Álmaink titkos üzenetek

Az álmok nélkülözhetetlenek lelki-szellemi, testi egészségünkhöz. Minden ember átéli, ha gyakran nem is emlékszik rájuk. Nem árt, ha tudjuk, hogyan hasznosítsuk a lelkünk mélyéről vetített változatos mozielőadást.

Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak. Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipőben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: az álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk. Vajon mi lakozik a lélek üzenetei mögött? És hogyan keletkeznek az álmok?

Alvás nélkül nincs élet

Az alvás hármas szerepe:
– nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erőket újratermeli;
– az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (az agy áramköreinek edzése a működőkészség egyik záloga);
– az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok először az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az álomalvás (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel, és három-húsz percig tartanak.

Egy kis álomfejtés

A minduntalan ismétlődő álmok fölöttébb idegesítőek tudnak lenni. Ha megismerjük jelentésüket, változtathatunk azon az élethelyzeten, amely visszatérő álmainkat okozza, s akkor a kellemetlen álmok is eltűnnek.

– Támadás, roham: a saját lélek egymással szembenálló tendenciáit tükrözi vissza, és talán érdemes lenne utánagondolni, mit kellene tennie, hogy az önben rejlő agresszivitás ne ártson senkinek.
– Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyja magát sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodik.
– Meztelenség: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatja magát, amilyen valójában, nem szokott alakoskodni, őszinte és nyíltszívű.
– Utazás: a tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív.
– Rajtaütés: felgyülemlett szexuális energiára vagy háttérbe szorított tulajdonságokra utalhat.
– Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük.

A tudatos álmodás

A tudatos álom a többi álomtól a következő jegyekben különbözik:
-Az ember tökéletesen tisztában van azzal, hogy álmodik!
– Az álmodó tudatállapota egyáltalán nem zavart!
– Érzékszervei éppúgy a rendelkezésére állnak, mint éber állapotban!
– Az álmodó tökéletesen emlékszik nappali életére!
– Mind ébren, mind álomban teljességgel emlékszik eddigi tudatosan álmodott életére!
– Rendelkezik a döntés szabadságával!

Elsajátítása:
Már ébren begyakoroljuk, hogy pillanatnyi tudatállapotunkhoz kritikusan viszonyulunk. Naponta többször feltesszük magunknak a kérdést: ébren vagyunk-e vagy álmodunk?
A kérdést aztán nem csak „egyszerűen” megválaszoljuk, hanem előtte komolyan ellenőrizzük! Ha ez a kérdésfeltevés szokásunkká válik, előbb vagy utóbb megjelenik álmunkban is. Ott aztán ha megadjuk a tudatállapotunkra vonatkozó választ, minden világosabb lesz.

Álom vagy sem?

A reális életet az álomtól teljesen egyértelmű jegyek különböztetik meg:
Felfelé lóg egy kép a falon?, Túl lassan esik egy kő?…Előfordulhatnak nagyon élénk színek vagy teljes feketeség/fehérség.
Azonban álmunkban is érezhetünk fájdalmat, tehát nem jó az a népnyelv által mondott mondat:
„csípj meg, mert álmodom!”
A test állapota is lényeges: túl könnyű esetleg súlytalan. Vagy valamely közeg erőteljes visszatartása: mintha mézben rohannánk előre.

Mindez álomra utal!