Üdvözlök Minden kedves olvasót!
Ebben a cikkben egy olyan hardver összeállításról olvashattok, melyet igyekeztem a legkevesebb pénzből összedobni. Lássuk, hogyan sikerült és mit tud…

Az igény:

Körülbelül 2-3 hónapja úgy döntöttem, sutba vágom a meglévő 775-ös Intel Pentium DualCore rendszerem, mert szerettem volna élvezni a mai játékokat is akadásmentesen, és különösen egy gyors és megbízható gépet akartam összedobni szerény kis keretből.

Nagyon sokáig böngésztem az Internetet, vajon mi lehet jó választás erre az igényre. Olvastam teszteket, árakat hasonlítottam össze, megnéztem az összes helyi bolt és webshop kínálatát. Végül döntöttem 🙂

A specifikáció:

A régi gépemből megtartottam a HDD-t, a tápot és a házikót, erre szerencsére nem kellett külön költenem. Azért nem számolom bele a költségvetésbe, mert aki gépet fejleszt vagy összerak, ilyen-olyan hardvert úgyis megtart a leendőjébe.

Minden számítógép alapja egy jó alaplap, amire már lehet építkezni. Az én választásom egy ASUS termékre esett (ki hitte volna hogy ASUS :D), nevezetesen egy P8H61-M LX3 Plus R2.0-ára.

Ez az alaplap amilyen egyszerű, olyan nagyszerű is. Számos szolgáltatás mellett egy grafikus UEFI BIOS-al várja az új felhasználóját.
A micro-ATX-es kialakításon helyet kapott az Intel új generációs processzorait támogató, 1155-ös CPU foglalat, 2 db. DDR3-as, 1333MHz-et támogató memória slot, valamint 1-1 db. 16x-os és 1x-es bővítő hely is.

Tárolócsatlakozókból 4 db. 3 Gb/s-os csatlakozó áll rendelkezésünkre. Ezeken kívül kapunk 10 db. USB 2.0-ás portot, VIA integrált Audioeszközt, és egy Realtek Gigabit-es LAN kontrollert.
Az egész egy szürkés árnyalatú NYÁK-ra van ráforrasztva, melyen a hűtőborda és a slotok kék színben tündökölnek.

A stílusos dobozban maga az alaplap terpeszkedik, mellette két darab könyök SATA kábel és az I/O shield kért helyet magának.
A dobozbelsőt felnyitva pedig a használati útmutatót, a driver lemezt, és egy ASUS matricát találunk.

A központi egység volt a legnehezebb feladat számomra. Olyat szerettem volna, ami elsődlegesen olcsó, mégis bizonyos kompromisszumokkal győzi a legújabb játékokat is futtatni a benne található integrált grafikai processzorral.
Első körben a Sandy Bridge CPU-kra hajtottam, de aztán szerencsére találtam egy cikket, mely az új Ivy Bridge CPU-kat hasonlítja össze az előző generációs megfelelőjükkel, órajelek terén.

Így találtam rá az Intel Celeron G1610-es processzorra.
A magok egyenként 2,6 GHz-en ketyegnek munka közben. Az L2-es cache-t 2 MB-ban határozta meg az Intel, és a 22nm-es gyártástechnológiának köszönhetően maximum 55W-ot fogyaszt, mindezt nálam 45 Celsius-fok alatt.

A benne található IGP 15%-al jobban teljesített, mint Sandy Bridge-es elődjei. Nevezetesen egy Intel HD Graphics dolgozik benne, melynek 650MHz-es az alapfrekvenciája, és 1050MHz-es a dinamikusan elérhető maximális frekvenciája. Támogatott a DirectX 11 és a Shader Model 5.0 is.

A Box-os verzió tartalmazza magát a processzort, egy vékonyított hűtőbordát és egy csendes ventilátort, valamint a beszerelséi útmutatót és egy Intel-es, részben holografikus matricát is.

A memória nem volt kérdéses, manapság 4GB-nál alább nem szabad menni. Így hát egy Kingston márkájú, 1333MHz-es memóriára esett a választásom.

Sajnos külön VGA-t már nem sikerült beszereznem, de meglátjátok, nem is olyan nagy probléma ez, főleg pénzügyileg.

Tesztek:

A tesztelés alatt a Microsoft 64 bites Windows 8 operációs rendszert használtam szoftverkörnyezetnek. Sokan nem szeretik, tisztában vagyok vele, de régebben összehasonlítottam a Windows 7-es teljesítményét az adott konfignak a Windows 8 alattival, és, igaz nem kiemelkedő, de gyorsulást tapasztaltam.

