A váratlan hang hallatán Dalton akkorát szökkent, hogy beverte kobakját egy szerfölött magas fa egyik vaskos ágába, hogy aztán alsóbb fertálya kárára pottyanjon vissza a porba, pár méterrel arrébb. Hőseink arra ocsúdtak, hogy egy réges-régi zenegépszerű masina magasodott fölébük, villogó, pittyegő kijelzőkkel tarkítva. A fölből kinőtt gép így folytatta:
– Üdvözlöm önöket a Kalmuterán bolygón! Projectünk jelenleg még építés alatt áll, tehát lehetőleg ne tartózkodjanak az alábbi zónákban: B1, B2, B3, K5, illetve az F-részleg egyes szektoraiban, és amennyiben tehetik, ne érintkezzenek a planéta egyetlen mesterséges bioalanyával sem, ellenben áthágják a Plobanx törvénykezés Minas-KJ paragrafusának alábbi ponjait: A-Z. Már az egyrendbeli törvényszegés is halállal jár! Önök jelenleg a B2, B3 és a K5 zónák határán állnak, és ez idáig kilencvennégyezer egyeddel érintkeztek közvetetten és közvetlenül. Mindazonáltal, remélem jól érzik magukat Kalmuteránban és számtalan felszabadult órát töltenek majd itt! További információért csapjanak a homlokukra.

Dalton megszeppenve pillantott barátaira, s tétován, vontatottan emelte meg tenyerét, a többiek követték példáját. Végül a várva-várt információk reményén felbátorodott társulat egy emberként csapott önnön kobakjára.
– Erősebben, ha kérhetem. – mondta a gép.

– Csak bátran. – bíztatta tovább őket.

– Hohó, egyszerre csak egy!

– Most a tőlük balra lévőnek!

– Hahaha! Ha látnák magukat… hihetetlen! Nos… Önök a további információk menüt választották. Miben állhatok rendelkezésükre?
– Hogyan tűnhetnénk el innen? – szegezte neki a kérdést Dalton.
– Mi sem egyszerűbb, uraim. A szó pejoratív, vagy tényleges értelmében?
– Tényleges.
– Ez esetben ez mégsem olyan egyszerű. Biztos nem kíváncsiak a pejoratív értelmére?
– Idefigyelj, te semmirekellő bakelitlejátszó! – lépett elő türelmét vesztve, mutatóujját fenyegetően megemelve Wigh. – Ne húzd az időnket, mert burgonyahámozót csinálok belőled! Azonnal bökd ki, vagy én nem tudom!
– Ha valóban kíváncsiak a válaszra, kérem, pöcköljék meg a fülüket. – mondta flegmán a gép.
Wigh már paprikavörös arccal dohogott, de végül beadta derekát, akárcsak a többiek. Kelletlenül, fintorogva megpöckölték a fülüket és felszisszentek a fájdalomtól. A masina pedig csak halkan kuncogott:
– Látják, itt az én kezemben van a hatalom, úgyhogy ne üss meg velem ilyen hangot, te nyomoronc! Egyébiránt, ha valóban el akarják hagyni a bolygót, Kalmuterán legbölcsebb bölcsével kénytelenek találkozni. Név szerint: Camron Niblespoonnal. Kutassák fel Camron Niblespoont! Ő majd tudni fogja a választ…