.

Összegyűlt, irány a GC Shop, hogy rákattintsak a „Megveszem” gombra. Persze jó is lett volna ha ilyen egyszerű lett volna, ugyanis drága főszerkesztőnk feljebb tolta az árat, történetesen egy darab nullával. Így aztán 100.000-et ért a kiszemelt VGA-m.

Jó,jó, semmi gond. Ki akar b*szni velem ez világos. Félelem nem volt bennem, de sokat mosolyogtam. Aztán megkért, hogy gyorsan „Tetszik”-eljek még egy hírt, mivel pont fél kredit hiányzik, a rendszer felfelé kerekít.

Hírre katt, lájk gomb katt, vissza Shop. Abból a nullából időközben 4 lett, így 10.004 kreditet kóstált a VGA.

Semmi gond, relax. Várjuk meg míg kiröhögik magukat szegény szerencsétlenen. Végül marco-nak megesett a szíve rajtam, és meg tudtam vásárolni a kártyát. Örültem neki, nem is kicsit.

Pár napra rá kaptam a telefont, hogy Egy Marco szeretne lejönni a kis városkámba, átadni az ajándékot. Megbeszéltünk egy találkát a belvárosban. Estefelé megérkezett másodmagával marco, és nemhogy eltévedt, de szó szerint majdnem össze is h*gyozta magát, úgy megörült nekem és Totyak-nak (a kedves kolléga is Székesfehérvári :)).

Pár süti és kóla társaságában mesélt nekünk pár bennfentes titokról, a jövőről, az oldal jövőjéről, amit 20 éves tagság után sem fogok elmondani senkinek sem. Bizony, még Neked sem Dave.

Felkerestük az interaktív szökőkutakat, az új városunk látványosságait amik épp útba estek, majd megtörtént a hivatalos ajándékátadás (Marco-n már akkor is látszott hogy nagyon örülne egy GTX-nek, mindig futni akart vele..). A mozzanatot alább láthatjátok.

Ezután sétáltunk még egy keveset, majd ki-ki ment a dolgára, hiszen marco és csirkee igen messziről jöttek, és egy gőzölgő pizza is várt rájuk az éterben. Emlékezetes délután volt, nagyon örültem neki hogy személyesen is megismerhettem őket.

Most annak szólnék, akik nem hisznek ebben az egész GC Shop-ban, „jaj nekem úgyse jön össze” szöveggel hitegetik magukat, és csókolom-ot köszönnek a szeretett Főnökünknek… Ne tegyétek!

1 hónap alatt sikerült összegyűjteni egy VGA-ra, mindemellett pedig dolgoztam, családoztam, és neveltem a 2 éves kislányomat. És igen, aludtam is egy keveset. Napi pár óra aktivitással és kis szemfülességgel olyan hamar összegyűlik a kiszemelt termékre a kredit, hogy észre sem fogjátok venni! Mindemellett pedig nagyon jól lehet szórakozni.

A közösségünk véleményem szerint páratlan. marco, csirkee, rDave, badam, Will, jezza, kecso, Marduk, steve, knight, totyak és a többiek mindig itt vannak, hogy segítsenek, szórakoztassanak, és közelebb vigyenek az ajándékokhoz.

Nem is untatnálak tovább Titeket, aki ezek után is kételkedik, az meg is érdemli, hogy több ezret költsön egy olyan dologra, amit itt játszi könnyedséggel meg lehet szerezni.

Mindenkinek kellemes időtöltést és jó gyűjtögetést kívánok!
richie8