Lesz-e értelme az egésznek? Hát számomra biztos, de nektek lesz-e, azt nem tudom, de nem kötelező elolvasni és bármikor abbahagyható ezt garantálom!

Tehát zene. Milyen a jó zene? Kijelenthető bármire is ez? Mi egyáltalán a zene? Megmagyaráztató ez?
Két-három hang tudatos elrendezése már lehet zene, hogy jó-e? Az már csak a hallgatón múlik.
Én csak azt tudom megmondani, hogy számomra mi a jó. Nekem ne akarjon megfelelni trendeknek, kiadóknak, hallgatóknak. Annak egy izzadságszagú, kiszámítható és középszerű eredménye lehet csak.

Egyszer valakik alkottak valamit csak úgy érzésből, de mára teljesen megváltoztak, akkor hiába próbálnak visszatérni a gyökerekhez. Néhányan biztos rámondják, hogy ez igen, ez olyan mint régen, viszont ezek jobb esetben is csak a régi árnyékában képesek létezni. Ugyancsak siralmas, mikor valakik még mindig a régi dicsőségüket próbálják meglovagolni és az egyetlen összetartó erő ez, meg mellette persze a pénz… Folytatják, mert megéri nekik vagy mert nem látják be, hogy ez már régen nem ugyanaz.
A változás úgy-e jön magától, nem lehet megakadályozni, így erőltetni valamit, ami régen jó volt vagy egy együttesnél egymásra erőltetni különböző nézeteket összhang nélkül felesleges.
Szerencsére azért mindig vannak olyanok, akik képesek arra, amire régen is. Változnak ők is folyamatosan, de tisztában vannak ezzel és nem két kézzel kapaszkodnának a múltba. A maximumot hozzák ki minden egyes számukból és ahelyett, hogy vegetálnának, inkább haladnak előre.
Persze nem attól lesz valami jó, hogy nem találunk benne hibát, sőt sokszor akár az a „hiba” ragadja meg az embert. Valami, ami nem úgy szól, mint ahogy elvárják vagy egyszerűen csak nem hozz újat, de nincs is arra szükség mindig.
Az többségében biztos, hogy ami valóban jó, azt 10-20-30 év múlva is ugyanúgy megtalálja hallgatóságát.

Én személy szerint hallgatok sokféle előadót, főleg együtteseket és nem várom el, hogy ugyanazt csinálják, mivel kevesen képesek rá. Egyszerűen vegyék figyelembe a rajongókat és csinálják azt, amit ők is akarnak.
Sajnos van olyan a kedvenceim között, akik újabb munkásságát már annyira nem hallgatom szívesen. Sokféle irányban próbálkoztak, van ahol látszott, hogy már már megtalálták az utat és végül (talán rajongói nyomás hatására) visszakanyarodni próbáltak. Ebből számomra már csak az erőlködés látszik. Nem hallgathatatlan, de így van értelme az egésznek? Ott bukik a dolog, mikor munkának tekintik és nem valódi zenélésnek.
Ezért is szeretek jobban az undergroundból szemezgetni és nem érdekel, hogy hány milliárd megtekintése van youtubeon és mennyi lemezt adott el. Ettől nem lesz jobb. Lehet, hogy valóban jót alkotott és ezért sikerült ilyen eredményeket elérnie, de többségében azért egy nagy kiadóval bárki lehetne sztár.
Mai tizenéves popsztárocskákat nem fogom elismerni. Hirtelen a semmiből egy nagy kiadó befuttat valakit, alápakol mindent, ami kell a sikerhez és kész, amíg képesek eladni, addig megtartják, majd egy újabb kiégett celebbel leszünk gazdagabbak.
Szerencsére még abban a stílusban is van, aki valóban a zene miatt csinálja, de azért valljuk be, többségnél nem ez a szempont. Két tucat szövegíró, számtalan zenész, jó pár producer és egy énekes, akinek a nevével eladják… Oké, de nem nekem az biztos.
Na mindegy, sajnos ahol a pénz, ott a kamu termék is. Tudjátok, játékoknál is ez van: reklámhegyek, szép grafika, szép ígéretek és sokszor siralmas végeredmény.

Az biztos, hogy a zene jó dolog, a (többségnek) zene kell. Taníthat, felkeltheti a figyelmet, szórakoztathat, befolyásolhatja kedved, hangulatod és akár bizonyos esetekben gyógyíthat is!
Ne figyeld a másik mit hallgat, inkább hallgasd, amit te szeretnél! 🙂 Persze az ajánlásokat érdemes figyelembe venni, nehogy lemaradj valami értékesről.