A teszteket a 3DMark 06 és UnigineHeaven 4.0-ával végeztem, természetesen semmiféle tuning és húzás nem volt eszközölt a központi egységen, alapjáraton nem is erre tervezték az Intel mérnökei.
Mielőtt tesztelünk, fontos megjegyezni, hogy a grafikus processzor a memóriából és a központi egységből táplálkozik, épp ezért izzasztás közben 1GB RAM-ot vesz el a memóriából. Sajnos processzorból fogalmam sincs, mennyit von el magának, ezt nem sikerült kiderítenem.

A 3DMark 06-os verzióját talán a legtöbben ismerik a termékcsaládból. A legeslegjobb program egy hardver vagy hardvercsoport teljesítmény ellenőrzésére, melyhez pontszámok is társulnak, attól függően, milyen sebességgel, milyen minőségben futott egy adott teszter program.

A 06-ban 800×600-as felbontást választottam (nem akartam kihajtani a lelkét), 3.0-ás Vertex- valamint Pixel Shader verzió mellett.

Eredmények:

A Shader Model 2.0-át átlagosan 10,605 FPS-el sikerült pörgetnie.
A 3.0-ánál már jobb eredményt kapunk, itt a HDR bekapcsolásával 22,601 FPS-t produkált. A CPU 2750 pontot kapott, ami itt remek eredménynek számít. Érdekességképp említeném meg, hogy ebben a verzióban igen jól kezeli az IGP az árnyékolást.
Összességében 4.208 ponttal zárta ezt a tesztelést a gépezet.

A Unigine Heaven már egy professzionálisabb tesztelést kínál, mely teljes mértékben kihasználja a DirectX 11 adta lehetőségeket is.

– 800×600, DX9 API, Low Quality, AA kikapcsolva: 13-26 FPS értékek.
– 800×600, DX9 API, Ultra Quality, AA kikapcsolva: 7-11 FPS-t ért el.
– 800×600, DX9 API, Ultra Quality, AA 8x: 6-12 FPS-t mértem.
– 800×600, DX11 API, Tesszelláció kikapcsolva, Ultra Quality, AA kikapcsolva: 10-11 FPS-el hajtott, ami nem nevezhető túlzottan rossz eredménynek.
– 800×600, DX11 API, Tesszelláció Extreme, Ultra Quality, AA 8x: 2-6 FPS-t hozott az izzasztó teszt, ez már bármelyik VGA-t meghajtotta volna.

Összegzés

Alapjáraton olcsó konfiggal indultunk, hogy a legkevesebbet kelljen ráköltenünk. Ezt szem előtt tartva egy olyan konfigot tarthatunk magunkénak, ami simán megbírkózik a régebbi játékokkal, akár Ultra beállításokon is, esetleg egy kis élsimítást is eszközölve.
Az új, modernebb játékoknál azonban kompromisszumokat kell kötnünk.
Ahhoz, hogy sikerüljön játszható sebességet produkálni, le kell mondanunk a magas felbontásról, a speciális effektekről, a füst, köd és árnyékok részletességeiről.
Ezzel szemben akár egy DX11-es játékot is tudunk élvezni alacsony-közepes beállítások mellett is.

Játékok terén a Mortal Kombat és a Tomb Raider új epizódjait, valamint a Grid 2-őt próbáltam. Mindegyik hajlandó volt közepes beállításokon, 800×600 és a Tomb Raider 1024×768-as felbontás mellett, magas textúrákkal élvezhető játéksebességgel futni a hardverek alatt.

Végül következzenek a jelenlegi árak, melyeket az Aqua Electromax webshopjából néztem, legutóbb itt voltak a legolcsóbbak ezek a hardverösszetevők. Jelen állás szerint pedig:

ASUS P8H61-M LX3 Plus R2.0 12.290 Ft.
Intel Celeron G1610 CPU, BOX 10.390 Ft.
4 GB Kingston 1333MHz DDR3 RAM 9.090 Ft.

Így tehát a végösszeg pontosan 31.770 Ft. Aki tehát nem akar sokat ráfordítani egy gépfejlesztésre, ugyanakkor szeretné kipróbálni az új szoftverprodukciókat is, bátran ajánlom neki a cikkben leírtakat.

Természetesen egy plusz videokártyával még többet ki lehet sajtolni ebből az összeállításból, de azt a tesztet majd máskor fogom publikálni 🙂

Köszönöm szépen a figyelmet! Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok az oldalon!