A hotelek tökéletes lokációk egy-egy Hitman részhez, hiszen brutális mennyiségű lakórészek, szórakoztató központok, valamint kiegészítő helységek, mint például konyhák, pincék, zsúfolhatóak össze nagyobb területen, ahol aztán minden ifjú bérgyilkos palánta kellően kiélheti kreatív gyilkolási vágyait.

A Hitman Episode 4: Bangkok sem lesz kivétel ez alól, ugyanis egy nagyon egzotikus délkelet-ázsiai lokáción található tíz csillagos, minden luxussal felszerelt resort, a Himmapan kapta a főszerepet, ahol kettő darab, kiemelkedően jól sikerült célpontot kapott kedvenc kevés hajú ügynökünk.
Noha az első pár óra alatt szinte végig keresgéltem az állkapcsom, főleg a külcsín miatt, azért egy hangyányi fekete felhő lebegett a fejem felett. Nyugi, tényleg csak egy egészen apró. Kissé aktívabb, alacsonyabb mennyezetű és szűkebb falú helyszínt képzeltem el, ami talán jobban visszaadná egy igazi hotel atmoszféráját. Valahogy úgy, mint az eléggé ikonikus, Magyarországon játszódó epizód esetében, ami ugye a Hitman: Contracts-ban volt megtalálható.

Mivel nagyon kevés szoba található szegény Himmapan resortban, gondolom a tekintélyes méretű bárokban hömpölygő tömeget máshol szállásolják el. Vagy csak nem kaptak elég támogatást az államtól, ki tudja. Ne értsetek félre, nincs ezzel semmi baj még így sem, csak mivel eddig a viszonylagos realitásra törekedtek a fejlesztők, gondoltam megemlítem ezt az egészen aprócska hibát.

Összességében nagyon elégedett vagyok a negyedik epizóddal, ami szépen köszörülte ki a harmadik rész viszonylagosabb negatív eredményeit. Sokkal kisebb és önellátóbb, mint a nyüzsgő Sapienza (ami továbbra is a legjobb, toronymagasan), ettől függetlenül roppant érdekes felfedezni a területet, mert olyan szépségeket találunk itt, mint az indákkal körbe futtatott lobbi, az egész tetején található penthouse lakosztály, hogy csak kettőt emeljek ki a számtalan lenyűgöző hely közül.

Szintén sokat dob az egészen, hogy itt lesz vita nélkül a két legjobban megalkotott célpont. Az első egy levitézlett énekes, akit épp felmentettek gyilkosság vádja alól, a második pedig egy gusztustalan, csúszó-mászó jegyeket magán viselő ügyvéd, aki ezt lehetővé tette.
Sokat nem spoilereznék el belőlük, legyen elég annyi, hogy örömmel húztam meg a ravaszt/mérgeztem meg őket/ejtettem a fejükre budit. Igen, ahogy látjátok, természetesen egy kazal módon tehetjük el a két díszpintyet láb alól. Érdemes lesz amúgy kitapasztalni és néhányszor nekifutni, mert vannak itt még a szériához mérten is kifejezetten ötletes halálnemek. Némelyiknél akkorákat nevettem, hogy az utcán közlekedő emberek is kíváncsian nyújtogatták a nyakuk az erkélyem felé, hogy minden oké-e.

Egy kicsit paradox módon ugyanakkor érezhető, hogy a nagy gyilkolási szabadság kezd kifulladni, mivel rengeteg a visszaköszönő elem a korábbi részekből, de még így is bőven tud szórakoztató lenni, természetesen sok végigjátszásra késztetvén az embert. Ne feledjétek, énekesünk, Jordan Cross épp most lesz 27 éves, ami ugye egy nagyon veszélyes kor az önjelölt rocksztárok életében, pont ezért ne felejtsetek el beugrani a partijára.

A külcsínt már méltattam bevezetésben, de visszatérnék rá még egy kicsit. Mivel nem annyira kiterjedt a terület, ezért több erőforrás maradt a részletekre, így gondolom sejtitek, hogy a végeredmény egészen lenyűgöző. Eddig sem tartozott a rondábbik játékokhoz a Hitman, de amit most kapunk az tényleg szemkápráztató, főleg PC-n, de a konzolos port sincs most nagyon messze tőle. Ráadásul technikai oldalról is stabil a pálya, így nem nagyon találkoztam kifagyásokkal, bugokkal, illetve ami volt, az teljesen vállalható.

Hibaként sajnos újfent a hangokat kell felhoznom, de most nem a szinkronokat, bár azért az továbbra is vicces, hogy kőkemény brit és amerikai akcentussal dumál mindenki. Sokszor fagynak ki egész párbeszédek, tűnnek el egész szavak és mondatok az éterben, illetve ismétlődnek monológok látszólag ok nélkül.
Ezen kívül csak az itt már megszokott dolgokat tudom megemlíteni: az epizodikus felépítés semmilyen formában sem áll jól ennek a játéknak, csakúgy, mint a sztori teljes ignorálása. Az állandó online kapcsolatot sem értem, teljesen felesleges, ráadásul game crash hibáknak is a melegágya, bár a tesztelés időszaka alatt összesen kétszer tapasztaltam ilyet.

Összefoglalva, egy remek epizód lett ez a Bangkokban játszódó rész. Hiányzik belőle ugyan Sapienza mérete és nagysága, illetve eltér a klasszikus hoteles pályáktól is, ugyanakkor egy remekül összerakott és megkomponált, lehetőségektől hemzsegő, atmoszférikus darabot kapunk. Ha még ki tudnának találni pár jóféle halálnemet, illetve egy kicsit nagyobb lenne a játszóterünk ugyanilyen grafika mellett, az maga lenne a tökély. Ettől függetlenül, ez bizony nagyon szép munka, 47-es ügynök!