A hacker homloka izzadt. Pupillája kitágult, ahogy elfordította tekintetét a monitorról és leellenőrizte a InjureAdder IA-9-es pisztolyt az övébe dugva. Nem lesz rá szükség.
Nem.

A féreg amit csupán az információs átjáró megnyitásához kellet bejuttatni a hálózatra, feljutott és befészkelte magát a szerver bootfájljai közé.

A Szerver 15 percenkénti BootIPGen protokollt használ, mely kizárt minden gépet, majd az újra osztott titkosított ip-vel engedte őket vissza. A munkamenetek addig a Szerver saját felhőjében futottak, majd a kioszkok a csatlakozást követően folytattatták ott ahol abbahagyták. A második szintű védelmet képtelenség feltörni 20 percnél rövidebb idő alatt. A féreg csak a kapocs a titkosított random IP-ken át. A srác elmosolyodott. – Megvagy. –

Ám ekkor mintha tarkón vágták volna. A termet fényár öntötte el és lépések zaja robbant a srác fülébe.
– Ma este még át kell küldenünk a Helios Inc.-nek a gyártási terveket. Most szóltak.
– És ezért jöttél be? Ilyenkor?
– Ha muszáj…

A hacker kirántotta a HSB-t a foglalatból és begördült a szemközi szerverplatform alatti szervizjáratba. Az mélyebb volt, mint gondolta, nagyot nyekkent, ahogy leért az aljára. – Picsába! –
A teremben halk pityegés kezdődött. A HSB pont a 15 perces ciklus kezdetekor lett kirántva. A szervereken végigfutott a riasztás. >Egy IP eltűnt. Egy IP eltűnt.< A lépések megtorpantak a halk beszélgetés elhalt, majd valaki felüvöltött.
– AZONNAL ZÁRJÁK LE A HELYISÉGET ÉS RIADÓZTASSÁK AZ ŐRSÉGET!
– Mi, mi van? – Kérdezte a a másik hang tétován.
– Fizikai behatoló van a rendszerben. El kell kapni! Gyerünk, ne maradjunk itt. Az őrök majd elintézik.

Eközben a fiatal és most már hidegvérűre ijedt hacker kiugrott a aknából és pisztolyát felemelve közelített a háttal álló, kifelé igyekvő két férfi után.

Ahogy mögéjük lépett azok megéreztek valamit, mert megpördültek, de az egyik össze is rogyott a nyakára mért ütéstől. A másik elhajolt, de a hacker térde az arcába zúgott. Vére felfröccsent a padlóra és a legszélső gép oldalára. Halk hörrenéssel rogyott össze. A srác lehajolt megnyomta a törött orrot hogy a vér kijöjjön belőle majd oldalára fektette a sérültet. Nem akar senkit megölni, ha nem muszáj.

Eközben másik keze már végig is futotta az őr ruháját és letépte a ChemID azonosítót. Egy olyan kártya, amin egy magas szintű vegyi elegy mintája van, nehezen hamisítható és nem lehet cyber-eszközökkel feltörni a védelmét. A hacker felmarkolta és megkönnyebbült. Ezzel simán kijut, ha gyorsan halad. Végigrohant a folyosón majd kinyitotta a kártyával a vészkijárat ajtaját. Lerohant a lépcsőn. Közben hallotta, hogy a falon túl valahol az őrség már megy felfelé. Az ajtók már lezártak a szintek között, de a ChemID fantasztikus mód mindet nyitotta. A menekülő rohanás közeben rásandított.
"Herbert Jememinski fejlesztési elnök."
– Wooooww! ? kiáltott fel a hacker. Ám igyekeznie kellet, mert amint a biztonságiak felérnek és felfedezik a kártya eltűnését, kitiltják a kódot a rendszerből. Ezt nagyon jól tudta.

A parkolóba nyíló rejtett vészkijárat is feltárult előtte. Amint kilépett az ajtó vissza is zárt és halkan visítani kezdett. ?A kód nem érvényes? jelent meg a felirat a falba süllyesztette apró kijelzőn. A hacker újfent megremegett. Nem sokon múlt.

Ekkor a főkapun fekete ruhások rohantak ki.
-OTT VAN!
A gépkarabélyok felugattak, a hacker mellett faldarabok röpködtek. Előrántotta a IA-9-est és vaktában tüzelni kezdett, miközben összegörnyedve rohanni kezdett. A parkolóban minden lámpa kigyulladt.
-ÁLLJON MEG, Nincs hova futnia! A fegyverropogás megszúnt mintha elvágták volna.

A hacker megmerevedett, egy villanyoszlop előtt megállt és eldobta a fegyvert.

Kezeit felemelte ám közben egy Wifi nyilat , melyet övéből rántott ki, vágott az oszlop fém oldalába a háta mögött.

A fekete-maszkos RADAQ Corp. egyenruháiba bújt fegyveresek gyorsan közeledtek, de még jó 30 méterre voltak tőle.

Ekkor az össze fény kialudt a parkolót koromfekete sötétség borította be. A hacker hasra vetette magát arrébb gördült majd felpattant és görnyedve futásnak eredt. A biztonságiak a fél másodpercet döbbenet után tüzet nyitottak ám a golyók csak az oszlopot és a annak környékét tépték darabokra. A Wifi Dárda is darabokra tört. A fény újra kigyúlt.

-Hova Tűnt? TÍZES RIADÓFOK. MINDEN KIJÁRATOT LEZÁRNI!!

A Hacker a patkányokat kerülgetve rohant a csatornában.
– Kösz BuNgie, asszem megmentetted az életemet, suttogta a kezében tartott telefonba.
– Jajj Krusty hagyjad már magad…, De egy pizzára majd meghívhatsz! ? gügyögött bele egy vadóc női hangja a telefonba. – Hol vagy most?
– A csatornában tartok a rejtekhely felé.
– A csatornában? Az olllyan mainstream? tiszta sablon-menekülés Kruuuustyyy… többet vártam tőőőleeeed.
– Az, de ha itt nincs egyetlen biztonsági szkenner, akkor csak ez marad nem…?!

Azzal Krusty lerakta a telót, nem várta meg társa újabb idegesítő reakcióját és kicsit gyorsította tempón, közben a HSB-t belevágta a savas szennyvízbe.